Rimóc – a termékeny zsákfalu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Rimóc – a termékeny zsákfalu

| Hazai tájakon | 2019-11-29

Téli hangulat Rimócról (Burik-Vincze Ágota képe)

Nógrádban járva hallhatjuk, hogy pislog, mint a rimóci nyúl. Rimócra látogatva biztosan találkozunk nyulakkal (rögtön a helységnévtáblánál fogad minket egy), de emellett sokkal izgalmasabb palóc hagyományokat is. Többek közt Főkötőmúzeum, néptáncok és népdalok várnak minket túránk során.

Hollókőról indulva akár kerékpárral is eljuthatunk Rimócra. A falu szinte Nógrád megye mértani közepén fekszik, mindössze négy kilométerre Szécsénytől. A krónikák tanulsága szerint már a honfoglalás előtt lakott volt, az államalapítás környékén pedig templommal büszkélkedett. A fejlődés töretlenségét jelzi, hogy egy 1333-as összeírás már Kis- és Nagyrimóczról szól. A törökök hódításait, ahogy a környék megannyi települése, úgy Rimóc is megsínylette. Az újratelepítéskor Zólyom megyéből, Gyetva (ma Detva, Szlovákia) környékéről jelentős szlovák lakosság érkezett. A népnyelv kifejezetten versengőnek írja le az itt élőket, egy környékbeli mondás szerint, amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát, a rimóciak már visszafelé jöttek. 

Viseletek, főkötők

Rimóc falumúzeumában járva a hagyományos palóc hétköznapok tárulnak elénk. Maga az épület is hordozza mindazokat a jegyeket, amik a palóc stílust jellemzik: háromosztatú, tornácos, kontyolt nyeregtetős. A múzeum pedig előzetes bejelentkezés alapján bármikor látogatható, így akár magunk is megnézhetjük, átélhetjük, milyenek voltak a hétköznapok egykor. Létezik, hogy valaki babákat gyűjt, és az is, hogy valaki fontosnak tartja a népviseletet, de hogy ez a két dolog hol találkozik? Természetesen Rimócon! Ugyanis a magánkezdeményezésből indult Babamúzeumban életnagyságú, népviseletbe öltöztetetett babákat csodálhatunk meg. Kiállításuk címe Bölcsőtől a sírig, amelynek keretében az egyes életkorokra jellemző viseletekkel ismerkedhetünk meg. A népviseletek egy speciális részterületére fókuszál a Palóc Főkőtő Kiállítás. Húsz palóc település összesen negyven főkötőjét mutatják be, melyek között találunk menyasszonyi és köznapi használatra valót egyaránt. A falu büszkélkedik a palóc települések közül a legdíszesebb viselettel. 

Filmben, dalban, táncban

Az 1922-ben alakult Rimóci Rezesbanda a falu és a tágabb környezet képviselője. Igaz, az eredeti felállás ma már nem játszik, mégis rengeteget tesznek a palóc népdalok fennmaradásáért, amelyek közül, az A rimóci bíró udvarába kezdetű is halhatatlanná tette a települést. Szintén a kultúráért tesz sokat a tizenéves #Golyán Gréta népdalénekes, aki már a Fölszállott a páva színpadán is képviselte faluját.

Film is őrzi a település jelenét, Székely Orsolya rendező ugyanis rövidfilmet és hétrészes sorozatot (Kellene kiskert, bőtermő) készített a falu iskolájának integrációs programjairól.

765  megtekintés, 1 ma

Balassagyarmat – Palócország fővárosa bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Balassagyarmat – Palócország fővárosa

| Hazai tájakon | 2019-11-08

balassagyarmat városháza civitas fidelissima

A balassagyarmati Városháza épülete (Bagyinszki Zoltán felvétele)

Balassagyarmat a legbátrabb város, erről törvény is rendelkezik. Emellett, ahogyan már Mikszáth Kálmán is fogalmazott, Palócország fővárosa. A városban a dualizmus korának emlékei és irodalmunk jeles alakjainak nyomai is megtalálhatók. Mondhatnánk azt is, itt minden út a palócokhoz vezet! 

A város kiváló fekvésű, amelyre már a rézkori lakók leletei is utalnak. A honfoglalás idejében is fontos szerepet kapott, itt telepedett le a Gyarmat törzs, ennek nevét ma is őrzi a város. A török hódoltság idején Balassagyarmat elnéptelenedett, csak 1690-ben telepítették újra. A fejlődés nagyon gyorsan beindult, aminek köszönhetően 1770-től Nógrád vármegye székhelyévé vált. A Civitas Fortissima nevet 1919-es helytállásának köszönheti, amikor a Csehszlovák Légió katonáit a magyar katonák mellett helyi polgárok és vasutasok űzték ki. Az eseménynek állít emléket Kapa Mátyás Maradj meg magyarnak című regénye.

Palóc múlt és jelen

Az 1891-ben alapított Palóc Múzeum hivatott bemutatni Palócföld paraszti kultúráját, az itt élő szlovákok és németek életével együtt. A múzeum igazgatónője, Lengyel Ágnes 2019-ben jelentette meg Régi palóc konyha címmel összegyűjtött receptjeit, így meg is kóstolhatjuk a tájegységre jellemző finomságokat, ha kedvünk támadna elkészíteni. A múzeum melletti Palóc ligetben található a Palóc Ház, amelyet Karancskesziből hoztak ide 1932 és 1934 között. Ugyancsak itt látható a Palóc Színpad, amely a város szabadtéri színpada, és az Anna-napi palóc búcsú (minden évben július végén rendezik meg) helyszíne is. A sportban is hangsúlyos szerepet kap a város, ugyanis a hozzá tartozó Nyírjes ad otthont nyaranként a Palóc Triatlon elnevezésű versenynek.

Belvárosi séta

A belvárost járva kihagyhatatlan a Civitas Fortissima Múzeum. Bemutat egy másik világot, azt a pár napot, amikor a város Csehszlovákiához tartozott, valamint a helyiek korábban már említett helytállását, összefogását. Említést érdemel az 1800-as években épült egykori Vármegyeháza, ahol 1894-es látogatása idején Ferenc József lakott, illetve az 1914-ben elkészült, 2006-ban felújított, ma is használatos Városháza is. Belvárosi sétánkat érdemes a Bajcsy-Zsilinkszky utca szecessziós villái között zárni, semmiképp sem kifelejtve a Pénzügyi- és a Csendőrségi palotát, Szabó Lőrinc és Mikszáth Kálmán egykori lakóházát.

233  megtekintés, 1 ma

Szilaspogony – ahol még a tányérba is jut kő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szilaspogony – ahol még a tányérba is jut kő

| Hazai tájakon | 2019-10-04

Szilaspogony és a Kiskő 1933-as fényképe (Fortepan/Schermann Ákos)

Szilaspogony és a Kiskő 1933-as fényképe (Fortepan/Schermann Ákos)

Nógrádi barangolásunkat folytatva, elhagyjuk a Palóc Világtalálkozók helyszíneit, és Bárnáról Keletre indulva, Szilaspogony felé vesszük utunkat. A falu melletti Kiskő felfedezése közben középkori kincsek nyomába eredünk, majd  megtudjuk azt is, hogy hogyan kerülnek kövek az ebédlőasztalra!

Szilaspogony neve a kevésbé ismert turisztikai célpontok között található, ennek oka ugyanakkor nem a látnivalók hiánya, inkább csak Palócföld gazdagsága. A falu Bárna és Zabar között fekszik, közel a szlovák határhoz, és a hazatért faluhoz, Somoskőújfaluhoz. 1405-ből található az első írásos emlék, amely Pogon néven említi. A középkori elnevezéshez hasonló Pogony néven találjuk meg az 1954. előtti iratokban is, ekkora kapta ugyanis a Szilas-patakra utaló előtagot. Napjainkban mindössze háromszáz lelkes a falu, noha a századfordulón még több mint hétszázan éltek itt. A község büszke házigazda, itt rendezik ugyanis évente a Kőleves Fesztivált, amelyet a Mátyás királyhoz köthető monda ihletett. Ijedtségre azonban semmi ok, a tányérba kövek helyett finom falatok kerülnek, igazi gasztroélményt nyújtva főzni és kóstolni szeretőknek egyaránt. 

A falu határától mindössze két kilométerre található a Kiskő, amelyen Bárnával osztoznak, noha közigazgatásilag Szilaspogonyhoz tartozik. Fontosságát jelzi, hogy megyei jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították. Szilaspogonyból érdemesebb megközelíteni a csúcsot, ahonnan elindulhatunk egy valódi kincsvadászatra. A mondák szerint ugyanis a Kiskő gyomra kincset rejt. Ezt a feltételezést a néphagyomány őrizte meg, ugyanis a barlang első, 1865-ös említése nem közöl ilyen tényt. A bazaltban kialakult természetes barlangot a 20. század elején lelkes helyiek átkutatták, kincset azonban nem találtak. Munkájuknak köszönhetően azonban a hegy gyomrába már szabad bejárásunk lehet. A bazaltkúpon korábban vár állhatott, ennek nyomait a talaj őrzi, azonban írásos említését nem találni erről. Talán a vár táplálta a legenda terjedését is. Ha kézzel fogható kincset nem is találunk, a bazaltkúpon tett kirándulást semmiképp ne hagyjuk ki. Ritka növények, a vulkanikus eredetű Kiskő, a csúcsról szemünk elé táruló kilátás mind-mind megéri a fáradságot, amíg feljutunk a hegytetőre!

170  megtekintés, 1 ma

Bátonyterenye – egy város három emlékezete bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bátonyterenye – egy város három emlékezete

| Hazai tájakon | 2019-09-27

gyürky-solymossy-kastély bátonyterenye bástyája

A bátonyterenyei Gyürky-Solymossy-kastély jellegzetes bástyája (Csabai Hajnalka fotója)

A Palóc Világtalálkozók helyszíneit bemutató túránk  harmadik részében, Cserháthaláp és Bárna után úticélunk Nógrád megye harmadik legnagyobb városa, az első (és azóta többszörös) házigazda, Bátonyterenye. A megállót nemcsak a település mérete, hanem látnivalóinak sokszínűsége is indokolja. Az egymást követő évszázadok adnak itt randevút egymásnak. Találhatunk archeológiai leleteket, barokk kastélyt, palóc tájházat és utalásokat a közelmúlt bányászvárosának életére is.

A terület már a bronzkorban is lakott volt, bár először 1216-ban említi írásos forrás Nagybátonyt, ekkor még Batun néven. Bátonyterenye azonban nem szerves fejlődés, hanem közigazgatási döntés értelmében jött létre, 1984-ben Nagybátony, Kisterenye és Szúpatak egyesítésével. A három városrész ugyanakkor a valóságban négy, ugyanis 1965-ben Nagybátony és Maconka is egyesült. A településrészek eltérő karakterisztikával rendelkeznek, amely még izgalmasabbá teszi a kirándulást. Kisterenye éke a Gyürky-Solymossy-kastély, amely a 18. század barokk építészetének kiváló állapotban fennmaradt bizonyítéka. Abban a korban a Felvidéken elterjedt hagymakupolás kastélyok közé tartozik, az egyetlen, amely a Trianoni békét követően Magyarország területén maradt. 

Palócok és bányászok városa

A kastély szomszédságában áll a Palócház, amely valószínűleg a 19. század második feléből származik. A tájházban három szobában mutatják be az egykor itt élt palócok mindennapjait: tisztaszoba, konyha és hátsó szoba várja a látogatókat. A szobák berendezései és használati tárgyai az építés idejéből származnak, de megtekinthetjük itt a palóc népviseletet is. Maconkán az 1950-es években épült fel a Bányaváros, ami hosszú évtizedeken keresztül biztosította a helyiek megélhetését, a bányászat hagyományai egészen a 19. századig nyúlnak vissza. Mostanra azonban inkább a Zagyván létesített víztározó tarthat számot érdeklődésre. Hazánk egyik legkedveltebb halastava, ahol a horgászoknak szinte kiapadhatatlan lehetőséget biztosít az itt élő több mint 150 halfaj. A fogási rekordot egy harminc kilogrammot is meghaladó busa tartja. A Maconkával egyesített Nagybátonyt szintén a bányaipar fellendülése virágoztatta fel, mi azonban az 1735-ben épült műemlék jellegű gótikus templom megtekintését javasoljuk. Ha pedig még ez sem volna elég: egy több mint 30 000 darabból álló képeslapgyűjtemény is rendelkezésünkre áll, amely bemutatja Nógrád vármegyét és lakóinak mindennapjait, a látogatás azonban csak április és október között lehetséges előzetes bejelentkezés alapján.

206  megtekintés, 2 ma

Bárna – Mikszáth Görbeországának középpontja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bárna – Mikszáth Görbeországának középpontja

| Hazai tájakon | 2019-09-20

Bárna község látképe 1933-ban (Fortepan/Schermann Ákos)

Bujákról Bárnára utazva folytatjuk nógrádi túránkat. Ezúttal a túrázás és a természet barátainak igyekszünk a kedvére tenni, hiszen egy olyan falut mutatunk be, amelynek legfőbb vonzerejét természeti értékei adják. Hegyek, patakok, barlangok világa Bárna. Olyan, mint egy szép festmény. 

A mindössze ezer lelkes község a Salgótarjáni járásban, a szlovák határtól nem messze fekszik. Ahogyan a cím is mutatja, a környék szépségét már Mikszáth Kálmán írónk is megörökítette számos művében. 

A település első említése 1405-ből származik, a 16. század második feléből viszont nem találunk írott emlékeket, ekkor valószínűleg elnéptelenedett. Legközelebb 1715-ben említik az összeírások. A falu körül hegyek és erdők húzódnak, amelyek a településre jutást is festőivé, regénybe illővé teszik. A hegyeken kívül patakokban is igen gazdag, szinte minden utcával párhuzamosan fut egy-egy folyócska, amelyek közül a legnagyobb a Bárna. A hegyek közelségének köszönhetően az ország egyik leghidegebb pontja, akár évi hetven napig is tarthat a hótakaró, és az első fagyokra sem kell októbernél tovább várni. Ez igazán jó hír azoknak, akik nehezen viselik a kánikulát, ugyanakkor a  vulkanikus eredetű hegyek kiváló kirándulási lehetőséget is biztosítanak az ide látogató turistáknak és geológusoknak. Az 520 méter magas Nagykő kiemelkedik közülük, innen a Bükk, a Mátra, és a Cserhát vonulataira nyílik kilátás, de tiszta időben még pedig a Tátra csúcsai is láthatók. A Nagykő élővilága is említést érdemel, számos ritka növényfaj telepedett itt meg. A túrázás szerelmesei megpihenhetnek, megszállhatnak a kertes teraszos Nagykő Vendégházában. 

Erdei úton sétálva közelíthetjük meg a szintén vulkanikus eredetű Kiskőt, amelynek gyomrában tízméteres üreg található. Egyes források szerint a török korban itt húzták meg magukat Bárna lakói, mások szerint éppen a törökök rejtekhelye volt. A Szerkő különlegessége, hogy a környező hegyektől eltérően nem vulkáni eredetű, hanem homokkő. 

2019-ben a település adott otthont a Palóc Világtalálkozónak (a korábbi házigazdák közül Cserháthaláp bemutatása itt található), amelynek célja a palóc kultúra tovább örökítése és ápolása. A rendezvény ezen kívül lehetőséget ad a palóc települések lakóinak a találkozásra, és a közösségtudat erősítésére is.

217  megtekintés, 1 ma