Hollókő – Mentés másként bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hollókő – Mentés másként

| Hazai tájakon | 12 órával perccel/nappal ezelőtt

Talán Hollókő Magyarország legismertebb települése, Budapestet leszámítva. Mindannyian büszkék vagyunk a hagyományőrző falura, ahol még ma is velünk élnek a palóc hagyományok. Ám ha nagyító alá vesszük, a gasztrocentrumok és a szállodák nem feltétlenül a hagyományőrzést szolgálják. Megvizsgáltuk, mit kellene igazán megmenteni.

Hollókő az egyedüli falu Magyarországon, amely birtokolja az UNESCO világörökségi címet. Mindezt azzal érdemelte ki, hogy a 17-18. századi népi építészet, valamint a múlt századokat megelőző idők népi életét őrizte meg. Hollókő azonban ma már teljesen mást jelent, mint 1987-ben, amikor a palóc falu megkapta a világörökségi minősítést. Napjainkra felbecsülhetetlen értékű népi kincsei már a turizmus kiszolgáló-egységeivé váltak. Írásunkban bemutatjuk azt, amivel Hollókő kiérdemelte a kitüntető címet valamikor, és ami egyre inkább eltűnőben van.

Az élő Ófalu

A máig is megmaradt Ófaluban a historikus palóc építészettel találkozhatunk. Ráadásul nemcsak egy-egy házzal, hanem 56 épülettel. A palócok házaikat a 17. századig alapozás nélkül építették, döntően fából, és sárral szigetelték. A falu megmaradását különös módon az 1909-es tűzvész segítette. Az ezt követő újjáépítésekkor ugyanis kiemelt figyelmet fordítottak a palócos jegyek megőrzésére. A házak leginkább tornácosak (a később épültek már kőtornácosak), azonos mintavilág díszíti őket és általában három (esetenként kettő) helységből állnak: tisztaszobából, kamrából és konyhából (pitvarból).

Hollókő élete

Az 1964-ben autentikus palóc házban megnyílt Falumúzeum mutatja be az egykor itt élők mindennapjait. Berendezését a balassagyarmati Palóc Múzeum biztosítja. Az építészeten kívül lehetőségünk van megtekinteni a palócok mindennapi használati tárgyait, érdemes figyelmet szentelni a díszes faragásokra és a festett ládákra. 

A hollókői népviseletet nem muzeális értékként kell kezelnünk, ugyanis a lányok és asszonyok a mai napig hordják, igaz csak szentmisére és nagyobb ünnepekre. A férfiak nem ragaszkodtak ennyire hagyományaikhoz, a múlt század ötvenes évei óta nem járnak viseletben. 

A palóc falun túl

Érdemes ellátogatnunk a tatárjárást követően épült várhoz is. A környéken zajlott a huszita háború néhány mozzanata, de 1552-es hadjáratukban a törökök is elfoglalták. A Rákóczi-szabadságharcot követően néhány elemét elbontották, emiatt a várat rommá minősítették. Ez mentette meg attól, hogy porig rombolják, bár a régészek 1966-os feltárásáig a természet és a köveket építőanyagként felhasználók tovább rongálták. Látogatásunk során megtapasztalhatjuk, milyen is volt az élet a középkori várakban, köszönhetően a Szent László Lovagrend tagjainak. 

4  megtekintés, 2 ma

Becske – a festővászonra kívánkozó falu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Becske – a festővászonra kívánkozó falu

| Hazai tájakon | 2019-11-15

megvilágosodás sztúpa becske

A Megvilágosodás Sztúpa (a Gyémánt Út Buddhista Közösség fotója)

Becske olyan falu, ahol békében fér meg egymás mellett a reformkorból megmaradt kúria és a buddhista sztúpa. Találhatunk itt még élő testvérvárosi kapcsolatokat és messze földön híres festőművészt is. Ha pedig szeretnénk, népdalokat hallgathatunk, miközben kiderül a helyi gasztronómia néhány titka is.

A Balassagyarmattól 20 kilométerre, a Cserhát belsejében fekvő Becske a középkor óta lakott. A várost 1272-ben említik először, Bechke formában. Történészek szerint a településnév a Benedek személynévből származik, ami egy Benedek-rendi apátság valamikori létét őrzi. 1549-re a török hódoltsági területhez tartozott, a 18. században már 17 birtokost nevesítenek az összeírások. A település fő turisztikai vonzereje az 1820 körül épült Balás-kúria. Becske jelenleg a Kárpát-medence magyarságát összefogó falvak egyik példaképe. Felvidéken és Erdélyben is rendelkezik testvértelepüléssel, ezek a kapcsolatok pedig nemcsak diplomáciai, hanem valódi élő kapcsolatot is jelentenek. A település központjában egy székelykapu fogadja az ide látogatókat. A kúria klasszicista stílusban épült, egészen a 21. század elejéig közintézményként szolgált, ezt követően magántulajdonba került. 2014-ben felújították és vendégházat alakítottak ki belőle. A településen keresztül halad az Országos Kéktúra útvonala. 

Szövőműhely és festőművész egymás mellett

Becske büszke szövőműhelyére is, amely az önkormányzat ötlete alapján került kialakításra. Helyieknek ad munkát, és helyi levendulával töltik meg baba formájú párnáikat, amelyek messze földre viszik a község hírnevét. Nem sok magyarországi település büszkélkedhet buddhista közösséggel. Becskén a keleti vallás követői is szívesen időznek 2008-ban épült fel a Megvilágosodás Sztúpa. Az avatási ceremóniát egy nepáli buddhista mester végezte. A sztúpák építése különleges, belsejében szent iratokat, Buddha szobrokat és ereklyéket őriznek.  

A település kultúráját  ápolja a Kékszivárvány Népdalkör. A kilenc tagú együttes rendszeres fellépője a település közösségi programjainak csakúgy, mint a szlovákiai testvértelepülés Kóvár (Koláre) rendezvényeinek is. Különlegességük, hogy a népzene mellett a népi gasztronómia értékeit is ápolják és továbbörökítik. Becske lakója volt tavalyi haláláig Siska Gyula festőművész is, aki képein is megörökíti a falusi életet és a környezet természeti értékeit. 

33  megtekintés, 1 ma

Balassagyarmat – Palócország fővárosa bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Balassagyarmat – Palócország fővárosa

| Hazai tájakon | 2019-11-08

balassagyarmat városháza civitas fidelissima

A balassagyarmati Városháza épülete (Bagyinszki Zoltán felvétele)

Balassagyarmat a legbátrabb város, erről törvény is rendelkezik. Emellett, ahogyan már Mikszáth Kálmán is fogalmazott, Palócország fővárosa. A városban a dualizmus korának emlékei és irodalmunk jeles alakjainak nyomai is megtalálhatók. Mondhatnánk azt is, itt minden út a palócokhoz vezet! 

A város kiváló fekvésű, amelyre már a rézkori lakók leletei is utalnak. A honfoglalás idejében is fontos szerepet kapott, itt telepedett le a Gyarmat törzs, ennek nevét ma is őrzi a város. A török hódoltság idején Balassagyarmat elnéptelenedett, csak 1690-ben telepítették újra. A fejlődés nagyon gyorsan beindult, aminek köszönhetően 1770-től Nógrád vármegye székhelyévé vált. A Civitas Fortissima nevet 1919-es helytállásának köszönheti, amikor a Csehszlovák Légió katonáit a magyar katonák mellett helyi polgárok és vasutasok űzték ki. Az eseménynek állít emléket Kapa Mátyás Maradj meg magyarnak című regénye.

Palóc múlt és jelen

Az 1891-ben alapított Palóc Múzeum hivatott bemutatni Palócföld paraszti kultúráját, az itt élő szlovákok és németek életével együtt. A múzeum igazgatónője, Lengyel Ágnes 2019-ben jelentette meg Régi palóc konyha címmel összegyűjtött receptjeit, így meg is kóstolhatjuk a tájegységre jellemző finomságokat, ha kedvünk támadna elkészíteni. A múzeum melletti Palóc ligetben található a Palóc Ház, amelyet Karancskesziből hoztak ide 1932 és 1934 között. Ugyancsak itt látható a Palóc Színpad, amely a város szabadtéri színpada, és az Anna-napi palóc búcsú (minden évben július végén rendezik meg) helyszíne is. A sportban is hangsúlyos szerepet kap a város, ugyanis a hozzá tartozó Nyírjes ad otthont nyaranként a Palóc Triatlon elnevezésű versenynek.

Belvárosi séta

A belvárost járva kihagyhatatlan a Civitas Fortissima Múzeum. Bemutat egy másik világot, azt a pár napot, amikor a város Csehszlovákiához tartozott, valamint a helyiek korábban már említett helytállását, összefogását. Említést érdemel az 1800-as években épült egykori Vármegyeháza, ahol 1894-es látogatása idején Ferenc József lakott, illetve az 1914-ben elkészült, 2006-ban felújított, ma is használatos Városháza is. Belvárosi sétánkat érdemes a Bajcsy-Zsilinkszky utca szecessziós villái között zárni, semmiképp sem kifelejtve a Pénzügyi- és a Csendőrségi palotát, Szabó Lőrinc és Mikszáth Kálmán egykori lakóházát.

38  megtekintés, 1 ma

Egyházasbást – Több ezer évnyi kaland faluja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Egyházasbást – Több ezer évnyi kaland faluja

| Hazai tájakon | 2019-10-25

Egyházasbást a lankák között (Melo Magdolna fotója)

Alig ötszáz lelkes palóc település a mai Szlovákia területén Egyházasbást, mégis hallhatunk itt palócokról, druidákról és középkori merénylőkről. A település azonban nem is állhatna messzebb egy panoptikumtól. A helyiek újra felfedezik és újraélik a hagyományaikat, hozzájuk csatlakoznak lelkes segítőtársak is.

Palócföld egyik gyöngyszeme a ma már Nová Bašta néven Szlovákiához tartozó Egyházasbást. Említik még Újbást néven is, mi inkább a hagyományos megnevezést választjuk. A falu egészen a trianoni békeszerződésig szervesen együtt fejlődött a ma is hazánkhoz tartozó régióval. A terület szinte a történelem kezdete óta lakott, a közelben kő- és bronzkori leleteket is találtak. A település utcáit járva több dolog is szembeötlik. A tornácos házak ma is őrzik a palócok hagyományait. Ezzel is emlékeztetnek, hogy alig két emberöltővel ezelőtt a falu lakói még nap mint nap népviseletben jártak. Mára ebből egy, a régi életet bemutató falumúzeum maradt. Ezen túlmenően láthatjuk, hogy módos faluról van szó, ugyanakkor a lakosság folyamatosan öregszik. 

Lelkes egyetemisták és rejtőzködő pogányok

A falu határában tájépítész hallgatók önkéntes munkájának köszönhetően feredő épül, ami a szabadtéri fürdő népies megnevezése. Ezen kívül jellemzője még, hogy a természetes anyaghasználatot részesítik előnyben építésénél. 2018-ban kezdték a munkát, nyaranta szabadidejüket és ügyességüket adják a sikerhez. A Mogyorós-kút gyógyvizének újrafelfedezésével felélesztik a régi korok hagyományait. A település Medvesalja egyik központja. Ennek bizonyítéka, hogy a Medvesalji Majálisnak Egyházasbást ad otthont, idén már ötödik alkalommal. Pogányvár (Pohanský hrad), amelyen Óbást és Egyházasbást osztozik nem csupán kirándulóhelynek kiváló. Az itt talált nyomok kelta törzsek jelenlétére utalnak, ám a hegyi kiránduláson nem lehet druidákkal találkozni. A hegy tetejére vezető tanösvényen viszont öt állomáson áthaladva ismerhetjük meg a környék flóráját és faunáját. A helyhez több monda is kapcsolódik: egyesek szerint az itteni kövek valójában bálványok, amelyet a keresztény térítők elől bujkáló pogányok imádtak, innen a településnév is. Egyházasbást 1397-ben épült temploma is titkot rejt. A legenda szerint a kriptájában nyugszik Zách Felicián, akinek nevét a Károly Róbert elleni merénylet miatt őrzi a történelem. Azonban a kriptában nyugvók adatait semmilyen adat nem őrzi. 

42  megtekintés, 1 ma

Cered – ahol nyelvükben élnek a palócok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Cered – ahol nyelvükben élnek a palócok

| Hazai tájakon | 2019-10-18

Cered műemlék harangtornya (Péntek Zsolt atya fotója)

A palócokat bemutató utazásunk következő állomása Cered. Egy olyan ezer lelkes falu, amely egyedülálló jellemzőket mondhat magáénak. Az itt élő palócokra különösen is igaz a mondás: nyelvében él a nemzet.

Cered Nógrád megye északkeleti szegletében fekszik, a korábban már bemutatott Zabartól hét, Szilaspogonytól pedig hat kilométerre. A falutól nyugatra, a Medves-fennsíkon ered a Tarna. Cered ma is tartja palóc eredetét, aminek egyik legékesebb bizonyítéka a nyelvhasználat. Ide látogatva ma is megütheti fülünket a kutacs (piszkavas), pampuska (fánk) vagy a tyükör (tükör) szavak bármelyike.  A települést először 1405-ben említi oklevél. Többször cserélt gazdát a századok alatt, leggyakrabban Somoskő várához tartozó faluként adományozták híveiknek a királyok. 1903 is nevezetes évszám a falu történetében, ekkor ugyanis egy tűzvész teljes pusztítást végzett. Cered legfőbb nevezetessége a zsindelyes tetejű harangtorony. Építésének pontos éve nem ismert, de valószínűleg a templom 1774-es átalakításakor emelték. Ma már a balassagyarmati Palóc Múzeumban található csúcsdísze, amely félholdas motívumokkal díszített, ezért török kori építést valószínűsít. 1996-ban nyílt meg a Ceredi Nemzetközi Művésztelep, az Art Colony Cered. Ma már több száz művésznek ad otthont hosszabb-rövidebb ideig, alkotásaikat pedig többek közt Rómában is kiállították. A műveket 2011-ben és 2016-ban is egy album megjelentetésével tárták a szélesebb közönség elé. 2019-ben első alkalommal ArtPikniket is rendeztek a ceredi völgyben. Magyarország egyetlen ezerfős települése, ahol szabadtéri színpad, fesztivál, szoborpark és kortárs múzeum is található. A környék állatvilága rendkívül gazdag, a vadászok és horgászok számára is vonzó turisztikai célpont. A környező dombokról elénk táruló látvány is megéri a feljutás fáradságát: tiszta időben a Mátra, a Bükk és a Tátra is szemügyre vehető. A település életében az 1990-es évek új lendületet adott. Ekkor ismerték fel a falusi turizmus lehetőségeit. Hagyománnyá vált a Meseország-Tündérország Mesefesztivál. Az esemény főszereplői a gyerekek, akik egy-egy mesehősről elnevezett díjakért versenghetnek. A kis mesemondók elsősorban a környékből érkeznek, óvodás és általános iskolás korosztályban. 

109  megtekintés, 1 ma

Zabar – gazdag program, télen-nyáron bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Zabar – gazdag program, télen-nyáron

| Hazai tájakon | 2019-10-11

zabar tél látkép nógrád megye

Zabaron már augusztusban kezdődik a tél. (Fotó: országalbum/patris88)

Bár a híradókba rendszerint hidegrekordjai miatt kerül be, Zabar ennél jóval többet ad az ide látogatóknak. Túrázók, vadászok, műemlékek után kutatók, sőt, az autósport szerelmesei számára is fontos lehet megjegyezni a mindössze ötszáz lelkes falu nevét!

Zabar Nógrád megye legkeletibb települése, közel a szlovák határhoz. Szilaspogonyról mindössze öt kilométeres észak-keleti irányú utazással érhető el. A települést gyakran említik a híradások, ugyanis hazánk leghidegebb településeként híresült el. Gyönyörű zöldterületen fekszik, a Tarna völgyében, ami itt még csak patakméretű. A települést körülölelő erdős területek kiváló lehetőséget biztosítanak a természetjáróknak és vadászoknak egyaránt. Fekvésének köszönheti hírnevét is, ugyanis a hegyek kialakította fagyzug az oka, hogy sokszor már augusztusban elkezdődik a fűtésszezon. Ehhez kapcsolódóan egy országos rekordra is büszke lehet a falu: 2007-ben itt mérték a valaha volt legalacsonyabb júliusi napi középhőmérsékletet, mindössze 3 Celsius fokot, de 2013. januárjában –31 Celsius foknál is hidegebb volt. A helyi önkormányzat nagy fába vágta a fejszéjét. 2020. január 11-én tervezik megtartani az első Hidegfesztivált, ahol a tervek szerint többek között jégszobrokat csodálhatunk meg és extrém jégautósok bemutatóján vehetünk részt. A pályázati kört már sikerrel vették, így nincs más hátra, minthogy elinduljon a hagyomány!  

A hidegen túl

A település büszke a feljegyzések szerint az 1200-as években épült római katolikus templomára. A román stílusú első templomot jó háromszáz évvel később átépítették. A település magja ezen a részen feküdt, majd a török hódoltság korában az oszmán portyák jelentette veszély elől a lakosság áthúzódott a mai Belső-Zabar részre. Az 1800-as évek elején költöztek csak vissza, ekkor állították helyre a templomot is, ami azóta is folyamatosan változik, az 1960-as években kibővítették, 2000-ben belső, 2011-ben pedig külső felújításon esett át. A Szűz Mária tiszteletére szentelt templom műemlék, bekerült a Nógrádikumok közé is. Az autósportok kedvelőinek azonban más miatt lehet ismerős Zabar neve. A települést érinti az Ózd-Salgó rally egyik gyorsasági szakasza. A verseny az Országos Rallye Bajnokság egyik futama, így augusztusban rendszerint motorzúgás és benzingőz tölti meg a falu levegőjét. 

119  megtekintés, 1 ma

Szilaspogony – ahol még a tányérba is jut kő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szilaspogony – ahol még a tányérba is jut kő

| Hazai tájakon | 2019-10-04

Szilaspogony és a Kiskő 1933-as fényképe (Fortepan/Schermann Ákos)

Szilaspogony és a Kiskő 1933-as fényképe (Fortepan/Schermann Ákos)

Nógrádi barangolásunkat folytatva, elhagyjuk a Palóc Világtalálkozók helyszíneit, és Bárnáról Keletre indulva, Szilaspogony felé vesszük utunkat. A falu melletti Kiskő felfedezése közben középkori kincsek nyomába eredünk, majd  megtudjuk azt is, hogy hogyan kerülnek kövek az ebédlőasztalra!

Szilaspogony neve a kevésbé ismert turisztikai célpontok között található, ennek oka ugyanakkor nem a látnivalók hiánya, inkább csak Palócföld gazdagsága. A falu Bárna és Zabar között fekszik, közel a szlovák határhoz, és a hazatért faluhoz, Somoskőújfaluhoz. 1405-ből található az első írásos emlék, amely Pogon néven említi. A középkori elnevezéshez hasonló Pogony néven találjuk meg az 1954. előtti iratokban is, ekkora kapta ugyanis a Szilas-patakra utaló előtagot. Napjainkban mindössze háromszáz lelkes a falu, noha a századfordulón még több mint hétszázan éltek itt. A község büszke házigazda, itt rendezik ugyanis évente a Kőleves Fesztivált, amelyet a Mátyás királyhoz köthető monda ihletett. Ijedtségre azonban semmi ok, a tányérba kövek helyett finom falatok kerülnek, igazi gasztroélményt nyújtva főzni és kóstolni szeretőknek egyaránt. 

A falu határától mindössze két kilométerre található a Kiskő, amelyen Bárnával osztoznak, noha közigazgatásilag Szilaspogonyhoz tartozik. Fontosságát jelzi, hogy megyei jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították. Szilaspogonyból érdemesebb megközelíteni a csúcsot, ahonnan elindulhatunk egy valódi kincsvadászatra. A mondák szerint ugyanis a Kiskő gyomra kincset rejt. Ezt a feltételezést a néphagyomány őrizte meg, ugyanis a barlang első, 1865-ös említése nem közöl ilyen tényt. A bazaltban kialakult természetes barlangot a 20. század elején lelkes helyiek átkutatták, kincset azonban nem találtak. Munkájuknak köszönhetően azonban a hegy gyomrába már szabad bejárásunk lehet. A bazaltkúpon korábban vár állhatott, ennek nyomait a talaj őrzi, azonban írásos említését nem találni erről. Talán a vár táplálta a legenda terjedését is. Ha kézzel fogható kincset nem is találunk, a bazaltkúpon tett kirándulást semmiképp ne hagyjuk ki. Ritka növények, a vulkanikus eredetű Kiskő, a csúcsról szemünk elé táruló kilátás mind-mind megéri a fáradságot, amíg feljutunk a hegytetőre!

66  megtekintés, 1 ma

Bátonyterenye – egy város három emlékezete bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bátonyterenye – egy város három emlékezete

| Hazai tájakon | 2019-09-27

gyürky-solymossy-kastély bátonyterenye bástyája

A bátonyterenyei Gyürky-Solymossy-kastély jellegzetes bástyája (Csabai Hajnalka fotója)

A Palóc Világtalálkozók helyszíneit bemutató túránk  harmadik részében, Cserháthaláp és Bárna után úticélunk Nógrád megye harmadik legnagyobb városa, az első (és azóta többszörös) házigazda, Bátonyterenye. A megállót nemcsak a település mérete, hanem látnivalóinak sokszínűsége is indokolja. Az egymást követő évszázadok adnak itt randevút egymásnak. Találhatunk archeológiai leleteket, barokk kastélyt, palóc tájházat és utalásokat a közelmúlt bányászvárosának életére is.

A terület már a bronzkorban is lakott volt, bár először 1216-ban említi írásos forrás Nagybátonyt, ekkor még Batun néven. Bátonyterenye azonban nem szerves fejlődés, hanem közigazgatási döntés értelmében jött létre, 1984-ben Nagybátony, Kisterenye és Szúpatak egyesítésével. A három városrész ugyanakkor a valóságban négy, ugyanis 1965-ben Nagybátony és Maconka is egyesült. A településrészek eltérő karakterisztikával rendelkeznek, amely még izgalmasabbá teszi a kirándulást. Kisterenye éke a Gyürky-Solymossy-kastély, amely a 18. század barokk építészetének kiváló állapotban fennmaradt bizonyítéka. Abban a korban a Felvidéken elterjedt hagymakupolás kastélyok közé tartozik, az egyetlen, amely a Trianoni békét követően Magyarország területén maradt. 

Palócok és bányászok városa

A kastély szomszédságában áll a Palócház, amely valószínűleg a 19. század második feléből származik. A tájházban három szobában mutatják be az egykor itt élt palócok mindennapjait: tisztaszoba, konyha és hátsó szoba várja a látogatókat. A szobák berendezései és használati tárgyai az építés idejéből származnak, de megtekinthetjük itt a palóc népviseletet is. Maconkán az 1950-es években épült fel a Bányaváros, ami hosszú évtizedeken keresztül biztosította a helyiek megélhetését, a bányászat hagyományai egészen a 19. századig nyúlnak vissza. Mostanra azonban inkább a Zagyván létesített víztározó tarthat számot érdeklődésre. Hazánk egyik legkedveltebb halastava, ahol a horgászoknak szinte kiapadhatatlan lehetőséget biztosít az itt élő több mint 150 halfaj. A fogási rekordot egy harminc kilogrammot is meghaladó busa tartja. A Maconkával egyesített Nagybátonyt szintén a bányaipar fellendülése virágoztatta fel, mi azonban az 1735-ben épült műemlék jellegű gótikus templom megtekintését javasoljuk. Ha pedig még ez sem volna elég: egy több mint 30 000 darabból álló képeslapgyűjtemény is rendelkezésünkre áll, amely bemutatja Nógrád vármegyét és lakóinak mindennapjait, a látogatás azonban csak április és október között lehetséges előzetes bejelentkezés alapján.

134  megtekintés, 1 ma

Bárna – Mikszáth Görbeországának középpontja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bárna – Mikszáth Görbeországának középpontja

| Hazai tájakon | 2019-09-20

Bárna község látképe 1933-ban (Fortepan/Schermann Ákos)

Bujákról Bárnára utazva folytatjuk nógrádi túránkat. Ezúttal a túrázás és a természet barátainak igyekszünk a kedvére tenni, hiszen egy olyan falut mutatunk be, amelynek legfőbb vonzerejét természeti értékei adják. Hegyek, patakok, barlangok világa Bárna. Olyan, mint egy szép festmény. 

A mindössze ezer lelkes község a Salgótarjáni járásban, a szlovák határtól nem messze fekszik. Ahogyan a cím is mutatja, a környék szépségét már Mikszáth Kálmán írónk is megörökítette számos művében. 

A település első említése 1405-ből származik, a 16. század második feléből viszont nem találunk írott emlékeket, ekkor valószínűleg elnéptelenedett. Legközelebb 1715-ben említik az összeírások. A falu körül hegyek és erdők húzódnak, amelyek a településre jutást is festőivé, regénybe illővé teszik. A hegyeken kívül patakokban is igen gazdag, szinte minden utcával párhuzamosan fut egy-egy folyócska, amelyek közül a legnagyobb a Bárna. A hegyek közelségének köszönhetően az ország egyik leghidegebb pontja, akár évi hetven napig is tarthat a hótakaró, és az első fagyokra sem kell októbernél tovább várni. Ez igazán jó hír azoknak, akik nehezen viselik a kánikulát, ugyanakkor a  vulkanikus eredetű hegyek kiváló kirándulási lehetőséget is biztosítanak az ide látogató turistáknak és geológusoknak. Az 520 méter magas Nagykő kiemelkedik közülük, innen a Bükk, a Mátra, és a Cserhát vonulataira nyílik kilátás, de tiszta időben még pedig a Tátra csúcsai is láthatók. A Nagykő élővilága is említést érdemel, számos ritka növényfaj telepedett itt meg. A túrázás szerelmesei megpihenhetnek, megszállhatnak a kertes teraszos Nagykő Vendégházában. 

Erdei úton sétálva közelíthetjük meg a szintén vulkanikus eredetű Kiskőt, amelynek gyomrában tízméteres üreg található. Egyes források szerint a török korban itt húzták meg magukat Bárna lakói, mások szerint éppen a törökök rejtekhelye volt. A Szerkő különlegessége, hogy a környező hegyektől eltérően nem vulkáni eredetű, hanem homokkő. 

2019-ben a település adott otthont a Palóc Világtalálkozónak (a korábbi házigazdák közül Cserháthaláp bemutatása itt található), amelynek célja a palóc kultúra tovább örökítése és ápolása. A rendezvény ezen kívül lehetőséget ad a palóc települések lakóinak a találkozásra, és a közösségtudat erősítésére is.

84  megtekintés, 1 ma

Buják – egy palóc falu sokrétű élményekkel bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Buják – egy palóc falu sokrétű élményekkel

| Hazai tájakon | 2019-09-13

sasbérc kilátó vadászház tájkép buják nógrád megye

A sasbérci kilátó Sárik Péter (Budapesti Erdőgazdaság Zrt.) felvételén

Nógrádi túránk második állomása Buják. A települést nem csak az Egidius-forrás miatt érdemes felkeresni, az apró zsákfalu rengeteg élményt adhat, ha nyitott szemmel és lélekkel érkezünk. Találhatunk itt középkori várat, modern köntösbe öltöztetett vadászházat, palóc népviseletet és több ezer éves ritka ősmaradványokat is.

A közel kétezer lelkes Buják a Cserhátban, Pásztótól harminc kilométerre fekszik. A település a késő bronzkortól lakott, de a Honfoglalás korából is maradtak fenn tárgyi emlékek. Várát feltehetőleg a Tatárjárást követően kezdték el építeni, ám első írásos említése 1303-ból származik. A vár birtokosai között több jelentős történelmi személyt találni: Károly Róbert idejében  Csák Máté, a „kiskirály” tulajdonában állt, később, a 15. században Báthori Istváné, majd a mohácsi csatát követően Werbőczy Istváné lett. Az 1552-es török hadjáratban – amelynek Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye is emléket állít – került az oszmánok kezére, mindössze ötnapos ostrom után. A török megszállás csupán ötven évig tartott, ugyanakkor a várromban ma is látható a korabeli mecset néhány falmaradványa. A romok látogatása különös óvatosság mellett ajánlott, ugyanis  meglehetősen rossz állapotban van az épület. 

Az Egidius-forrást a népnyelv Selyem-réti forrásként ismeri, ezért inkább érdemesebb így útbaigazítást kérnünk. Nevét Szent Egyedről kapta, akinek kultuszát Magyarországon Szent László király honosította meg. A legenda szerint, egy gót király vadászatán Egidius a testével fogott fel egy szarvas felé tartó nyílvesszőt, jutalmául pedig a környező területet kapta, ahol kolostort alapított. A falu népviseletét Glatz Oszkár festménye, a Bujáki menyasszony kancsóval örökíti meg, emellett a 2012-es Miss Universe Hungary versenyének győztese, Konkoly Ági is viselte. A település hírnevéhez hozzájárul a Pappenheim-barlang is, ahonnan ősmaradványok kerültek elő. A kőzetek szabad szemmel is jól látható ősnövények maradványait őrzik. Homokos környezetben maradtak fenn, noha leggyakrabban a mészkőbarlangokban találhatók. A barlang névadója, gróf Pappenheim Siegfried, aki az 1910-es években feleségének építtetett egy vadászházat a környéken, amelyet ma Sasbérci kilátó néven ismerünk. A 2018-ban felújított épület lehetőséget ad, hogy a falut és a tájat a magasból is szemügyre vehessük, de ideális helyszíne lehet egy piknikkel egybekötött túrának is.

 

368  megtekintés, 5 ma

1. oldal / 4 oldalból1234