Cered – ahol nyelvükben élnek a palócok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Cered – ahol nyelvükben élnek a palócok

| Hazai tájakon | 2019-10-18

Cered műemlék harangtornya (Péntek Zsolt atya fotója)

A palócokat bemutató utazásunk következő állomása Cered. Egy olyan ezer lelkes falu, amely egyedülálló jellemzőket mondhat magáénak. Az itt élő palócokra különösen is igaz a mondás: nyelvében él a nemzet.

Cered Nógrád megye északkeleti szegletében fekszik, a korábban már bemutatott Zabartól hét, Szilaspogonytól pedig hat kilométerre. A falutól nyugatra, a Medves-fennsíkon ered a Tarna. Cered ma is tartja palóc eredetét, aminek egyik legékesebb bizonyítéka a nyelvhasználat. Ide látogatva ma is megütheti fülünket a kutacs (piszkavas), pampuska (fánk) vagy a tyükör (tükör) szavak bármelyike.  A települést először 1405-ben említi oklevél. Többször cserélt gazdát a századok alatt, leggyakrabban Somoskő várához tartozó faluként adományozták híveiknek a királyok. 1903 is nevezetes évszám a falu történetében, ekkor ugyanis egy tűzvész teljes pusztítást végzett. Cered legfőbb nevezetessége a zsindelyes tetejű harangtorony. Építésének pontos éve nem ismert, de valószínűleg a templom 1774-es átalakításakor emelték. Ma már a balassagyarmati Palóc Múzeumban található csúcsdísze, amely félholdas motívumokkal díszített, ezért török kori építést valószínűsít. 1996-ban nyílt meg a Ceredi Nemzetközi Művésztelep, az Art Colony Cered. Ma már több száz művésznek ad otthont hosszabb-rövidebb ideig, alkotásaikat pedig többek közt Rómában is kiállították. A műveket 2011-ben és 2016-ban is egy album megjelentetésével tárták a szélesebb közönség elé. 2019-ben első alkalommal ArtPikniket is rendeztek a ceredi völgyben. Magyarország egyetlen ezerfős települése, ahol szabadtéri színpad, fesztivál, szoborpark és kortárs múzeum is található. A környék állatvilága rendkívül gazdag, a vadászok és horgászok számára is vonzó turisztikai célpont. A környező dombokról elénk táruló látvány is megéri a feljutás fáradságát: tiszta időben a Mátra, a Bükk és a Tátra is szemügyre vehető. A település életében az 1990-es évek új lendületet adott. Ekkor ismerték fel a falusi turizmus lehetőségeit. Hagyománnyá vált a Meseország-Tündérország Mesefesztivál. Az esemény főszereplői a gyerekek, akik egy-egy mesehősről elnevezett díjakért versenghetnek. A kis mesemondók elsősorban a környékből érkeznek, óvodás és általános iskolás korosztályban. 

31  megtekintés, 7 ma

Zabar – gazdag program, télen-nyáron bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Zabar – gazdag program, télen-nyáron

| Hazai tájakon | 2019-10-11

zabar tél látkép nógrád megye

Zabaron már augusztusban kezdődik a tél. (Fotó: országalbum/patris88)

Bár a híradókba rendszerint hidegrekordjai miatt kerül be, Zabar ennél jóval többet ad az ide látogatóknak. Túrázók, vadászok, műemlékek után kutatók, sőt, az autósport szerelmesei számára is fontos lehet megjegyezni a mindössze ötszáz lelkes falu nevét!

Zabar Nógrád megye legkeletibb települése, közel a szlovák határhoz. Szilaspogonyról mindössze öt kilométeres észak-keleti irányú utazással érhető el. A települést gyakran említik a híradások, ugyanis hazánk leghidegebb településeként híresült el. Gyönyörű zöldterületen fekszik, a Tarna völgyében, ami itt még csak patakméretű. A települést körülölelő erdős területek kiváló lehetőséget biztosítanak a természetjáróknak és vadászoknak egyaránt. Fekvésének köszönheti hírnevét is, ugyanis a hegyek kialakította fagyzug az oka, hogy sokszor már augusztusban elkezdődik a fűtésszezon. Ehhez kapcsolódóan egy országos rekordra is büszke lehet a falu: 2007-ben itt mérték a valaha volt legalacsonyabb júliusi napi középhőmérsékletet, mindössze 3 Celsius fokot, de 2013. januárjában –31 Celsius foknál is hidegebb volt. A helyi önkormányzat nagy fába vágta a fejszéjét. 2020. január 11-én tervezik megtartani az első Hidegfesztivált, ahol a tervek szerint többek között jégszobrokat csodálhatunk meg és extrém jégautósok bemutatóján vehetünk részt. A pályázati kört már sikerrel vették, így nincs más hátra, minthogy elinduljon a hagyomány!  

A hidegen túl

A település büszke a feljegyzések szerint az 1200-as években épült római katolikus templomára. A román stílusú első templomot jó háromszáz évvel később átépítették. A település magja ezen a részen feküdt, majd a török hódoltság korában az oszmán portyák jelentette veszély elől a lakosság áthúzódott a mai Belső-Zabar részre. Az 1800-as évek elején költöztek csak vissza, ekkor állították helyre a templomot is, ami azóta is folyamatosan változik, az 1960-as években kibővítették, 2000-ben belső, 2011-ben pedig külső felújításon esett át. A Szűz Mária tiszteletére szentelt templom műemlék, bekerült a Nógrádikumok közé is. Az autósportok kedvelőinek azonban más miatt lehet ismerős Zabar neve. A települést érinti az Ózd-Salgó rally egyik gyorsasági szakasza. A verseny az Országos Rallye Bajnokság egyik futama, így augusztusban rendszerint motorzúgás és benzingőz tölti meg a falu levegőjét. 

77  megtekintés, 8 ma

Szilaspogony – ahol még a tányérba is jut kő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szilaspogony – ahol még a tányérba is jut kő

| Hazai tájakon | 2019-10-04

Szilaspogony és a Kiskő 1933-as fényképe (Fortepan/Schermann Ákos)

Szilaspogony és a Kiskő 1933-as fényképe (Fortepan/Schermann Ákos)

Nógrádi barangolásunkat folytatva, elhagyjuk a Palóc Világtalálkozók helyszíneit, és Bárnáról Keletre indulva, Szilaspogony felé vesszük utunkat. A falu melletti Kiskő felfedezése közben középkori kincsek nyomába eredünk, majd  megtudjuk azt is, hogy hogyan kerülnek kövek az ebédlőasztalra!

Szilaspogony neve a kevésbé ismert turisztikai célpontok között található, ennek oka ugyanakkor nem a látnivalók hiánya, inkább csak Palócföld gazdagsága. A falu Bárna és Zabar között fekszik, közel a szlovák határhoz, és a hazatért faluhoz, Somoskőújfaluhoz. 1405-ből található az első írásos emlék, amely Pogon néven említi. A középkori elnevezéshez hasonló Pogony néven találjuk meg az 1954. előtti iratokban is, ekkora kapta ugyanis a Szilas-patakra utaló előtagot. Napjainkban mindössze háromszáz lelkes a falu, noha a századfordulón még több mint hétszázan éltek itt. A község büszke házigazda, itt rendezik ugyanis évente a Kőleves Fesztivált, amelyet a Mátyás királyhoz köthető monda ihletett. Ijedtségre azonban semmi ok, a tányérba kövek helyett finom falatok kerülnek, igazi gasztroélményt nyújtva főzni és kóstolni szeretőknek egyaránt. 

A falu határától mindössze két kilométerre található a Kiskő, amelyen Bárnával osztoznak, noha közigazgatásilag Szilaspogonyhoz tartozik. Fontosságát jelzi, hogy megyei jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították. Szilaspogonyból érdemesebb megközelíteni a csúcsot, ahonnan elindulhatunk egy valódi kincsvadászatra. A mondák szerint ugyanis a Kiskő gyomra kincset rejt. Ezt a feltételezést a néphagyomány őrizte meg, ugyanis a barlang első, 1865-ös említése nem közöl ilyen tényt. A bazaltban kialakult természetes barlangot a 20. század elején lelkes helyiek átkutatták, kincset azonban nem találtak. Munkájuknak köszönhetően azonban a hegy gyomrába már szabad bejárásunk lehet. A bazaltkúpon korábban vár állhatott, ennek nyomait a talaj őrzi, azonban írásos említését nem találni erről. Talán a vár táplálta a legenda terjedését is. Ha kézzel fogható kincset nem is találunk, a bazaltkúpon tett kirándulást semmiképp ne hagyjuk ki. Ritka növények, a vulkanikus eredetű Kiskő, a csúcsról szemünk elé táruló kilátás mind-mind megéri a fáradságot, amíg feljutunk a hegytetőre!

45  megtekintés, 1 ma

Bátonyterenye – egy város három emlékezete bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bátonyterenye – egy város három emlékezete

| Hazai tájakon | 2019-09-27

gyürky-solymossy-kastély bátonyterenye bástyája

A bátonyterenyei Gyürky-Solymossy-kastély jellegzetes bástyája (Csabai Hajnalka fotója)

A Palóc Világtalálkozók helyszíneit bemutató túránk  harmadik részében, Cserháthaláp és Bárna után úticélunk Nógrád megye harmadik legnagyobb városa, az első (és azóta többszörös) házigazda, Bátonyterenye. A megállót nemcsak a település mérete, hanem látnivalóinak sokszínűsége is indokolja. Az egymást követő évszázadok adnak itt randevút egymásnak. Találhatunk archeológiai leleteket, barokk kastélyt, palóc tájházat és utalásokat a közelmúlt bányászvárosának életére is.

A terület már a bronzkorban is lakott volt, bár először 1216-ban említi írásos forrás Nagybátonyt, ekkor még Batun néven. Bátonyterenye azonban nem szerves fejlődés, hanem közigazgatási döntés értelmében jött létre, 1984-ben Nagybátony, Kisterenye és Szúpatak egyesítésével. A három városrész ugyanakkor a valóságban négy, ugyanis 1965-ben Nagybátony és Maconka is egyesült. A településrészek eltérő karakterisztikával rendelkeznek, amely még izgalmasabbá teszi a kirándulást. Kisterenye éke a Gyürky-Solymossy-kastély, amely a 18. század barokk építészetének kiváló állapotban fennmaradt bizonyítéka. Abban a korban a Felvidéken elterjedt hagymakupolás kastélyok közé tartozik, az egyetlen, amely a Trianoni békét követően Magyarország területén maradt. 

Palócok és bányászok városa

A kastély szomszédságában áll a Palócház, amely valószínűleg a 19. század második feléből származik. A tájházban három szobában mutatják be az egykor itt élt palócok mindennapjait: tisztaszoba, konyha és hátsó szoba várja a látogatókat. A szobák berendezései és használati tárgyai az építés idejéből származnak, de megtekinthetjük itt a palóc népviseletet is. Maconkán az 1950-es években épült fel a Bányaváros, ami hosszú évtizedeken keresztül biztosította a helyiek megélhetését, a bányászat hagyományai egészen a 19. századig nyúlnak vissza. Mostanra azonban inkább a Zagyván létesített víztározó tarthat számot érdeklődésre. Hazánk egyik legkedveltebb halastava, ahol a horgászoknak szinte kiapadhatatlan lehetőséget biztosít az itt élő több mint 150 halfaj. A fogási rekordot egy harminc kilogrammot is meghaladó busa tartja. A Maconkával egyesített Nagybátonyt szintén a bányaipar fellendülése virágoztatta fel, mi azonban az 1735-ben épült műemlék jellegű gótikus templom megtekintését javasoljuk. Ha pedig még ez sem volna elég: egy több mint 30 000 darabból álló képeslapgyűjtemény is rendelkezésünkre áll, amely bemutatja Nógrád vármegyét és lakóinak mindennapjait, a látogatás azonban csak április és október között lehetséges előzetes bejelentkezés alapján.

119  megtekintés, 2 ma

Bárna – Mikszáth Görbeországának középpontja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bárna – Mikszáth Görbeországának középpontja

| Hazai tájakon | 2019-09-20

Bárna község látképe 1933-ban (Fortepan/Schermann Ákos)

Bujákról Bárnára utazva folytatjuk nógrádi túránkat. Ezúttal a túrázás és a természet barátainak igyekszünk a kedvére tenni, hiszen egy olyan falut mutatunk be, amelynek legfőbb vonzerejét természeti értékei adják. Hegyek, patakok, barlangok világa Bárna. Olyan, mint egy szép festmény. 

A mindössze ezer lelkes község a Salgótarjáni járásban, a szlovák határtól nem messze fekszik. Ahogyan a cím is mutatja, a környék szépségét már Mikszáth Kálmán írónk is megörökítette számos művében. 

A település első említése 1405-ből származik, a 16. század második feléből viszont nem találunk írott emlékeket, ekkor valószínűleg elnéptelenedett. Legközelebb 1715-ben említik az összeírások. A falu körül hegyek és erdők húzódnak, amelyek a településre jutást is festőivé, regénybe illővé teszik. A hegyeken kívül patakokban is igen gazdag, szinte minden utcával párhuzamosan fut egy-egy folyócska, amelyek közül a legnagyobb a Bárna. A hegyek közelségének köszönhetően az ország egyik leghidegebb pontja, akár évi hetven napig is tarthat a hótakaró, és az első fagyokra sem kell októbernél tovább várni. Ez igazán jó hír azoknak, akik nehezen viselik a kánikulát, ugyanakkor a  vulkanikus eredetű hegyek kiváló kirándulási lehetőséget is biztosítanak az ide látogató turistáknak és geológusoknak. Az 520 méter magas Nagykő kiemelkedik közülük, innen a Bükk, a Mátra, és a Cserhát vonulataira nyílik kilátás, de tiszta időben még pedig a Tátra csúcsai is láthatók. A Nagykő élővilága is említést érdemel, számos ritka növényfaj telepedett itt meg. A túrázás szerelmesei megpihenhetnek, megszállhatnak a kertes teraszos Nagykő Vendégházában. 

Erdei úton sétálva közelíthetjük meg a szintén vulkanikus eredetű Kiskőt, amelynek gyomrában tízméteres üreg található. Egyes források szerint a török korban itt húzták meg magukat Bárna lakói, mások szerint éppen a törökök rejtekhelye volt. A Szerkő különlegessége, hogy a környező hegyektől eltérően nem vulkáni eredetű, hanem homokkő. 

2019-ben a település adott otthont a Palóc Világtalálkozónak (a korábbi házigazdák közül Cserháthaláp bemutatása itt található), amelynek célja a palóc kultúra tovább örökítése és ápolása. A rendezvény ezen kívül lehetőséget ad a palóc települések lakóinak a találkozásra, és a közösségtudat erősítésére is.

65  megtekintés, 2 ma

Buják – egy palóc falu sokrétű élményekkel bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Buják – egy palóc falu sokrétű élményekkel

| Hazai tájakon | 2019-09-13

sasbérc kilátó vadászház tájkép buják nógrád megye

A sasbérci kilátó Sárik Péter (Budapesti Erdőgazdaság Zrt.) felvételén

Nógrádi túránk második állomása Buják. A települést nem csak az Egidius-forrás miatt érdemes felkeresni, az apró zsákfalu rengeteg élményt adhat, ha nyitott szemmel és lélekkel érkezünk. Találhatunk itt középkori várat, modern köntösbe öltöztetett vadászházat, palóc népviseletet és több ezer éves ritka ősmaradványokat is.

A közel kétezer lelkes Buják a Cserhátban, Pásztótól harminc kilométerre fekszik. A település a késő bronzkortól lakott, de a Honfoglalás korából is maradtak fenn tárgyi emlékek. Várát feltehetőleg a Tatárjárást követően kezdték el építeni, ám első írásos említése 1303-ból származik. A vár birtokosai között több jelentős történelmi személyt találni: Károly Róbert idejében  Csák Máté, a „kiskirály” tulajdonában állt, később, a 15. században Báthori Istváné, majd a mohácsi csatát követően Werbőczy Istváné lett. Az 1552-es török hadjáratban – amelynek Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye is emléket állít – került az oszmánok kezére, mindössze ötnapos ostrom után. A török megszállás csupán ötven évig tartott, ugyanakkor a várromban ma is látható a korabeli mecset néhány falmaradványa. A romok látogatása különös óvatosság mellett ajánlott, ugyanis  meglehetősen rossz állapotban van az épület. 

Az Egidius-forrást a népnyelv Selyem-réti forrásként ismeri, ezért inkább érdemesebb így útbaigazítást kérnünk. Nevét Szent Egyedről kapta, akinek kultuszát Magyarországon Szent László király honosította meg. A legenda szerint, egy gót király vadászatán Egidius a testével fogott fel egy szarvas felé tartó nyílvesszőt, jutalmául pedig a környező területet kapta, ahol kolostort alapított. A falu népviseletét Glatz Oszkár festménye, a Bujáki menyasszony kancsóval örökíti meg, emellett a 2012-es Miss Universe Hungary versenyének győztese, Konkoly Ági is viselte. A település hírnevéhez hozzájárul a Pappenheim-barlang is, ahonnan ősmaradványok kerültek elő. A kőzetek szabad szemmel is jól látható ősnövények maradványait őrzik. Homokos környezetben maradtak fenn, noha leggyakrabban a mészkőbarlangokban találhatók. A barlang névadója, gróf Pappenheim Siegfried, aki az 1910-es években feleségének építtetett egy vadászházat a környéken, amelyet ma Sasbérci kilátó néven ismerünk. A 2018-ban felújított épület lehetőséget ad, hogy a falut és a tájat a magasból is szemügyre vehessük, de ideális helyszíne lehet egy piknikkel egybekötött túrának is.

 

274  megtekintés, 4 ma

Cserháthaláp – egy 21. századi Mikszáth-novella bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Cserháthaláp – egy 21. századi Mikszáth-novella

| Hazai tájakon | 2019-09-06

Cserháthaláp tájház

Cserháthaláp tájház

Zsibongó fesztivált szerveznek, mindennapjaik társa egy csendesen kanyargó patak, a hagyományokat pedig nem múzeumokban őrzik, hanem naponta megélik. Cserháthaláp a bizonyíték arra, hogy saját értékeire és lakosainak összefogására alapozva egy falu is lehet izgalmas, pezsgő, ugyanakkor nyugodt és barátságos hely. Ezért is választottuk nógrádi túránk első állomásának.

Balassagyarmattól délre, 12 kilométeres távolságban található a festői szépségű falu, Cserháthaláp. Jelenleg közel négyszázan laknak itt.  A terület már az Árpád-korban is lakott volt, erről feljegyzések tanúskodnak, azonban ennek sajnos nem találhatók épített emlékei. A falun keresztül folyik a Feketevíz-patak, amely csendes csobogásával nemcsak irányjelzője lehet a turistának, hanem békés, nyugtató útitársa is. A Palóc Porta Vendégházban lehetőségünk nyílik megtekinteni és át is élni elődeink mindennapjait, ugyanis az 1830-as évekből származó épületet korhű berendezés egészíti ki. 2019-ben nyitotta meg kapuit egy kilencvenéves, hagyományos, tornácos épületben a falu tájháza. A berendezési tárgyakat Cserháthaláp jelenlegi és elszármazott lakóinak adományaiból gyűjtötték, az ide látogatók pedig megismerhetik, hogyan éltek a módosabb gazdák. Idén már harmadik alkalommal szervezik meg a Cserháthalápi Betyárasztal Fesztivált, amely a népművészet sajátos ünnepe. Lehetőséget biztosít az ide látogatóknak a népviseletek megismerésére, valamint a táj finomságainak megkóstolására is. A falu élettel teli, aktív közösséget alkot. Két népdalkör működik a településen, amelyek célja a palóc népdalok megismertetése és ápolása. Évente hagyományőrző rendezvényt tartanak, amely minden alkalommal a paraszti élet egy-egy motívumát dolgozza fel, így került már sorra a kukoricafosztás és a hagyományos disznótor is. A környéken kirándulni vágyók számára kiváló lehetőségeket biztosít a világörökségként is számon tartott Hollókő, amely mintegy félórás autóútra található, vagy a hasonló távolságra fekvő szlovákiai Mikszáthfalva (Sklabiná), ahol a palócok világát is megörökítő nagy prózaírónk, Mikszáth Kálmán szülőházát tekinthetjük meg. Egy órás autóúttal pedig eljuthatunk Fülekre (Fiľakovo) és Somoskőre, ahol a középkori végvárrendszer egy-egy büszke vára látható.

80  megtekintés, 1 ma

Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák VI. Országos Hétvégéje bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák VI. Országos Hétvégéje

| Hazai tájakon | 2019-04-17

Feltárultak a húsvéti tojásfestés rejtelmei is a Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák VI. Országos Hétvégéjén Miskolcon.

Színes programok várták az érdeklődőket, akik a felvidéki, erdélyi, dél-alföldi, ó-kalocsai, tardi hímzések mellett megismerkedhettek a tojás karcolás és az írókás díszítés fortélyaival is adta hírül a PannonHírnök. Bemutatók és szakmai előadások váltották egymást a Diósgyőri Népi Kézműves Alkotóházban. A rendezők és a nagyszámú látogató bánatára az íjászok bemutatóját és a Számadó Zenekar szabadtéri koncertjét a rossz idő miatt el kellett halasztani egy későbbi időpontra, tájékoztatott a PannonHírnök magazinja. Amennyiben érdekli és többet szeretne megtudni a Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák VI. Országos Hétvégéje eseményről  részletes tudósítást ITT elolvasható 

204  megtekintés, 1 ma

Felvidéki séta: Vince-nap Muzsla szőlőhegyén bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Felvidéki séta: Vince-nap Muzsla szőlőhegyén

| Hazai tájakon, Programajánló, Uncategorized | 2017-01-25

Vince-nap a muzslai szőlőhegyen

A termőfölddel szoros kapcsolatban élő ember számára mindig meghatározó volt a természet iránymutatása.  Vince-napon a szőlészek és borosgazdák Istentől kérik áldását az új évi termésre. Ezt a hagyományt Muzslán is szeretnék megteremteni, így vasárnap   nemcsak a  szőlészeket és borászokat várták a hegyen,  hanem olyan borkedvelőket is, akik szívesen csatlakoztak az eseményhez, hiszen szívükön viselik a muzslai borok és szőlő sorsát.

Isten áldását kérték az ez évi termésre a muzslai szőlőhegyen abban a reményben, hogy ez a szépséges hagyomány visszhangra talál.

A folytatás itt olvasható>>>>

1,283  megtekintés, 2 ma

Hévíz – Zalai Népdalosok a II. Hungarikumok Napja ünnepi rendezvényén bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hévíz – Zalai Népdalosok a II. Hungarikumok Napja ünnepi rendezvényén

| Hazai tájakon, Uncategorized | 2017-01-24

A  Hévízi Tiszta  Forrás Népdalkör Zalai dalcsokorral járult hozzá a II. Hungarikumok Napja ünnepi megrendezéséhez Hévízen.

A folytatás itt olvasható>>>>

1,307  megtekintés, 1 ma

1. oldal / 3 oldalból123