Novohrad-Nógrád Geopark

| Hazai tájakon | 2022-06-30

SZLOVÁK-MAGYAR GEOTURISZTIKAI PARTNERSÉG – GEOTOP”
SKHU/1902/4.1/038 SZ. PROJEKT

2022 júniusában zárul a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által – partnerségben a szlovákiai Fülek Város Önkormányzatával – az Interreg V-A Program keretében megvalósított„Szlovák-magyar geoturisztikai partnerség – GEOTOP” című projekt.

A projekt kiemelt célja a Novohrad-Nógrád Geopark és a Bükk-vidék Geopark területén olyan új geoturisztikai szolgáltatások kidolgozása és bevezetése, amely az élményszerző turizmus fejlesztésével, turisztikai szolgáltatók együttműködésével, oktatás és szemléletformálás útján biztosítja a helyi értékek kölcsönös megismerését és támogatja a térség gazdaságát.

A projekt részeként Domaháza és Gömörpéterfala (Petrovce) között egy határon átnyúló tanösvény épült 2,5 km hosszan a magyarországi oldalon, 4 db tájékoztató tábla
kihelyezésével és egy pihenőhely kiépítésével.

Felújításra került a Bükk-fennsíkon az Olasz-kapui tanösvény 7,5 km hosszan, 7 db új tájékoztató táblával és 15 db irányjelző oszloppal. A Bél-kői tanösvényen a Palabánya területe került felújításra, 6 db új állomáspont jelöléssel és 2 db információs felülettel.

Megújult
továbbá a Répáshuta-Rejteki Nagy-kör 10 km hosszan, ahol 10 db információs tábla és 10 db
irányjelző oszlop került kiépítésre, valamint a Rejteki Kis-kör tanösvény 2,5 km hosszúságban
4 db tájékoztató tábla kihelyezésével készült el. A Rejteki tanösvényekre 7 db interaktív tábla
is készült.

A tájékoztató táblák magyar, szlovák és angol nyelven kerültek feliratozásra.
Fejlesztésre került a Guide@hand elnevezésű túratervező mobilalkalmazás okostelefonra, a
két Geoparkról különböző kiadványok – pl. letéphető térkép, brosúra, térkép, tanári
módszertani tankönyv és tanulói kézikönyv – készültek magyar, szlovák, angol és lengyel
nyelven.

A projekt keretében 34 fő szerzett túravezetői képesítést, a képzésen geológiai értékek megismerése mellett túraszervezői és vezetői ismereteket, továbbá a Bükk-vidék és a
Novohrad–Nógrád Geopark kultúrtörténeti és az élő természeti értékeit is megismerték a résztvevők.
A Bükk-vidék Geopark kulturális, örökségturisztikai és geoturisztikai attrakciók helyszíneinek
bemutatására került megszervezésre egy-egy tanulmányút egyetemi hallgatók és általános és
középiskolai pedagógusok számára, két pilot tréning turisztikai szolgáltatók részére, két fórum
térségi vezetők és turisztikai szakemberek, szolgáltatók számára, tapasztalatcserére pedig a
workshop nyújtott lehetőséget a projektpartnerek részére.

Elkészült a Bükk-vidék Geopark természeti, geoturisztikai és kulturális kincseit bemutató 10
perces image film is.

A projekt összköltsége 175.463,2 euro, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális
Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

45  megtekintés, 1 ma

Rudabánya a világhírű lelőhely

| Hazai tájakon | 2021-07-14

Szeretnék bemutatni egy várost Borsod megyéből, Rudabányát. Erről a településről elsősorban vasérc-bányászatával kapcsolatban tanulhattunk, az eddig kimutatott 130 ásványfaj alapján Rudabánya tekinthető Magyarország legkiválóbb ásványlelőhelyének.

A másik dolog, amiről Rudabányával kapcsolatban hallhattunk, az az emberré válás korai szakaszának világszerte ismert és elismert dokumentumai, leletei, mint a Rudapithecus hungaricus és az Anapithecus hernyaki fog-koponya – és végtagcsont maradványai.

Rudapithecus hungaricus

Találtak itt háromujjú ősló maradványt, találtak ormányosok és medve és macskafélék csontjait. Ökológiai szempontból Rudabánya 10 millió évvel ezelőtt nagyon gazdag és színes állatfajok élettere volt.  Az ásatások rövid-hosszabb szünet után 2006-ban folytatódtak, és igazán gazdag leletekkel ajándékoztak meg bennünket.

Ebben a borsodi kisvárosban található Magyarország legnagyobb bányászattörténeti múzeuma. 1955-ben ünnepelték Rudabányán az újabbkori érctermelés kezdetének 75. évfordulóját. A jubileum alkalmából a helyi műszaki értelmiség legjobbjai alkalmi kiállításon mutatták be a település bányászatának hazánkban egyedülálló históriáját. A kezdeményezés nagy sikert aratott, aminek hatására felmerült az igény: alakítsák állandó helytörténeti bányászati gyűjteménnyé az ideiglenesnek szánt kiállítást. Az óhajt tett követte.  Szerszámokkal, eszközökkel, továbbá a bányászcsaládok által ereklyeként őrzött, nemzedékről nemzedékre hagyományozódott értékes tárgyakkal egészült ki. Mindezekhez gazdag fotó- és dokumentumanyag társult. A szakszerűséget Szabó György régész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa biztosította, aki a gyűjtés és a rendezés munkáját irányította, s ő készítette el a forgatókönyvet is. A múzeum szakkönyvtára mintegy 3.000 kötetet számlál, amelyben megtalálható minden régi és újabb bányászattörténeti könyv, illetve folyóirat. A fotótárban körülbelül 2.000 fényképet őrzünk, s már csaknem a teljes anyag digitalizálásra került. Az adattár több ezer oldal eredeti kéziratot, dokumentumot, valamint fénymásolatot tartalmaz.

A múzeum udvarán 1969-ban létesült az a mintegy 15 m hosszú mesterséges táró, amelyben hat vágatrészlet mutatja be a föld alatti érc- és ásványbányászatban leginkább elterjedt művelési- és biztosítási módokat. A táró végében egy bányakovács-műhely komplett berendezése kapott helyet.

      Mivel a bányászat Magyarországon jószerivel már csak múzeumi körülmények között tanulmányozható, úgy véljük, hogy egyre nagyobb feladat hárul intézményünkre az iparág tárgyi és szellemi hagyatékának megőrzése, bemutatása és továbbadása terén. Reméljük, hogy ennek a küldetésének a jövőben is olyan sikerrel tesz majd eleget intézményünk, mint ahogyan ezt az előző 50 évben is tette.

Rudabánya egyik ékköve a Rudabányai-tó, mely a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését.  Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyobb mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!  A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat.

Mindenképpen ajánlom az utazást kedvelőknek, a kirándulásokat kedvelőknek, hogyha Borsod megyében járnak többek között nézzék meg Rudabánya nevezetességeit is.

197  megtekintés, 1 ma

L’Huillier-Coburg Kastély, Edelény

| Hazai tájakon | 2021-06-28

Magyarország hetedik legnagyobb kastélya az edelényi L’Huillier-Coburg kastély. Építtetője L’Huillier Ferenc János volt, kb. 1715-1730 között. L’Huillier jó kapcsolatot ápolt II. Rákóczi Ferenccel, minek következtében II. Rákóczi letartóztatását követően L’Huilliert is letartóztatták. Az 1710-es években Edelény elnéptelenedését megakadályozandó németeket és szlovákokat telepítettek ide. L’Huillier is visszatérhetett családjához, és a cserépváraljai uradalom mellé 5000 Ft megfizetése révén megkapta királyi adományként.

A kastély első fénykora Zolyomy Esterházy Istvánhoz köthető, de örökös nem lévén a kastély a kincstárra szállt. Innen vásárolta meg a Coburg család, és ekkor ismét felvirágoztatták a kastélyt.

Az építtető Jean-François L’Huillier unokája, Ludmilla és az ő második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat a kastélyon és környezetében.

A házaspár a Felső-Magyarországon foglalkoztatott vándorfestőt, az iglói Lieb Ferencet bízta meg hat szoba kifestésével. A legnagyobb összefüggő magyarországi rokokó falképek 1770-ben készültek el.

Ludmilla halála után fiára, Dessewffy Ferencre szállt a birtok, akinek a nevéhez már nem fűződött egyetlen jelentősebb átalakítás sem a kastélyegyüttesen. Miután 1820. február 14-én örökösök nélkül hunyt el, bekövetkezett mindaz, amit az ősei a 18. században mindvégig megpróbáltak megelőzni: a birtok és a kastély visszaszármazott a királyi kamarára, tehát az államra. Egykor lovaglóiskola, szénatartók, gyümölcsház, sűtőház, kertész és majorosi lakások, halastavak, fürdőház, díszbarlang és üvegház tartoztak a főépülethez. A Bódva folyó ölelésében Holt-Bódva ölelte szigeten egy franciakertet alakítottak ki, amelyhez üveg- és narancsház is kapcsolódott, természetesen a gazdasági épületekkel együtt. A 18. századi franciakertet a 19. század első felében az új tulajdonosok, a német származású Coburg hercegek angolkertté alakíttatták át.az épület,

Jelen pillanatban az állam tulajdonában áll, és egy hosszú projekt keretében felújításon esett át az épület. Kelet-Magyarország Fertődjének is nevezik a barokk stilus jegyeit hordozó kastélyt. A kastélysziget ma már újra várja a látogatókat, felújítva, pompásan.

Kialakításra kerültek múzeumpedagógiai programok, szakkörök, múzeumi napok és tematikus foglalkozások diákoknak. Állandó kiállításokkal, változatos programokkal várja látogatóit az edelényi kastélysziget

Cím: Edelény Borsodi út 7.

látogatási idő:

Tavaszi – nyári nyitva tartás:
Április 1. és október 31. között keddtől vasárnapig 10.00 és 18.00 óra között.

Hétfő: szünnap

Tárlatvezetések időpontjai:
10.30,  11.30,  12.30,  13.30,  14.30,  15.30,  16.30

283  megtekintés, 4 ma

Gyöngyszem a Börzsöny lábánál

| Hazai tájakon | 2021-06-24

A Cserhát és a Börzsöny lábánál található Bánk, ez az alig 700 fő állandó lakossal rendelkező település. Nyáron azonban több ezer ember él itt, vagy itt kirándul, nyaral.

Bánk csodálatos tava a nyári hétvégeken akár 4000-5000 embert is ide csábít. Számos beruházás járult hozzá, hogy napjainkra valóságos “üdülőparadicsommá” válhatott az itteni közösség lakóhelye. Ma már sokoldalú és szépen kialakított strandfürdő is várja a látogatókat.

A település lakói híven őrzik a szlovák nemzeti hagyományaikat, nemzeti ételeikben, népviseleteikben.

Az ide látogatókat mindig megkülönböztetett vendégszeretet fogadja, és a hagyományos falusi vendéglátás mellett minden rendelkezésre áll, ami egy kellemes hétvége, vagy néhány hét eltöltéséhez szükséges. Zenés éttermek, kempingek, kereskedelmi egységek is felkészülten várják a látogatót, s a sportot kedvelők sem csalódhatnak.

365  megtekintés, 1 ma

Magyarország 7 természeti csodájának egyike – Füzér vára bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Magyarország 7 természeti csodájának egyike – Füzér vára

| Hazai tájakon | 2020-02-26

Nagy valószínűséggel állítható, hogy azon kevés magánföldesúri várak közé sorolható, melyek már a tatárdúlás előtt álltak.Magyarország hét természeti csodájának egyike Füzér vára, mely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található egy vulkáni eredetű hegyrészen. Magyarország egyik legkorábbi várának tekinthető, mivel a 13. század elején építették.

2014-2016 között a várat felújították, felépítették az Alsó Várat és megújították a Felső Vár várkápolnáját, palotaszárnyát és alsó bástyáját.

Füzér vára – Magyarország egyik kedvelt kirándulóhelye

Története

1264-ben egy oklevélben említették először a vár nevét, egy 1270-ben kelt oklevélben pedig visszautalnak arra, hogy a XIII. század első felében a vár birtokosa Kompolt nembeli “vak Andronicus mester” volt, akitől II. András király vásárolta meg. II. Eberhard salzburgi érsek 1200-1246 között vert denárja, mely az itt talált legkorábbi éremlelet, igazolja, hogy a vár már valóban állt a tatárjásár előtt. Okirat forrásából tudjuk azt is, hogy Füzért a környéki uradalmakkal együtt IV. Béla király lányának, Annának ajándékozta. De Annától fivére erőszakkal elvette. Füzér XIII. század végi sorsa ismeretlen.

1526-ban Szapolyai János megkoronázása után a Szent koronát Füzér várában helyezték el biztos helyen. Közel egy évig volt itt, amikor is 1529-ben Szapolyai emberei felégették a vár alatti istállókat. 1533-ban egy itáliai építőmester Alessandro Vedani irányításával a várat megerősítették. 1562-ben egy Jakab nevű kassai építész végzett munkálatokat. Valószínűleg ekkor alakították át a lakószárnyakat reneszánsz stílusúra.

1567-ben Perényi Gábor halála után Báthory Miklós és György uralkodik Füzér várában és annak uradalmában. Báthory György halála után füzéri részbirtokát fia, István kapja meg, Miklós része 1584 után kerül hozzá. Báthory István 1605-ben hunyt el utód nélkül, így Füzér várát Báthory Erzsébet unokahúgára hagyta, aki Nádasdy Ferenc özvegye volt. 1603-ban Füzér a Nádasdy család kezébe kerül. 1654-ben Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc, s végül a királyi kincstár kezére kerül. 1676-ban hadászati jelentőségét elvesztve Füzér várát a császári katonaság lakhatatlanná tenne és elhagyta. Báthory Erzsébet végrendelete által 3 gyereke közül Füzért fia, Nádasdy Pál kapja.

1633-ban Nádasdy Pál halála után 3 gyereke örökölte Füzért.

1654-ben Nádasdy Ferenc elzálogosítja majd Mosdóssy Imrének és feleségének adja. 1660-ig az ő tulajdonukban volt, majd Forgách Zsigmondnénak adják bérbe.

1670. június 22-én a füzéri javakat lefoglalják a Wesselényi-összeesküvés után. 1686-ban a Károlyi családhoz kerül. 1977-től régészeti feltárásokat végeztek itt, majd 1992-től renoválási munkák kezdődtek.

Füzér vára Magyarország egyik legjobb állapotú középkori vára. Történelmi emlékeinek és természeti szépségének köszönhetően Magyaroszág egyik kedvelt kirándulóhelye, amelyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala.

976  megtekintés, 1 ma

Megújult egy turisták számára épített híd a Visegrádi-hegységben bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Megújult egy turisták számára épített híd a Visegrádi-hegységben

| Hazai tájakon | 2020-02-09

A tölgyfából készült híd Pilismarót közelében, a Miklós-deák-völgyben futó patak felett biztosít átjutást a kirándulók részére. A felújított hidat január elején vehették birtokba a túrázók. 

A Pilisi Parkerdő területén a közelmúltban számos közjóléti célú, azaz a kirándulók, turisták kényelmét szolgáló, az erdei infrastruktúrát korszerűsítő fejlesztés valósult meg. Pihenő- és tűzrakóhelyek, erdei irányítótáblák, turistautak újultak meg, erdei fitneszparkok létesültek nemcsak a Pilisben, a Budai- és a Visegrádi-hegységben, hanem a fővárosi erdőkben is. Ezt az infrastruktúrát, az erdei eszközöket, bútorokat – mint például a padok, asztalok – bárki használhatja: kirándulók, futók, vagy azok, akik a családjukkal, vagy egy baráti társasággal szeretnének kikapcsolódni, piknikezni, vagy akár egy egész napot eltölteni az erdőben.

A Pilismaróti Erdészet területén megújult híd is ennek a korszerűsített infrastruktúrának a része, a Pilismarót-Hirsch-orom-Pilisszentlélek között futó piros sáv jelzésű turistaúton található. Helyén korábban szintén fahíd állt, amely egy 1991-es kiadású turistakalauzban is szerepelt. Napjainkra viszont sajnos rossz állapotba került. A Pilisi Parkerdő Zrt. mindenképpen meg akarta tartani a hídon átkelés lehetőségét a turisták számára, ezért újjáépíttette a fahidat, így január elejétől már ezen haladhatnak át a turisták a Miklós-deák-völgyben futó patak felett.

753  megtekintés, 1 ma

Mesterségem Címere bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mesterségem Címere

| Hazai tájakon, Uncategorized | 2015-12-27

A kezdő program egy népművészeti konferenciasorozat első állomása. Az előadók közül dr. Bartha Júlia néprajzkutató a népművészet és imázsteremtés területére kalauzolta a vendégeket. Az előadó számos témát boncolgatott, többek között, hogy honnan indult a csipkeverés tudománya, milyen egy igazi kun népviselet, mely területeken használnak kék színt a kunhímzésben. Ezenfelül híres kézműves mesterek életpályájáról is érdekességek kerültek napvilágra.

Fotó: Kovács kitti

Második előadóként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, Kenyeres Sándorné mutatta be a tárgyalkotó népművészet mai helyzetét. Az előadó statisztikai adatokra, és tényekre támaszkodva prezentálta, a mai kézműves alkotók közösségi szokásait,és a népművészeti egyesületek mai szerepét. Emellett kitért arra is, hogy egy-egy népművészeti díjra, hogyan tud pályázni a kézműves, azaz hol és hogyan kell a termékét zsűriztetni.

A konferencia záróakkordjaként a Csipkeverők Háza története került bemutatásra kezdetektől napjainkig. A Csipkeház tulajdonosa, Nagy Levente jövőbeli elképzeléseiről is beszámolt a hallgatóságnak. A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Értéktár kisfilmjét is levetítette ahová 27. értékként bekerült az idei évben a vert csipke is. A ház tulajdonosa nagy reményeket fűz a vert csipke hungarikumok közé való bekerüléséhez is.

Fotó: kovács Kitti

A többi program is színt hozott a városlakók életébe. Hiszen a jól ismert „Rangos-Gangos” Vásár termékei ezúton is megújultak. Új mesterségek és mesterek mutatkoztak be a házban. A vert csipke, a foltvarrás, a kunhímzés és a kézzel készített ékszerek mellett helyet kaptak a fazekas és szőttes áruk is.

Fotó: Kovács kitti

Fotó: Kovács Kitti

A programsorozat fő célcsoportja a közép-és idősödő társadalom volt, ám a szervezők a fiatalabb generációra is gondoltak.

Fotó: Kovács Kitti

A gangos tornácon népi játszóházat állítottak fel Tisza-Tó Régió Ifjúsági Egyesület jóvoltából. A fenti programokon keresztül a Csipkeverők Háza egy közösség kimondatlan igényeit kívánja szolgálni- a hagyományokra építkezve a turisztikai vonzerőt erősíteni a térségben-mely minden helyi szereplőre hatással van-közvetett és közvetlen módon egyaránt.

2,081  megtekintés, 1 ma

Északi várak útján. Sződliget-Szádvár bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Északi várak útján. Sződliget-Szádvár

| Hazai tájakon, Uncategorized | 2015-06-22

1,795  megtekintés, 1 ma

Tiszaörsi fürdő legyen az év fürdője ? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tiszaörsi fürdő legyen az év fürdője ?

| Hazai tájakon, Uncategorized | 2015-06-20

Az egész évben nyitva tartó Tiszaörsi Fürdő különféle medencékkel, gyógyvízzel és magyaros étteremmel várja a vendégeket.

2,315  megtekintés, 1 ma

Bokod, az úszó falu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bokod, az úszó falu

| Hazai tájakon, Programajánló, Uncategorized | 2015-06-20

Ha Bokodon járunk, úgy érezzük magunkat, mintha mesebeli tájon vagy filmes díszletek közt sétálnánk. A Komárom-Esztergom megyei kétezres lélekszámú község tava egyedülálló. Az Oroszlányi Erőmű hűtőtavaként létesítették még az 1960-as évek elején. Az erőmű által termelt hulladékhőnek köszönhetően a tó vize télen sem fagy be. Emiatt kedvelt kirándulóhely, és a horgászok is szívesen üldögélnek itt .

7,005  megtekintés, 1 ma

1. oldal / 3 oldalból123