Buják – egy palóc falu sokrétű élményekkel bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Buják – egy palóc falu sokrétű élményekkel

| Hazai tájakon | 2019-09-13

sasbérc kilátó vadászház tájkép buják nógrád megye

A sasbérci kilátó Sárik Péter (Budapesti Erdőgazdaság Zrt.) felvételén

Nógrádi túránk második állomása Buják. A települést nem csak az Egidius-forrás miatt érdemes felkeresni, az apró zsákfalu rengeteg élményt adhat, ha nyitott szemmel és lélekkel érkezünk. Találhatunk itt középkori várat, modern köntösbe öltöztetett vadászházat, palóc népviseletet és több ezer éves ritka ősmaradványokat is.

A közel kétezer lelkes Buják a Cserhátban, Pásztótól harminc kilométerre fekszik. A település a késő bronzkortól lakott, de a Honfoglalás korából is maradtak fenn tárgyi emlékek. Várát feltehetőleg a Tatárjárást követően kezdték el építeni, ám első írásos említése 1303-ból származik. A vár birtokosai között több jelentős történelmi személyt találni: Károly Róbert idejében  Csák Máté, a „kiskirály” tulajdonában állt, később, a 15. században Báthori Istváné, majd a mohácsi csatát követően Werbőczy Istváné lett. Az 1552-es török hadjáratban – amelynek Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye is emléket állít – került az oszmánok kezére, mindössze ötnapos ostrom után. A török megszállás csupán ötven évig tartott, ugyanakkor a várromban ma is látható a korabeli mecset néhány falmaradványa. A romok látogatása különös óvatosság mellett ajánlott, ugyanis  meglehetősen rossz állapotban van az épület. 

Az Egidius-forrást a népnyelv Selyem-réti forrásként ismeri, ezért inkább érdemesebb így útbaigazítást kérnünk. Nevét Szent Egyedről kapta, akinek kultuszát Magyarországon Szent László király honosította meg. A legenda szerint, egy gót király vadászatán Egidius a testével fogott fel egy szarvas felé tartó nyílvesszőt, jutalmául pedig a környező területet kapta, ahol kolostort alapított. A falu népviseletét Glatz Oszkár festménye, a Bujáki menyasszony kancsóval örökíti meg, emellett a 2012-es Miss Universe Hungary versenyének győztese, Konkoly Ági is viselte. A település hírnevéhez hozzájárul a Pappenheim-barlang is, ahonnan ősmaradványok kerültek elő. A kőzetek szabad szemmel is jól látható ősnövények maradványait őrzik. Homokos környezetben maradtak fenn, noha leggyakrabban a mészkőbarlangokban találhatók. A barlang névadója, gróf Pappenheim Siegfried, aki az 1910-es években feleségének építtetett egy vadászházat a környéken, amelyet ma Sasbérci kilátó néven ismerünk. A 2018-ban felújított épület lehetőséget ad, hogy a falut és a tájat a magasból is szemügyre vehessük, de ideális helyszíne lehet egy piknikkel egybekötött túrának is.