Felvidéki séta: Vince-nap Muzsla szőlőhegyén bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Felvidéki séta: Vince-nap Muzsla szőlőhegyén

| Hazai tájakon, Programajánló, Uncategorized | 2017-01-25

Vince-nap a muzslai szőlőhegyen

A termőfölddel szoros kapcsolatban élő ember számára mindig meghatározó volt a természet iránymutatása.  Vince-napon a szőlészek és borosgazdák Istentől kérik áldását az új évi termésre. Ezt a hagyományt Muzslán is szeretnék megteremteni, így vasárnap   nemcsak a  szőlészeket és borászokat várták a hegyen,  hanem olyan borkedvelőket is, akik szívesen csatlakoztak az eseményhez, hiszen szívükön viselik a muzslai borok és szőlő sorsát.

Isten áldását kérték az ez évi termésre a muzslai szőlőhegyen abban a reményben, hogy ez a szépséges hagyomány visszhangra talál.

A folytatás itt olvasható>>>>

325  megtekintés, 3 ma

Hévíz – Zalai Népdalosok a II. Hungarikumok Napja ünnepi rendezvényén bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hévíz – Zalai Népdalosok a II. Hungarikumok Napja ünnepi rendezvényén

| Hazai tájakon, Uncategorized | 2017-01-24

A  Hévízi Tiszta  Forrás Népdalkör Zalai dalcsokorral járult hozzá a II. Hungarikumok Napja ünnepi megrendezéséhez Hévízen.

A folytatás itt olvasható>>>>

345  megtekintés, 3 ma

Oroszlány: XXVI. Adventi Népdalköri Találkozó bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Oroszlány: XXVI. Adventi Népdalköri Találkozó

| Hazai tájakon, Uncategorized | 2016-11-29

Tésről, Győrújbarátból, Ösküből, Budaőrsről, Imelyiből érkeztek többek között hagyományőrző daloscsoportok vasárnap, hogy részt vegyenek a XXVI. Adventi Népdalköri Találkozón.

Oroszlányi Bányász Népdalkör

A Bányász Népdalkör és az Oroszlányi Közösségi Színtér és Könyvtár közös eseményét 1991-ben rendezték meg első alkalommal, s komoly rangot vívott ki magának a térség kulturális programjai között.

A folytatás itt olvasható>>>>

 

328  megtekintés, 1 ma

Tájak – Korok – Régiók, 4. rész: Erdély és Moldva néprajzi emlékei bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tájak – Korok – Régiók, 4. rész: Erdély és Moldva néprajzi emlékei

| Hazai tájakon, Uncategorized | 2016-08-17

A székely kultúra tárgyi emlékei

Székelyföld jelentős része hegyvidék, így a lakosság alapfoglalkozásai közé elsősorban az állattartás, halászat, földművelés tartozott. Ennek megfelelően sok tárgyi emléket őriznek a múzeumok a pásztorkodás és az állattartás kapcsán (faragások, gyapjú ruhakészítmények, sajtárok, üstök, kolompok,rovásbotok).

Sok földművelő eszköz is van a múzeumok, tájházak gyűjteményeiben: faásók, faekék, vas ekepapucsok, gabonamérő eszközök, fakupák. Különösen jelentősek a szép megmunkálású fazekas termékek, így például a karcolt körvonalú, ember-, szarvas-, madár- és virágdíszes bokályok.

Gyönyörű kályhacsempe-gyűjteményekkel is büszkélkednek egyes székelyföldi múzeumok, mint például a Székely Nemzeti Múzeum. Itt csodaszép úrasztali terítők, szószéktakarók és serlegtakaró kendők is megtalálhatók. Varrottasok, hímzések is vannak a tárlatokban, de különösen a szőttesek említésre méltóak a kiállított tárgyak közül.

Az elsősorban földművelő csángók szőtteseiben a gyapjúval szemben a kendernek volt jelentősége. A vonalas szövésdíszítés hatására alakult a hímzőművészet is, elsősorban az ingvállon és az ingujjon. Az inghímzések leggyakoribb színe a piros-fekete, illetve a zöld szín volt.

A néprajzkutatók egyik kedvelt vizsgálati területe: Moldávia

A moldvai csángó magyarok történetének, nyelvének, etnikai és vallási identitásának alakulása a múlt század óta foglalkoztatja a magyar tudósokat. Mivel ez a népcsoport napjainkig megőrizte az archaikus magyar népi kultúra számos értékét, a néprajzkutatók, nyelvészek, történészek, művelődéstörténészek mindig nagy érdeklődéssel fordultak e tájegység felé.

A moldovai magyarok évszázadokon át tudatosan ragaszkodtak saját vallásukhoz, nyelvükhöz és hagyományaikhoz. A római katolikus felekezethez való tartozásuk, mely alapvetően elhatárolta őket az ortodox hiten lévő románságtól, már a középkor századaiban identitásuk fontos részét képezte. A szellemi folklór műfajait (balladák, keservesek, népdalok, halottsiratók, archaikus népi imádságok, ráolvasások, vallásos népénekek, mesék, mondák, táncszók stb.) néprajzkutatók egész sora igyekezett feltárni.

A folytatás itt olvasható >>>

349  megtekintés, 2 ma

Mesterségem Címere bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mesterségem Címere

| Hazai tájakon, Uncategorized | 2015-12-27

A kezdő program egy népművészeti konferenciasorozat első állomása. Az előadók közül dr. Bartha Júlia néprajzkutató a népművészet és imázsteremtés területére kalauzolta a vendégeket. Az előadó számos témát boncolgatott, többek között, hogy honnan indult a csipkeverés tudománya, milyen egy igazi kun népviselet, mely területeken használnak kék színt a kunhímzésben. Ezenfelül híres kézműves mesterek életpályájáról is érdekességek kerültek napvilágra.

Fotó: Kovács kitti

Második előadóként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, Kenyeres Sándorné mutatta be a tárgyalkotó népművészet mai helyzetét. Az előadó statisztikai adatokra, és tényekre támaszkodva prezentálta, a mai kézműves alkotók közösségi szokásait,és a népművészeti egyesületek mai szerepét. Emellett kitért arra is, hogy egy-egy népművészeti díjra, hogyan tud pályázni a kézműves, azaz hol és hogyan kell a termékét zsűriztetni.

A konferencia záróakkordjaként a Csipkeverők Háza története került bemutatásra kezdetektől napjainkig. A Csipkeház tulajdonosa, Nagy Levente jövőbeli elképzeléseiről is beszámolt a hallgatóságnak. A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Értéktár kisfilmjét is levetítette ahová 27. értékként bekerült az idei évben a vert csipke is. A ház tulajdonosa nagy reményeket fűz a vert csipke hungarikumok közé való bekerüléséhez is.

Fotó: kovács Kitti

A többi program is színt hozott a városlakók életébe. Hiszen a jól ismert „Rangos-Gangos” Vásár termékei ezúton is megújultak. Új mesterségek és mesterek mutatkoztak be a házban. A vert csipke, a foltvarrás, a kunhímzés és a kézzel készített ékszerek mellett helyet kaptak a fazekas és szőttes áruk is.

Fotó: Kovács kitti

Fotó: Kovács Kitti

A programsorozat fő célcsoportja a közép-és idősödő társadalom volt, ám a szervezők a fiatalabb generációra is gondoltak.

Fotó: Kovács Kitti

A gangos tornácon népi játszóházat állítottak fel Tisza-Tó Régió Ifjúsági Egyesület jóvoltából. A fenti programokon keresztül a Csipkeverők Háza egy közösség kimondatlan igényeit kívánja szolgálni- a hagyományokra építkezve a turisztikai vonzerőt erősíteni a térségben-mely minden helyi szereplőre hatással van-közvetett és közvetlen módon egyaránt.

356  megtekintés, 4 ma

Északi várak útján. Sződliget-Szádvár bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Északi várak útján. Sződliget-Szádvár

| Hazai tájakon, Uncategorized | 2015-06-22

337  megtekintés, 3 ma

Tiszaörsi fürdő legyen az év fürdője ? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tiszaörsi fürdő legyen az év fürdője ?

| Akciós ajánlatok, Hazai tájakon, Uncategorized | 2015-06-20

Az egész évben nyitva tartó Tiszaörsi Fürdő különféle medencékkel, gyógyvízzel és magyaros étteremmel várja a vendégeket.

428  megtekintés, 3 ma

Bokod, az úszó falu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bokod, az úszó falu

| Hazai tájakon, Programajánló, Uncategorized | 2015-06-20

Ha Bokodon járunk, úgy érezzük magunkat, mintha mesebeli tájon vagy filmes díszletek közt sétálnánk. A Komárom-Esztergom megyei kétezres lélekszámú község tava egyedülálló. Az Oroszlányi Erőmű hűtőtavaként létesítették még az 1960-as évek elején. Az erőmű által termelt hulladékhőnek köszönhetően a tó vize télen sem fagy be. Emiatt kedvelt kirándulóhely, és a horgászok is szívesen üldögélnek itt .

2,009  megtekintés, 6 ma

Egyedülálló természeti jelenség a Tiszavirágzás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Egyedülálló természeti jelenség a Tiszavirágzás

| Hazai tájakon, Programajánló, Uncategorized | 2015-06-18

Június közepén évről évre virágba borul a Tisza. A folyó felett alkonyatkor jelennek meg az első kérészek, majd néhány perc múlva Európa leglátványosabb kérész rajzását láthatjuk. Számunkra ez rendszeres program, ám a kontinensen ez igazi kuriózumnak számít, hiszen ez a jelenség máshol nem látható.

 

327  megtekintés, 3 ma

Nyíregyháza: Sóstói Múzeumfalu – Egy álom ami valósággá vált bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nyíregyháza: Sóstói Múzeumfalu – Egy álom ami valósággá vált

| Hazai tájakon, Uncategorized | 2015-06-15

Csaknem 50 éves álom vált valóra, amikor elkezdődött a Csegöldi csűr áttelepítése a Sóstói Múzeumfaluba. Az 1979 óta nyitva tartó néprajzi falu a telepítési terveknek megfelelően kezdetben öt portával várta a látogatókat. Ez a szám napjainkra elérte a nyolcat, és megközelítőleg 100 népi objektum sorakozik már területünkön. A falu építésének azonban sohasem érhetünk a végére

Csegöld község az ország legkeletibb részén, a Szatmári-síkságon terül el, s évtizedeken át őrizte számunkra felbecsülhetetlen kincsét: az 1900-ban épült nagyméretű, 18m x 14m alapterületű, faragott oromdíszű csűrt. >>> folytatás ITT

396  megtekintés, 3 ma

1. oldal / 3 oldalból123