Rudabánya a világhírű lelőhely

| Hazai tájakon | 2021-07-14

Szeretnék bemutatni egy várost Borsod megyéből, Rudabányát. Erről a településről elsősorban vasérc-bányászatával kapcsolatban tanulhattunk, az eddig kimutatott 130 ásványfaj alapján Rudabánya tekinthető Magyarország legkiválóbb ásványlelőhelyének.

A másik dolog, amiről Rudabányával kapcsolatban hallhattunk, az az emberré válás korai szakaszának világszerte ismert és elismert dokumentumai, leletei, mint a Rudapithecus hungaricus és az Anapithecus hernyaki fog-koponya – és végtagcsont maradványai.

Rudapithecus hungaricus

Találtak itt háromujjú ősló maradványt, találtak ormányosok és medve és macskafélék csontjait. Ökológiai szempontból Rudabánya 10 millió évvel ezelőtt nagyon gazdag és színes állatfajok élettere volt.  Az ásatások rövid-hosszabb szünet után 2006-ban folytatódtak, és igazán gazdag leletekkel ajándékoztak meg bennünket.

Ebben a borsodi kisvárosban található Magyarország legnagyobb bányászattörténeti múzeuma. 1955-ben ünnepelték Rudabányán az újabbkori érctermelés kezdetének 75. évfordulóját. A jubileum alkalmából a helyi műszaki értelmiség legjobbjai alkalmi kiállításon mutatták be a település bányászatának hazánkban egyedülálló históriáját. A kezdeményezés nagy sikert aratott, aminek hatására felmerült az igény: alakítsák állandó helytörténeti bányászati gyűjteménnyé az ideiglenesnek szánt kiállítást. Az óhajt tett követte.  Szerszámokkal, eszközökkel, továbbá a bányászcsaládok által ereklyeként őrzött, nemzedékről nemzedékre hagyományozódott értékes tárgyakkal egészült ki. Mindezekhez gazdag fotó- és dokumentumanyag társult. A szakszerűséget Szabó György régész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa biztosította, aki a gyűjtés és a rendezés munkáját irányította, s ő készítette el a forgatókönyvet is. A múzeum szakkönyvtára mintegy 3.000 kötetet számlál, amelyben megtalálható minden régi és újabb bányászattörténeti könyv, illetve folyóirat. A fotótárban körülbelül 2.000 fényképet őrzünk, s már csaknem a teljes anyag digitalizálásra került. Az adattár több ezer oldal eredeti kéziratot, dokumentumot, valamint fénymásolatot tartalmaz.

A múzeum udvarán 1969-ban létesült az a mintegy 15 m hosszú mesterséges táró, amelyben hat vágatrészlet mutatja be a föld alatti érc- és ásványbányászatban leginkább elterjedt művelési- és biztosítási módokat. A táró végében egy bányakovács-műhely komplett berendezése kapott helyet.

      Mivel a bányászat Magyarországon jószerivel már csak múzeumi körülmények között tanulmányozható, úgy véljük, hogy egyre nagyobb feladat hárul intézményünkre az iparág tárgyi és szellemi hagyatékának megőrzése, bemutatása és továbbadása terén. Reméljük, hogy ennek a küldetésének a jövőben is olyan sikerrel tesz majd eleget intézményünk, mint ahogyan ezt az előző 50 évben is tette.

Rudabánya egyik ékköve a Rudabányai-tó, mely a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését.  Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyobb mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!  A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat.

Mindenképpen ajánlom az utazást kedvelőknek, a kirándulásokat kedvelőknek, hogyha Borsod megyében járnak többek között nézzék meg Rudabánya nevezetességeit is.

17  megtekintés, 1 ma

L’Huillier-Coburg Kastély, Edelény

| Hazai tájakon | 2021-06-28

Magyarország hetedik legnagyobb kastélya az edelényi L’Huillier-Coburg kastély. Építtetője L’Huillier Ferenc János volt, kb. 1715-1730 között. L’Huillier jó kapcsolatot ápolt II. Rákóczi Ferenccel, minek következtében II. Rákóczi letartóztatását követően L’Huilliert is letartóztatták. Az 1710-es években Edelény elnéptelenedését megakadályozandó németeket és szlovákokat telepítettek ide. L’Huillier is visszatérhetett családjához, és a cserépváraljai uradalom mellé 5000 Ft megfizetése révén megkapta királyi adományként.

A kastély első fénykora Zolyomy Esterházy Istvánhoz köthető, de örökös nem lévén a kastély a kincstárra szállt. Innen vásárolta meg a Coburg család, és ekkor ismét felvirágoztatták a kastélyt.

Az építtető Jean-François L’Huillier unokája, Ludmilla és az ő második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat a kastélyon és környezetében.

A házaspár a Felső-Magyarországon foglalkoztatott vándorfestőt, az iglói Lieb Ferencet bízta meg hat szoba kifestésével. A legnagyobb összefüggő magyarországi rokokó falképek 1770-ben készültek el.

Ludmilla halála után fiára, Dessewffy Ferencre szállt a birtok, akinek a nevéhez már nem fűződött egyetlen jelentősebb átalakítás sem a kastélyegyüttesen. Miután 1820. február 14-én örökösök nélkül hunyt el, bekövetkezett mindaz, amit az ősei a 18. században mindvégig megpróbáltak megelőzni: a birtok és a kastély visszaszármazott a királyi kamarára, tehát az államra. Egykor lovaglóiskola, szénatartók, gyümölcsház, sűtőház, kertész és majorosi lakások, halastavak, fürdőház, díszbarlang és üvegház tartoztak a főépülethez. A Bódva folyó ölelésében Holt-Bódva ölelte szigeten egy franciakertet alakítottak ki, amelyhez üveg- és narancsház is kapcsolódott, természetesen a gazdasági épületekkel együtt. A 18. századi franciakertet a 19. század első felében az új tulajdonosok, a német származású Coburg hercegek angolkertté alakíttatták át.az épület,

Jelen pillanatban az állam tulajdonában áll, és egy hosszú projekt keretében felújításon esett át az épület. Kelet-Magyarország Fertődjének is nevezik a barokk stilus jegyeit hordozó kastélyt. A kastélysziget ma már újra várja a látogatókat, felújítva, pompásan.

Kialakításra kerültek múzeumpedagógiai programok, szakkörök, múzeumi napok és tematikus foglalkozások diákoknak. Állandó kiállításokkal, változatos programokkal várja látogatóit az edelényi kastélysziget

Cím: Edelény Borsodi út 7.

látogatási idő:

Tavaszi – nyári nyitva tartás:
Április 1. és október 31. között keddtől vasárnapig 10.00 és 18.00 óra között.

Hétfő: szünnap

Tárlatvezetések időpontjai:
10.30,  11.30,  12.30,  13.30,  14.30,  15.30,  16.30

47  megtekintés, 1 ma

Gyöngyszem a Börzsöny lábánál

| Hazai tájakon | 2021-06-24

A Cserhát és a Börzsöny lábánál található Bánk, ez az alig 700 fő állandó lakossal rendelkező település. Nyáron azonban több ezer ember él itt, vagy itt kirándul, nyaral.

Bánk csodálatos tava a nyári hétvégeken akár 4000-5000 embert is ide csábít. Számos beruházás járult hozzá, hogy napjainkra valóságos “üdülőparadicsommá” válhatott az itteni közösség lakóhelye. Ma már sokoldalú és szépen kialakított strandfürdő is várja a látogatókat.

A település lakói híven őrzik a szlovák nemzeti hagyományaikat, nemzeti ételeikben, népviseleteikben.

Az ide látogatókat mindig megkülönböztetett vendégszeretet fogadja, és a hagyományos falusi vendéglátás mellett minden rendelkezésre áll, ami egy kellemes hétvége, vagy néhány hét eltöltéséhez szükséges. Zenés éttermek, kempingek, kereskedelmi egységek is felkészülten várják a látogatót, s a sportot kedvelők sem csalódhatnak.

25  megtekintés, 4 ma

Sáta – Sátán még a föld alatt is érdekes bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Sáta – Sátán még a föld alatt is érdekes

| Hazai tájakon | 2020-03-27

A sátai Fáy-kastély légi felvétele

Sáta sokkal többet kínál a nevéből eredeztethető szóvicceknél. Igaz, egy mulatságos történetnek is utánajártunk. Azonban ne csak azért utazzunk ide, hogy elmondhassuk: Sátán vagyok.

Bánhorvátiból visszafordulva, még egy utolsó pillantást vetve a Lázbérci víztározóra, Dédetapolcsányon át jutunk el Sátára. Az ezeregyszáz lelkes falu az Upponyi-hegység nyugati oldalán várja a kirándulókat. Viszonylag korán, már 1281-ben, majd 1301-ben is említik birtoklevelek Sáta létezését. A 14. század végére heti vásárt is tarthattak itt, a komoly fejlődésről tanúskodik, a 16. századra a környék fontosabb települései közé tartozott. Később a török hódítás és a kuruc felkelés hatott erősebben a település sorsára. Egyik sem múlt el nyom nélkül, noha Sáta viszonylag jobban vészelte át a harcokat. 

Sáta legimpozánsabb épülete kétségkívül a Fáy-kastély. Építését 1735-ben fejezték be. Az évszázadok során több család is birtokolta, mindegyikük kezének lenyomatát is magán viseli a kastély. Nevét az utolsó nemesi származású tulajdonosnak, Fáy Istvánnak köszönheti. Rápillantva erős hasonlóságot mutat a közeli bánhorváti kastéllyal. Ez nem a véletlen, hanem az építtető Platthy-család műve. A kastélyban az államosítást követően, egészen a rendszerváltozásig gyermekotthon működött. Majd az épület állagának romlása miatt ezt a funkciót már nem tudta ellátni. Jelenleg magánkézben van, folyamatos felújítások alatt. A kastély alatt rejtélyes alagútrendszer húzódik, amely egyelőre feltáratlan, viszont számos legenda kapcsolódik hozzá.

Sáta büszke zenei örökségére is. A Sátai Nefelejcs Népdalkör ápolja és élteti a település évszázadok alatt felhalmozott palóc kincseit. A helyi rendezvényeknek folyamatos közreműködői, emellett országszerte állandóak a fellépések. Repertoárjukban kiemelt szerepet kapnak a tájegységhez kötődő, palóc dallamok. Szalmás Zsoltné polgármester viszont a mindennapokban más tendenciáról számolt be: “A palóc hagyományaink ápolása a mindennapokban már nem jellemző. A népi kultúrának napjainkra már nincsen hatása. Kizárólag a Népdalkörön keresztül élnek tovább”. A közelben felfedezésre érdemes a Tőkés-völgy is, amely kirándulóhelyszínnek ideális. Natura 2000-es védelem alatt áll, főként növényvilágának megóvása érdekében.

Végezetül a már bevezetőben is ígért anekdota! Többen említik, hogy látták a szomszéd falu, Borsodbóta templomának ajtaján az alábbi üzenetet: A mise elmarad, Sátán vagyok. A történet több változatban, több falu plébánosával kapcsolatosan is terjed. 

2,192  megtekintés, 1 ma

Bánhorváti – harapj bele a hagyományba! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bánhorváti – harapj bele a hagyományba!

| Hazai tájakon | 2020-03-20

Az impozáns bánhorváti Platthy-Vladár-kastély (Dr. Estókné Kiss Olívia képe)

Bánhorváti nem csak a kastély miatt kerül fel a kirándulók térképére, de már maga a kastély is megéri, hogy elinduljunk. Igaz, akkor még nem került szó a természeti szépségekről és a hagyományos palóc krumplis lángosról sem.

A Bán-patak völgyben, Dédestapolcsánytól mindössze hét kilométerre fekszik a kastélyáról híres apró falu, Bánhorváti. A mai település Bánhorvát és Bánfalva egyesüléséből jött létre. A név a horvát telepesekre utal. A település ma mintegy 1300 ember otthona, és már a Honfoglalás korában is lakott volt. Először 1220-ban említik. A 16. században királyi tulajdonba került, előbb a szarvaskői, majd az egri vár birtoka. A falu életében a szőlőművelés fontos szerepet játszott, noha az idők folyamán ennek már csak emlékei maradtak. 

Az 1752-ben épült Platthy-Vladár-kastély Bánhorváti legismertebb épített emléke. A barokk épület ma is remek állapotban van, magántulajdon, gyakran választják esküvők helyszínéül. Korábban Kazinczy Ferenc innen irányította az irodalmi életet. 

A falu egyik büszkesége az 1999-ben megnyílt Falumúzeum. Létrejötte Kárpáti Zoltánnak köszönhető, aki saját kezűleg gyűjtötte össze a sokszor ritkaságszámba menő kiállítási tárgyakat. Ide látogatva megelevenedik előttünk egy paraszti tisztaszoba, és egy iskola is, valamint népi mesterségek, és azok használati tárgyai.

A falu határában a Damasa-szakadék kínál érdekességet. Az Upponyi-hegység részét képezi, fokozottan védett, földtani szempontból pedig egyedülálló. A kirándulók könnyen találhatnak itt nyáron is havat. A látvány utolérhetetlen, ugyanakkor a megközelítése folyamatosan nehezebbé válik.

Évente megrendezésre kerül a Krumplis Lángos Fesztivál is. A lángost mindannyian ismerjük, a palóc konyhának is fontos étele, azonban itt kissé másképp készítik. A tésztába krumpli is kerül. Érdemes látogatásunkat a fesztivál idejére időzíteni. 

A kirándulni vágyók kedvére a Dédestapolcsány és Bánhorváti között elterülő Lázbérci víztározó tehet. Ha mégsem vízpartra vágyunk, szintén ebbe az irányba induljunk, végállomásunk azonban a Földvár legyen a Jardonka-tetőn. A vár valószínűleg leégett, és ma már a szénfoltos köveket találjuk, azonban a Bán patak völgyére nyíló kilátás biztosan kárpótolni fog minket.

617  megtekintés, 1 ma

Dédestapolcsány – a Bükk északi lábánál fekvő csoda bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Dédestapolcsány – a Bükk északi lábánál fekvő csoda

| Hazai tájakon | 2020-03-13

A Lázbérci víztározó (Fotó: orszagalbum.hu/stuksza)

Dédestapolcsány az a palóc település, amit nem csak jó megközelíthetősége miatt tökéletes kiindulópont az Északi-Bükk felfedezésére. A falu közepén állva a Kárpát-medence kicsinyített másának látványa terül az ott járó elé. Víz, erdő, völgy, kastély, turistaútvonal. 

Festői táj

Dédes és Bántapolcsány összevonásából jött létre a falu, melyet délről a Bükk-hegység, a Bükki Nemzeti Park, északról a Lázbérci-tó és tájvédelmi körzet határol. Dédestapolcsány Szilvásváradtól északkelet felé haladva érhető el. A természet szerelmesei biztosan nem fognak csalódni, ha ide látogatnak, ugyanis a csend és a tiszta levegő igazi felüdülést jelenthet. 

A dédesi vár

A falu felett, a Várhegyen állt az egykori dédesi vár, amely a 13. században épült, a tatárok kivonulása után.  A várat 1567. április 1-jén kezdték el ostromolni a törökök, több száz katona sírjává vált, ezért Hasszán pasa bosszúból leromboltatta. Egyik bástyájának sarokfalai még láthatók, illetve az egykori erőd helyén több falmaradvány nyomaira bukkanhatunk. A tájat messziről meghatározza a Várhegy mellett található mészkőszikla, azaz a Kisvár. Ma igazi falmászó paradicsom.

Gesztenyefás út a Serényi-kastély felé

Az eklektikus stílusban épült kastély valaha grófi nyaraló volt. Jelenleg magántulajdonban van, de kívülről megtekinthető. Érdemes ide elsétálni, ugyanis egy csodás, közel 5 hektáros, park veszi körül, ráadásul a kastélyhoz vezető utat hatalmas gesztenyefák szegélyezik. A közeli sziklák rengeteg kis barlangot rejtenek magukban. A kastély melletti szikláról pedig kitűnő panoráma nyílik a Bükk-vidék hegyei és a dédesi vár felé.

Tartalmas séta a falu körül

A központból csupán pár perc séta a Lázbérci-víztározó, amely Észak-Magyarország egyik legnagyobb víztározója. Ha figyelmesek vagyunk, gólyákat, gémeket, sőt, néha vidrákat is megfigyelhetünk a közelben. A víz partját érinti a Kéktúra útvonala is. A parton burkolt út, kiépített pihenők és füves terület várja a túrázókat. A tóban fürödni tilos, de napozni, piknikezni bátran lehet mellette, csak ne zavarjuk a horgászokat, hiszen valódi horgászparadicsomban járunk. Páratlan ízű hal fogható a vizéből, így a gasztronómia szerelmeseinek is ajánlott ez az úti cél. 

Hagyományok (tár)háza

A palóc hagyományok ma is továbbélnek a községben, igaz, kissé megváltoztak. Ma már a dédesi táncokat is legelőször az interneten találjuk meg. Dédestapolcsány egyik büszkesége a Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti  Iskola. Az iskola pedagógiai programjának fontos részét képezi a zene- és a néptáncoktatás. A településre látogatók a Kézművesházban a kenyérsütés, a szövés és a kovácsműhelyek mindennapjait ismerhetik meg. Sőt, ki is próbálhatják magukat! 

982  megtekintés, 1 ma

Szilvásvárad – a kihagyhatatlan élmények faluja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szilvásvárad – a kihagyhatatlan élmények faluja

| Hazai tájakon | 2020-03-06

A Fátyol-vízesés (Fotó: redbubble.com/pertercseke)

Szilvásvárad szinte kifogyhatatlan élményforgatagot kínál az ide látogatóknak. Megpihenhetünk egy erdei tisztáson, vízesést csodálhatunk, felszállhatunk a bájos erdei kisvasútra. De ugyanakkor ősemberek nyomába eredhetünk, grófi kastélyba vezethet az utunk, zárásképp pedig a lipicai ménes ejthet ámulatba bennünket.

Bármilyen hihetetlenül is hangzik, mégis igaz. Szilvásvárad már közel negyvenezer éve lakott település. Persze, az Istállós-kői-barlangban élő kőkori emberek még nem a mai fogalmaink szerinti települést, közösséget alkottak. Heves megye bélapátfalvi járásában található a község, amely a Bükk egyik legkedveltebb kirándulóhelye. A közelben már bemutatott Szarvaskőhöz és Felsőtárkányhoz hasonlóan Szilvásvárad is gyönyörű természeti környezetben fekszik. A település a honfoglalás korában az Ug-nemzetség területe volt, 1332-ben Károly Róbert pedig a Széchyeknek adományozta. A település neve Warad és Warada formában található meg a korabeli iratokban. 1365-ben Nagy Lajos király birtokává vált, már Zylvaswarad néven. 1666 és 1894 között a Keglevich grófok tulajdonában volt. Ez időszakra tehető a település fejlődése, az első manufaktúrák megjelenése. A református faluban az iparon kívül a grófi lakók is nyomot hagytak: ennek köszönhető a ma is látható kastély. Az 1900-as években a cseh nemzetiségű Wesselyekhez került a község, akik elhozták a modern ipart. A bélapátfalvi cementgyárhoz kapcsolódóan kőbányát, iparvasutat és mészüzemet építettek. 

Túra a Bükkbe

Ha Szilvásvárad vagy a környéke az úticélunk, kötelező ellátogatni a Szalajka-völgybe. Megtehetjük ezt gyalogosan, vagy az egykori iparvágányon közlekedő Erdei Vasúttal is. A Szalajka-patakban megcsodálhatjuk a pisztrángokat, a hegy tetején pedig elérhetjük az Istállós-kői-barlangot. A barlangban cro-magnoni emberek leleteit, valamint őslénymaradványokat találtak. Sajnálatos módon azonban jelenleg a fokozottan védett barlang nem látogatható. Visszafelé fordulva egyedülálló látványt kínál a Fátyol-vízesés. A tizenhét méteres magasságból, 18 tufateraszon lezúduló víz formálta mészkő és a vízpermet jellegzetes fátyla mindenképpen fényképre kívánkozik. 

A múltra építenek

A korábbi grófi kastély ma négycsillagos szállodaként működik. Helyreállított és felújított formában élhetjük át az egykori arisztokrácia mindennapjait, természetesen modernizált formában. Megtekinthetésre érdemes a református körtemplom is. 1837 és 1840 között épült, a hagyomány szerint Hild József tervei alapján. Szintén javasoljuk felkeresni az Orbán-házat. A ma múzeumként működő épület a palóc építészet tipikus jellemzőit viseli magán. A néprajzi kiállítás is összhangban van az épülettel, a palóc emlékeket tárja elénk. Ugyanakkor helytörténeti, és a közelben feltárt leletekből álló földtörténeti kiállítást is látogathatunk. A hagyományokat azonban másképp is éltetik. 2019-ben már tizennyolcadik alkalommal rendezték meg a Szilva Napot. Ilyenkor egy napra minden a szilva körül forog. Szerepet kap a lekvár, a sütemények és természetesen a pálinka is. 

Lipicai ménes

A hagyományőrzés más módját választották a falu határában lévő Állami Ménesbirtokon. A cél, hogy Szilvásvárad a lovasoktatás és lótenyésztés fellegvára legyen. A lipicai lovak már 1950 óta hozzátartoznak a településről alkotott képhez. A lovakat pedig nemcsak bemutatókon vagy tréning közben csodálhatjuk meg, hanem akár a mezőn, szabadon legelészve is.

1,553  megtekintés, 2 ma

Bélapátfalva – hegyen-völgyön látnivalók bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bélapátfalva – hegyen-völgyön látnivalók

| Hazai tájakon | 2020-02-28

Bélapátfalva meghatározó épülete, az Apátság (fotó: Papp Géza, kektura.blog.hu)

Bélapátfalva tele van meglepetésekkel. Ha megérkeztünk, biztosak lehetünk benne, hogy Palócföldön járunk, hiszen a helyieknél ma is él az ízes palóc tájszólás. Az apátság kihagyhatatlan, ahogyan a tanösvény, a Bélkő és a tópart is. Lehet, hogy egy nap nem is elég a kirándulásra.

Szarvaskőről észak felé fordulva, Eger közelében, a Bükk nyugati oldalán fekszik Bélapátfalva. A kisváros az Eger-patak völgyében, erdőktől körülvéve fekszik a Bél-kő lábánál. Nyelvhasználata és viselete alapján a néprajz egyértelműen a palóc települések közé sorolja. A Heves megyei városon keresztül halad az Országos Kéktúra. 1232-ben létesült itt ciszterci apátság, amelynek szomszédságában csapott össze IV. Béla király és serege az üldöző tatárokkal. Nevét a település környékét uraló Bél nemzetségről kapta. 1330-ban viszont mint “az Apát faluját” említik, 1415-ben már Apátfalvaként. 

A hit alapjai

A fent már említett apátság a mai napig meghatározza Bélapátfalva történetét. Az 1534-es elnéptelenedését követően 1737-ben a barokk kor stílusának megfelelően kezdték helyreállítani. A következő helyreállítás a két világháborút követően, 1964-ben volt. Ekkor falkutatást is végeztek, aminek köszönhetően többek közt feltárhatóvá vált a vízvezeték és a kolostor alapzata is, mindkettő közel nyolcszáz év után. Az apátságba látogatva interaktív módon ismerhetjük meg a ciszterci rend működését és a szerzetesek életét, lehetőségünk van éjszakai idegenvezetést is választani. Ha pedig egy kis izgalmat szeretnénk átélni, bejárhatjuk az apátságot egy kincsvadászat keretében is.
A környék másik szakrális emléke a Gilitka-kápolna, amelyet Szent Anna tiszteletére szenteltek fel. A környék településeiről az Anna-napi búcsúkor, július 26-án zarándokok keresték fel a kápolnát. A második világháborúban az épület megsérült, ezért a búcsújárás is szünetelt. 2004-ben kezdődtek a felújítási munkálatok, amiket követően 2006-ban szentelték fel újra. 

Festői kilátás szárazon és vízen

A település festői környezetét a Bélkő uralja. A mészkősziklák a középső- és késő triász korban képződtek. Mai formáját az évtizedes cementbányászat alakította ki. Csúcsára  5 kilométeres, hétállomásos tanösvény vezet az apátságtól, végigjárva megismerhetjük a hegy kialakulását, a környék növény- és állatvilágát. A két-háromórás túra végeztével mindenkit lenyűgöz a látvány: tiszta időben a Tátra vonulatai és a Tisza kanyarulatai egyaránt láthatóak.
Ha nem a magasságok vonzanak, hanem a víz, akkor is jó helyen járunk! Ám akkor a Lak-völgyi tó felé induljunk. A tó partja kiváló lehetőséget biztosít a természet élvezetére. Bográcsozhatunk, sportolhatunk, napozhatunk, horgászhatunk és gyönyörködhetünk a fölénk magasodó Bélkőben. 

Hagyományőrző és kortárs

A bélapátfalvi Gesztenyés Kiállítóház több egy egyszerű tájháznál. Egyik termében a településről elszármazott Szabó Zoltán 18 akvarellfestmény tekinthetjük meg. Két másik teremben pedig a település keménycserép-gyárának termékei láthatók. A cserepek az 1846-os iparkiállításon is öregbítették Bélapátfalva nevét. 

A település 2018-ben hívta életre a Bélkő Fesztivált. Az eseményen mindent áthat a kő, még a főzőversenyen is kőleves-készítésben mérhetik össze tudásukat a jelentkezők. A hagyományteremtő céllal létrehozott fesztivál minden korosztálynak egész napos szórakozást kínál. 

A Bélapátfalvi Hagyományőrző Egyesületben a kis táncosokkal heti két alkalommal foglalkoznak. Az Egyesület vezetőjét, Orbán Krisztinát kérdeztük, mennyire játszanak fontos szerepet életükben a palóc hagyományok: “Teljes mértékben, felsőmátrai, eredeti, 1920-as évekből származó ruháink vannak. A nóták is ebből a kultúrkörből származnak.” Ugyanakkor – a huszonegyedik század elvárásaihoz igazodva – nemcsak néptánccal, hanem kertműveléssel is foglalkoznak. Nevükhöz fűződik a Magyarország Legszebb Konyhakertje verseny életre hívása.

Apró táncosok óriási lelkesedéssel (a Bélapátfalvi Hagyományőrző Egyesület fotója)

 

1,111  megtekintés, 1 ma

Magyarország 7 természeti csodájának egyike – Füzér vára bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Magyarország 7 természeti csodájának egyike – Füzér vára

| Hazai tájakon | 2020-02-26

Nagy valószínűséggel állítható, hogy azon kevés magánföldesúri várak közé sorolható, melyek már a tatárdúlás előtt álltak.Magyarország hét természeti csodájának egyike Füzér vára, mely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található egy vulkáni eredetű hegyrészen. Magyarország egyik legkorábbi várának tekinthető, mivel a 13. század elején építették.

2014-2016 között a várat felújították, felépítették az Alsó Várat és megújították a Felső Vár várkápolnáját, palotaszárnyát és alsó bástyáját.

Füzér vára – Magyarország egyik kedvelt kirándulóhelye

Története

1264-ben egy oklevélben említették először a vár nevét, egy 1270-ben kelt oklevélben pedig visszautalnak arra, hogy a XIII. század első felében a vár birtokosa Kompolt nembeli “vak Andronicus mester” volt, akitől II. András király vásárolta meg. II. Eberhard salzburgi érsek 1200-1246 között vert denárja, mely az itt talált legkorábbi éremlelet, igazolja, hogy a vár már valóban állt a tatárjásár előtt. Okirat forrásából tudjuk azt is, hogy Füzért a környéki uradalmakkal együtt IV. Béla király lányának, Annának ajándékozta. De Annától fivére erőszakkal elvette. Füzér XIII. század végi sorsa ismeretlen.

1526-ban Szapolyai János megkoronázása után a Szent koronát Füzér várában helyezték el biztos helyen. Közel egy évig volt itt, amikor is 1529-ben Szapolyai emberei felégették a vár alatti istállókat. 1533-ban egy itáliai építőmester Alessandro Vedani irányításával a várat megerősítették. 1562-ben egy Jakab nevű kassai építész végzett munkálatokat. Valószínűleg ekkor alakították át a lakószárnyakat reneszánsz stílusúra.

1567-ben Perényi Gábor halála után Báthory Miklós és György uralkodik Füzér várában és annak uradalmában. Báthory György halála után füzéri részbirtokát fia, István kapja meg, Miklós része 1584 után kerül hozzá. Báthory István 1605-ben hunyt el utód nélkül, így Füzér várát Báthory Erzsébet unokahúgára hagyta, aki Nádasdy Ferenc özvegye volt. 1603-ban Füzér a Nádasdy család kezébe kerül. 1654-ben Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc, s végül a királyi kincstár kezére kerül. 1676-ban hadászati jelentőségét elvesztve Füzér várát a császári katonaság lakhatatlanná tenne és elhagyta. Báthory Erzsébet végrendelete által 3 gyereke közül Füzért fia, Nádasdy Pál kapja.

1633-ban Nádasdy Pál halála után 3 gyereke örökölte Füzért.

1654-ben Nádasdy Ferenc elzálogosítja majd Mosdóssy Imrének és feleségének adja. 1660-ig az ő tulajdonukban volt, majd Forgách Zsigmondnénak adják bérbe.

1670. június 22-én a füzéri javakat lefoglalják a Wesselényi-összeesküvés után. 1686-ban a Károlyi családhoz kerül. 1977-től régészeti feltárásokat végeztek itt, majd 1992-től renoválási munkák kezdődtek.

Füzér vára Magyarország egyik legjobb állapotú középkori vára. Történelmi emlékeinek és természeti szépségének köszönhetően Magyaroszág egyik kedvelt kirándulóhelye, amelyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala.

654  megtekintés, 1 ma

Szarvaskő – a bükki kincses falu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szarvaskő – a bükki kincses falu

| Hazai tájakon | 2020-02-21

Szarvaskő madártávlatból (fotó: Papp Géza, kektura.blog.hu)

Több millió éves kagylómaradvány, kanyargós vasútvonal, hagyományos csipkelekvár és egy magasan tornyosuló várrom. A Bükk olyan különleges falvakat is rejteget, ahol a történelem, a hagyomány, a technika és a természettudomány kéz a kézben jár. 

A palóc falvak közül is kiemelkedik a  mesebeli szépségű Szarvaskő. Eger, Noszvaj és Felsőtárkány szomszédságában, a Bükki Nemzeti Parkban terül el. A festői környezet igazán csalogató, az ide látogató turisták nem fognak csalódni. Egyesek szerint, nem csupán a helyiek állítják, ez Magyarország legszebb fekvésű települése. Az Eger-patak mente valóban képeslapra illik, ám a szarvaskői látképet a sziklaszoros, a várhegy és a Keselyű-hegy teszi teljessé.

A várrom árnyékában

Szarvaskő egyik legérdekesebb látnivalója a település fölé magasodik. Ez pedig Szarvaskő várának maradványai. Először a 1295-ben említi írásos emlék a várat, mely az Egri csillagokból is ismert várnak az elővára volt. Miután a törökök bevették az egrit, vele együtt a szarvaskői is elveszett. 1570-ből már Szarvaskő-alja alakban fellelhető.  Ezután fokozatosan az enyészeté lett a vár, utolsó, álló falai a második világháború alatt dőltek le. A romok sziklájához már csak a kilátás miatt is érdemes ellátogatni. Csodálatos panoráma nyílik a falura, a környező hegyekre. Akinek ez a kilátás nem elég, az a Major-tetői kilátóba felsétálva is megnézehti a környéket.

Tanösvényen a múltba

A település geológusok körében igencsak ismert és látogatott. A környék vulkáni kőzetei egyedülállóak, sokszínűségüket egy tanösvény mutatja be. Láthatunk itt több millió éves kagylómaradványt, ami azt jelenti, hogy ezt a vidéket valamikor tenger borította, de párnaláva is van itt, ami tenger alatti vulkánkitörés eredménye. A vidéken nem csak a vonatozás szerelmeseinek érdemes végigrobogniuk. Magyarország egyik legizgalmasabb és legszebb vasútvonala található itt, alagutakkal, kanyarokkal, és lenyűgöző kilátással. A filmrajongók számára is ajánljuk a kirándulást. Itt forgatták az Örkény István Tótékján alapuló Isten hozta, őrnagy úr című filmet Latinovits Zoltán főszereplésével. A forgatási helyszíneket ma külön térképpel a kezünkben járhatjuk be. 

Az őszi fesztivál

Több mint tíz éve minden októberben Csipkebogyó Fesztivált rendeznek Szarvaskőn. Itt nemcsak azt mutatják meg, hogyan lehet hagyományosan palóc csipkelekvárt főzni, hanem kézműves bemutatók, játszóház, túra és vásár is várja a fesztiválra érkezőket, no meg éhes sem marad senki a nap végére. Emellett mindig színvonalas zenei programokkal is kedveskednek a szervezők, így a szórakozás garantált és sokrétű. 

1,875  megtekintés, 1 ma

1. oldal / 6 oldalból123456