3 különleges múzeum bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

3 különleges múzeum

| Hazai tájakon | 2020-09-05

Ha Pest megyében járunk, akkor érdekes és izgalmas látogatásnak bizonyul a következő 3 múzeum megtekintése.

Retro Design Center Múzeum

Szentendre

A művészeteket kedvelők otthon érzik magukat Szentendrén. Rengeteg érdekességet tartogat ez a város az idelátogatók számára.

Ezek közül az egyik legérdekesebb a Retro Design Center Múzeum, amely a 70-es, 80-as évekbe röpíti az érdeklődőket. A külső és belső terekkel rendelkező múzeum a korra jellemző használati eszközöket, játékokat is bemutat, valamint kerékpárokat, motorokat is láthatunk. A divatos Trabant és Lada gépkocsikat is megszemlélhetjük. A belső térben a korszakra jellemző bútorokkal berendezett lakást nézhetünk meg Varia bútorral, piros telefonnal. Igazi retro érzés keríti hatalmába az oda látogatókat, az idősebbek nosztalgiával nézhetik a kiállítást, a fiatalabbak új ismeretekkel gazdagodhatnak.

Zugfőzde Pálinkamúzeum

Visegrád

Akik  a vár látogatás után betérnek ebbe a múzeumba, megismerkedhetnek ennek a hungarikumnak humoros bemutatásával, a pálinkafőzés történelmével.

A múzeum különlegessége, hogy hetente háromszor pálinkatúrát is szerveznek, ahol a Pálinkás Mester szórakoztató módon vezeti be az érdeklődőket a pálinkafőzés fortélyaiba. A múzeumban arra is lehetőség van, hogy a látogatók saját pálinkacímkét is készítsenek, amelyhez ízlésüknek megfelelően gyümölcsből készült.

Lámpamúzeum

Zsámbék

1960-ban kezdődött Magyarország egyetlen Lámpamúzeumának a gyűjtése.

Sok lámpa koszosan, rozsdásan, hiányosan került elő, ezeket saját maga hozta rendbe és restaurálta. Az 1979 óta megtekinthető gyűjteményében találunk mécseseket, gyertyatartókat, ipari, háztartási, olaj- és petróleumlámpákat, régi kínai vázából készült lámpát, valamint Zsolnay-majolika vagy meisseni porcelán talpú petróleumlámpát is. A világírű múzeumban ma már több mint 1000 lámpa látható. Ráadásul az intézmény 1995-ben bekerült a GUINNESS Rekordok Könyvébe.

 

63  megtekintés, 1 ma

Sáta – Sátán még a föld alatt is érdekes bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Sáta – Sátán még a föld alatt is érdekes

| Hazai tájakon | 2020-03-27

A sátai Fáy-kastély légi felvétele

Sáta sokkal többet kínál a nevéből eredeztethető szóvicceknél. Igaz, egy mulatságos történetnek is utánajártunk. Azonban ne csak azért utazzunk ide, hogy elmondhassuk: Sátán vagyok.

Bánhorvátiból visszafordulva, még egy utolsó pillantást vetve a Lázbérci víztározóra, Dédetapolcsányon át jutunk el Sátára. Az ezeregyszáz lelkes falu az Upponyi-hegység nyugati oldalán várja a kirándulókat. Viszonylag korán, már 1281-ben, majd 1301-ben is említik birtoklevelek Sáta létezését. A 14. század végére heti vásárt is tarthattak itt, a komoly fejlődésről tanúskodik, a 16. századra a környék fontosabb települései közé tartozott. Később a török hódítás és a kuruc felkelés hatott erősebben a település sorsára. Egyik sem múlt el nyom nélkül, noha Sáta viszonylag jobban vészelte át a harcokat. 

Sáta legimpozánsabb épülete kétségkívül a Fáy-kastély. Építését 1735-ben fejezték be. Az évszázadok során több család is birtokolta, mindegyikük kezének lenyomatát is magán viseli a kastély. Nevét az utolsó nemesi származású tulajdonosnak, Fáy Istvánnak köszönheti. Rápillantva erős hasonlóságot mutat a közeli bánhorváti kastéllyal. Ez nem a véletlen, hanem az építtető Platthy-család műve. A kastélyban az államosítást követően, egészen a rendszerváltozásig gyermekotthon működött. Majd az épület állagának romlása miatt ezt a funkciót már nem tudta ellátni. Jelenleg magánkézben van, folyamatos felújítások alatt. A kastély alatt rejtélyes alagútrendszer húzódik, amely egyelőre feltáratlan, viszont számos legenda kapcsolódik hozzá.

Sáta büszke zenei örökségére is. A Sátai Nefelejcs Népdalkör ápolja és élteti a település évszázadok alatt felhalmozott palóc kincseit. A helyi rendezvényeknek folyamatos közreműködői, emellett országszerte állandóak a fellépések. Repertoárjukban kiemelt szerepet kapnak a tájegységhez kötődő, palóc dallamok. Szalmás Zsoltné polgármester viszont a mindennapokban más tendenciáról számolt be: “A palóc hagyományaink ápolása a mindennapokban már nem jellemző. A népi kultúrának napjainkra már nincsen hatása. Kizárólag a Népdalkörön keresztül élnek tovább”. A közelben felfedezésre érdemes a Tőkés-völgy is, amely kirándulóhelyszínnek ideális. Natura 2000-es védelem alatt áll, főként növényvilágának megóvása érdekében.

Végezetül a már bevezetőben is ígért anekdota! Többen említik, hogy látták a szomszéd falu, Borsodbóta templomának ajtaján az alábbi üzenetet: A mise elmarad, Sátán vagyok. A történet több változatban, több falu plébánosával kapcsolatosan is terjed. 

1,892  megtekintés, 1 ma

Bánhorváti – harapj bele a hagyományba! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bánhorváti – harapj bele a hagyományba!

| Hazai tájakon | 2020-03-20

Az impozáns bánhorváti Platthy-Vladár-kastély (Dr. Estókné Kiss Olívia képe)

Bánhorváti nem csak a kastély miatt kerül fel a kirándulók térképére, de már maga a kastély is megéri, hogy elinduljunk. Igaz, akkor még nem került szó a természeti szépségekről és a hagyományos palóc krumplis lángosról sem.

A Bán-patak völgyben, Dédestapolcsánytól mindössze hét kilométerre fekszik a kastélyáról híres apró falu, Bánhorváti. A mai település Bánhorvát és Bánfalva egyesüléséből jött létre. A név a horvát telepesekre utal. A település ma mintegy 1300 ember otthona, és már a Honfoglalás korában is lakott volt. Először 1220-ban említik. A 16. században királyi tulajdonba került, előbb a szarvaskői, majd az egri vár birtoka. A falu életében a szőlőművelés fontos szerepet játszott, noha az idők folyamán ennek már csak emlékei maradtak. 

Az 1752-ben épült Platthy-Vladár-kastély Bánhorváti legismertebb épített emléke. A barokk épület ma is remek állapotban van, magántulajdon, gyakran választják esküvők helyszínéül. Korábban Kazinczy Ferenc innen irányította az irodalmi életet. 

A falu egyik büszkesége az 1999-ben megnyílt Falumúzeum. Létrejötte Kárpáti Zoltánnak köszönhető, aki saját kezűleg gyűjtötte össze a sokszor ritkaságszámba menő kiállítási tárgyakat. Ide látogatva megelevenedik előttünk egy paraszti tisztaszoba, és egy iskola is, valamint népi mesterségek, és azok használati tárgyai.

A falu határában a Damasa-szakadék kínál érdekességet. Az Upponyi-hegység részét képezi, fokozottan védett, földtani szempontból pedig egyedülálló. A kirándulók könnyen találhatnak itt nyáron is havat. A látvány utolérhetetlen, ugyanakkor a megközelítése folyamatosan nehezebbé válik.

Évente megrendezésre kerül a Krumplis Lángos Fesztivál is. A lángost mindannyian ismerjük, a palóc konyhának is fontos étele, azonban itt kissé másképp készítik. A tésztába krumpli is kerül. Érdemes látogatásunkat a fesztivál idejére időzíteni. 

A kirándulni vágyók kedvére a Dédestapolcsány és Bánhorváti között elterülő Lázbérci víztározó tehet. Ha mégsem vízpartra vágyunk, szintén ebbe az irányba induljunk, végállomásunk azonban a Földvár legyen a Jardonka-tetőn. A vár valószínűleg leégett, és ma már a szénfoltos köveket találjuk, azonban a Bán patak völgyére nyíló kilátás biztosan kárpótolni fog minket.

325  megtekintés, 1 ma

Dédestapolcsány – a Bükk északi lábánál fekvő csoda bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Dédestapolcsány – a Bükk északi lábánál fekvő csoda

| Hazai tájakon | 2020-03-13

A Lázbérci víztározó (Fotó: orszagalbum.hu/stuksza)

Dédestapolcsány az a palóc település, amit nem csak jó megközelíthetősége miatt tökéletes kiindulópont az Északi-Bükk felfedezésére. A falu közepén állva a Kárpát-medence kicsinyített másának látványa terül az ott járó elé. Víz, erdő, völgy, kastély, turistaútvonal. 

Festői táj

Dédes és Bántapolcsány összevonásából jött létre a falu, melyet délről a Bükk-hegység, a Bükki Nemzeti Park, északról a Lázbérci-tó és tájvédelmi körzet határol. Dédestapolcsány Szilvásváradtól északkelet felé haladva érhető el. A természet szerelmesei biztosan nem fognak csalódni, ha ide látogatnak, ugyanis a csend és a tiszta levegő igazi felüdülést jelenthet. 

A dédesi vár

A falu felett, a Várhegyen állt az egykori dédesi vár, amely a 13. században épült, a tatárok kivonulása után.  A várat 1567. április 1-jén kezdték el ostromolni a törökök, több száz katona sírjává vált, ezért Hasszán pasa bosszúból leromboltatta. Egyik bástyájának sarokfalai még láthatók, illetve az egykori erőd helyén több falmaradvány nyomaira bukkanhatunk. A tájat messziről meghatározza a Várhegy mellett található mészkőszikla, azaz a Kisvár. Ma igazi falmászó paradicsom.

Gesztenyefás út a Serényi-kastély felé

Az eklektikus stílusban épült kastély valaha grófi nyaraló volt. Jelenleg magántulajdonban van, de kívülről megtekinthető. Érdemes ide elsétálni, ugyanis egy csodás, közel 5 hektáros, park veszi körül, ráadásul a kastélyhoz vezető utat hatalmas gesztenyefák szegélyezik. A közeli sziklák rengeteg kis barlangot rejtenek magukban. A kastély melletti szikláról pedig kitűnő panoráma nyílik a Bükk-vidék hegyei és a dédesi vár felé.

Tartalmas séta a falu körül

A központból csupán pár perc séta a Lázbérci-víztározó, amely Észak-Magyarország egyik legnagyobb víztározója. Ha figyelmesek vagyunk, gólyákat, gémeket, sőt, néha vidrákat is megfigyelhetünk a közelben. A víz partját érinti a Kéktúra útvonala is. A parton burkolt út, kiépített pihenők és füves terület várja a túrázókat. A tóban fürödni tilos, de napozni, piknikezni bátran lehet mellette, csak ne zavarjuk a horgászokat, hiszen valódi horgászparadicsomban járunk. Páratlan ízű hal fogható a vizéből, így a gasztronómia szerelmeseinek is ajánlott ez az úti cél. 

Hagyományok (tár)háza

A palóc hagyományok ma is továbbélnek a községben, igaz, kissé megváltoztak. Ma már a dédesi táncokat is legelőször az interneten találjuk meg. Dédestapolcsány egyik büszkesége a Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti  Iskola. Az iskola pedagógiai programjának fontos részét képezi a zene- és a néptáncoktatás. A településre látogatók a Kézművesházban a kenyérsütés, a szövés és a kovácsműhelyek mindennapjait ismerhetik meg. Sőt, ki is próbálhatják magukat! 

580  megtekintés, 1 ma

Szilvásvárad – a kihagyhatatlan élmények faluja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szilvásvárad – a kihagyhatatlan élmények faluja

| Hazai tájakon | 2020-03-06

A Fátyol-vízesés (Fotó: redbubble.com/pertercseke)

Szilvásvárad szinte kifogyhatatlan élményforgatagot kínál az ide látogatóknak. Megpihenhetünk egy erdei tisztáson, vízesést csodálhatunk, felszállhatunk a bájos erdei kisvasútra. De ugyanakkor ősemberek nyomába eredhetünk, grófi kastélyba vezethet az utunk, zárásképp pedig a lipicai ménes ejthet ámulatba bennünket.

Bármilyen hihetetlenül is hangzik, mégis igaz. Szilvásvárad már közel negyvenezer éve lakott település. Persze, az Istállós-kői-barlangban élő kőkori emberek még nem a mai fogalmaink szerinti települést, közösséget alkottak. Heves megye bélapátfalvi járásában található a község, amely a Bükk egyik legkedveltebb kirándulóhelye. A közelben már bemutatott Szarvaskőhöz és Felsőtárkányhoz hasonlóan Szilvásvárad is gyönyörű természeti környezetben fekszik. A település a honfoglalás korában az Ug-nemzetség területe volt, 1332-ben Károly Róbert pedig a Széchyeknek adományozta. A település neve Warad és Warada formában található meg a korabeli iratokban. 1365-ben Nagy Lajos király birtokává vált, már Zylvaswarad néven. 1666 és 1894 között a Keglevich grófok tulajdonában volt. Ez időszakra tehető a település fejlődése, az első manufaktúrák megjelenése. A református faluban az iparon kívül a grófi lakók is nyomot hagytak: ennek köszönhető a ma is látható kastély. Az 1900-as években a cseh nemzetiségű Wesselyekhez került a község, akik elhozták a modern ipart. A bélapátfalvi cementgyárhoz kapcsolódóan kőbányát, iparvasutat és mészüzemet építettek. 

Túra a Bükkbe

Ha Szilvásvárad vagy a környéke az úticélunk, kötelező ellátogatni a Szalajka-völgybe. Megtehetjük ezt gyalogosan, vagy az egykori iparvágányon közlekedő Erdei Vasúttal is. A Szalajka-patakban megcsodálhatjuk a pisztrángokat, a hegy tetején pedig elérhetjük az Istállós-kői-barlangot. A barlangban cro-magnoni emberek leleteit, valamint őslénymaradványokat találtak. Sajnálatos módon azonban jelenleg a fokozottan védett barlang nem látogatható. Visszafelé fordulva egyedülálló látványt kínál a Fátyol-vízesés. A tizenhét méteres magasságból, 18 tufateraszon lezúduló víz formálta mészkő és a vízpermet jellegzetes fátyla mindenképpen fényképre kívánkozik. 

A múltra építenek

A korábbi grófi kastély ma négycsillagos szállodaként működik. Helyreállított és felújított formában élhetjük át az egykori arisztokrácia mindennapjait, természetesen modernizált formában. Megtekinthetésre érdemes a református körtemplom is. 1837 és 1840 között épült, a hagyomány szerint Hild József tervei alapján. Szintén javasoljuk felkeresni az Orbán-házat. A ma múzeumként működő épület a palóc építészet tipikus jellemzőit viseli magán. A néprajzi kiállítás is összhangban van az épülettel, a palóc emlékeket tárja elénk. Ugyanakkor helytörténeti, és a közelben feltárt leletekből álló földtörténeti kiállítást is látogathatunk. A hagyományokat azonban másképp is éltetik. 2019-ben már tizennyolcadik alkalommal rendezték meg a Szilva Napot. Ilyenkor egy napra minden a szilva körül forog. Szerepet kap a lekvár, a sütemények és természetesen a pálinka is. 

Lipicai ménes

A hagyományőrzés más módját választották a falu határában lévő Állami Ménesbirtokon. A cél, hogy Szilvásvárad a lovasoktatás és lótenyésztés fellegvára legyen. A lipicai lovak már 1950 óta hozzátartoznak a településről alkotott képhez. A lovakat pedig nemcsak bemutatókon vagy tréning közben csodálhatjuk meg, hanem akár a mezőn, szabadon legelészve is.

1,235  megtekintés, 1 ma

Bélapátfalva – hegyen-völgyön látnivalók bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bélapátfalva – hegyen-völgyön látnivalók

| Hazai tájakon | 2020-02-28

Bélapátfalva meghatározó épülete, az Apátság (fotó: Papp Géza, kektura.blog.hu)

Bélapátfalva tele van meglepetésekkel. Ha megérkeztünk, biztosak lehetünk benne, hogy Palócföldön járunk, hiszen a helyieknél ma is él az ízes palóc tájszólás. Az apátság kihagyhatatlan, ahogyan a tanösvény, a Bélkő és a tópart is. Lehet, hogy egy nap nem is elég a kirándulásra.

Szarvaskőről észak felé fordulva, Eger közelében, a Bükk nyugati oldalán fekszik Bélapátfalva. A kisváros az Eger-patak völgyében, erdőktől körülvéve fekszik a Bél-kő lábánál. Nyelvhasználata és viselete alapján a néprajz egyértelműen a palóc települések közé sorolja. A Heves megyei városon keresztül halad az Országos Kéktúra. 1232-ben létesült itt ciszterci apátság, amelynek szomszédságában csapott össze IV. Béla király és serege az üldöző tatárokkal. Nevét a település környékét uraló Bél nemzetségről kapta. 1330-ban viszont mint “az Apát faluját” említik, 1415-ben már Apátfalvaként. 

A hit alapjai

A fent már említett apátság a mai napig meghatározza Bélapátfalva történetét. Az 1534-es elnéptelenedését követően 1737-ben a barokk kor stílusának megfelelően kezdték helyreállítani. A következő helyreállítás a két világháborút követően, 1964-ben volt. Ekkor falkutatást is végeztek, aminek köszönhetően többek közt feltárhatóvá vált a vízvezeték és a kolostor alapzata is, mindkettő közel nyolcszáz év után. Az apátságba látogatva interaktív módon ismerhetjük meg a ciszterci rend működését és a szerzetesek életét, lehetőségünk van éjszakai idegenvezetést is választani. Ha pedig egy kis izgalmat szeretnénk átélni, bejárhatjuk az apátságot egy kincsvadászat keretében is.
A környék másik szakrális emléke a Gilitka-kápolna, amelyet Szent Anna tiszteletére szenteltek fel. A környék településeiről az Anna-napi búcsúkor, július 26-án zarándokok keresték fel a kápolnát. A második világháborúban az épület megsérült, ezért a búcsújárás is szünetelt. 2004-ben kezdődtek a felújítási munkálatok, amiket követően 2006-ban szentelték fel újra. 

Festői kilátás szárazon és vízen

A település festői környezetét a Bélkő uralja. A mészkősziklák a középső- és késő triász korban képződtek. Mai formáját az évtizedes cementbányászat alakította ki. Csúcsára  5 kilométeres, hétállomásos tanösvény vezet az apátságtól, végigjárva megismerhetjük a hegy kialakulását, a környék növény- és állatvilágát. A két-háromórás túra végeztével mindenkit lenyűgöz a látvány: tiszta időben a Tátra vonulatai és a Tisza kanyarulatai egyaránt láthatóak.
Ha nem a magasságok vonzanak, hanem a víz, akkor is jó helyen járunk! Ám akkor a Lak-völgyi tó felé induljunk. A tó partja kiváló lehetőséget biztosít a természet élvezetére. Bográcsozhatunk, sportolhatunk, napozhatunk, horgászhatunk és gyönyörködhetünk a fölénk magasodó Bélkőben. 

Hagyományőrző és kortárs

A bélapátfalvi Gesztenyés Kiállítóház több egy egyszerű tájháznál. Egyik termében a településről elszármazott Szabó Zoltán 18 akvarellfestmény tekinthetjük meg. Két másik teremben pedig a település keménycserép-gyárának termékei láthatók. A cserepek az 1846-os iparkiállításon is öregbítették Bélapátfalva nevét. 

A település 2018-ben hívta életre a Bélkő Fesztivált. Az eseményen mindent áthat a kő, még a főzőversenyen is kőleves-készítésben mérhetik össze tudásukat a jelentkezők. A hagyományteremtő céllal létrehozott fesztivál minden korosztálynak egész napos szórakozást kínál. 

A Bélapátfalvi Hagyományőrző Egyesületben a kis táncosokkal heti két alkalommal foglalkoznak. Az Egyesület vezetőjét, Orbán Krisztinát kérdeztük, mennyire játszanak fontos szerepet életükben a palóc hagyományok: “Teljes mértékben, felsőmátrai, eredeti, 1920-as évekből származó ruháink vannak. A nóták is ebből a kultúrkörből származnak.” Ugyanakkor – a huszonegyedik század elvárásaihoz igazodva – nemcsak néptánccal, hanem kertműveléssel is foglalkoznak. Nevükhöz fűződik a Magyarország Legszebb Konyhakertje verseny életre hívása.

Apró táncosok óriási lelkesedéssel (a Bélapátfalvi Hagyományőrző Egyesület fotója)

 

862  megtekintés, 1 ma

Magyarország 7 természeti csodájának egyike – Füzér vára bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Magyarország 7 természeti csodájának egyike – Füzér vára

| Hazai tájakon | 2020-02-26

Nagy valószínűséggel állítható, hogy azon kevés magánföldesúri várak közé sorolható, melyek már a tatárdúlás előtt álltak.Magyarország hét természeti csodájának egyike Füzér vára, mely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található egy vulkáni eredetű hegyrészen. Magyarország egyik legkorábbi várának tekinthető, mivel a 13. század elején építették.

2014-2016 között a várat felújították, felépítették az Alsó Várat és megújították a Felső Vár várkápolnáját, palotaszárnyát és alsó bástyáját.

Füzér vára – Magyarország egyik kedvelt kirándulóhelye

Története

1264-ben egy oklevélben említették először a vár nevét, egy 1270-ben kelt oklevélben pedig visszautalnak arra, hogy a XIII. század első felében a vár birtokosa Kompolt nembeli “vak Andronicus mester” volt, akitől II. András király vásárolta meg. II. Eberhard salzburgi érsek 1200-1246 között vert denárja, mely az itt talált legkorábbi éremlelet, igazolja, hogy a vár már valóban állt a tatárjásár előtt. Okirat forrásából tudjuk azt is, hogy Füzért a környéki uradalmakkal együtt IV. Béla király lányának, Annának ajándékozta. De Annától fivére erőszakkal elvette. Füzér XIII. század végi sorsa ismeretlen.

1526-ban Szapolyai János megkoronázása után a Szent koronát Füzér várában helyezték el biztos helyen. Közel egy évig volt itt, amikor is 1529-ben Szapolyai emberei felégették a vár alatti istállókat. 1533-ban egy itáliai építőmester Alessandro Vedani irányításával a várat megerősítették. 1562-ben egy Jakab nevű kassai építész végzett munkálatokat. Valószínűleg ekkor alakították át a lakószárnyakat reneszánsz stílusúra.

1567-ben Perényi Gábor halála után Báthory Miklós és György uralkodik Füzér várában és annak uradalmában. Báthory György halála után füzéri részbirtokát fia, István kapja meg, Miklós része 1584 után kerül hozzá. Báthory István 1605-ben hunyt el utód nélkül, így Füzér várát Báthory Erzsébet unokahúgára hagyta, aki Nádasdy Ferenc özvegye volt. 1603-ban Füzér a Nádasdy család kezébe kerül. 1654-ben Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc, s végül a királyi kincstár kezére kerül. 1676-ban hadászati jelentőségét elvesztve Füzér várát a császári katonaság lakhatatlanná tenne és elhagyta. Báthory Erzsébet végrendelete által 3 gyereke közül Füzért fia, Nádasdy Pál kapja.

1633-ban Nádasdy Pál halála után 3 gyereke örökölte Füzért.

1654-ben Nádasdy Ferenc elzálogosítja majd Mosdóssy Imrének és feleségének adja. 1660-ig az ő tulajdonukban volt, majd Forgách Zsigmondnénak adják bérbe.

1670. június 22-én a füzéri javakat lefoglalják a Wesselényi-összeesküvés után. 1686-ban a Károlyi családhoz kerül. 1977-től régészeti feltárásokat végeztek itt, majd 1992-től renoválási munkák kezdődtek.

Füzér vára Magyarország egyik legjobb állapotú középkori vára. Történelmi emlékeinek és természeti szépségének köszönhetően Magyaroszág egyik kedvelt kirándulóhelye, amelyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala.

341  megtekintés, 1 ma

Szarvaskő – a bükki kincses falu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szarvaskő – a bükki kincses falu

| Hazai tájakon | 2020-02-21

Szarvaskő madártávlatból (fotó: Papp Géza, kektura.blog.hu)

Több millió éves kagylómaradvány, kanyargós vasútvonal, hagyományos csipkelekvár és egy magasan tornyosuló várrom. A Bükk olyan különleges falvakat is rejteget, ahol a történelem, a hagyomány, a technika és a természettudomány kéz a kézben jár. 

A palóc falvak közül is kiemelkedik a  mesebeli szépségű Szarvaskő. Eger, Noszvaj és Felsőtárkány szomszédságában, a Bükki Nemzeti Parkban terül el. A festői környezet igazán csalogató, az ide látogató turisták nem fognak csalódni. Egyesek szerint, nem csupán a helyiek állítják, ez Magyarország legszebb fekvésű települése. Az Eger-patak mente valóban képeslapra illik, ám a szarvaskői látképet a sziklaszoros, a várhegy és a Keselyű-hegy teszi teljessé.

A várrom árnyékában

Szarvaskő egyik legérdekesebb látnivalója a település fölé magasodik. Ez pedig Szarvaskő várának maradványai. Először a 1295-ben említi írásos emlék a várat, mely az Egri csillagokból is ismert várnak az elővára volt. Miután a törökök bevették az egrit, vele együtt a szarvaskői is elveszett. 1570-ből már Szarvaskő-alja alakban fellelhető.  Ezután fokozatosan az enyészeté lett a vár, utolsó, álló falai a második világháború alatt dőltek le. A romok sziklájához már csak a kilátás miatt is érdemes ellátogatni. Csodálatos panoráma nyílik a falura, a környező hegyekre. Akinek ez a kilátás nem elég, az a Major-tetői kilátóba felsétálva is megnézehti a környéket.

Tanösvényen a múltba

A település geológusok körében igencsak ismert és látogatott. A környék vulkáni kőzetei egyedülállóak, sokszínűségüket egy tanösvény mutatja be. Láthatunk itt több millió éves kagylómaradványt, ami azt jelenti, hogy ezt a vidéket valamikor tenger borította, de párnaláva is van itt, ami tenger alatti vulkánkitörés eredménye. A vidéken nem csak a vonatozás szerelmeseinek érdemes végigrobogniuk. Magyarország egyik legizgalmasabb és legszebb vasútvonala található itt, alagutakkal, kanyarokkal, és lenyűgöző kilátással. A filmrajongók számára is ajánljuk a kirándulást. Itt forgatták az Örkény István Tótékján alapuló Isten hozta, őrnagy úr című filmet Latinovits Zoltán főszereplésével. A forgatási helyszíneket ma külön térképpel a kezünkben járhatjuk be. 

Az őszi fesztivál

Több mint tíz éve minden októberben Csipkebogyó Fesztivált rendeznek Szarvaskőn. Itt nemcsak azt mutatják meg, hogyan lehet hagyományosan palóc csipkelekvárt főzni, hanem kézműves bemutatók, játszóház, túra és vásár is várja a fesztiválra érkezőket, no meg éhes sem marad senki a nap végére. Emellett mindig színvonalas zenei programokkal is kedveskednek a szervezők, így a szórakozás garantált és sokrétű. 

1,405  megtekintés, 1 ma

Noszvaj – a szuszinkások faluja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Noszvaj – a szuszinkások faluja

| Hazai tájakon | 2020-02-14

noszvaj barlanglakások bükk

Noszvaj misztikus barlanglakásai

Palócföld keleti szélén fekszik Noszvaj. A gyönyörű fekvésű faluban kastélyokat is találhatunk. Emellett azonban ma is él a palóc örökség, misztikus barlangokat látogathatunk, a túrát pedig kitűnő borokkal zárhatjuk. Végül az is kiderül, mi az a szuszinka.

Felsőtárkány délkeleti szomszédságában fekszik Noszvaj. A település mai helyén, a Bükk déli lejtőin őskori nyomokat is találtak, a Honfoglalást követően pedig biztosan lakott terület volt. Kezdetben királyi, majd az egri püspökség révén egyházi birtok volt. Először IV. Béla idején, 1248-ban említik, mint az egri püspök birtokát. 1552-ben az Eger ellen vonuló török csapatok Noszvaj környékét sem kímélték. Az ostromot követően a várvédő Füghedy János kapta meg szolgálataiért a települést. 1564-ben Noszvajt már kálvinista faluként említik. A török hódoltság után a falut szinte újjá kellett építeni, amely a Bossányi-család nevéhez fűződik. A következő birtokos báró Vécsey Anna és francia férje, de la Motte márki volt. 

Kastély és szálloda

A már említett márkiról elnevezett de la Motte-kastély 1774 és 1778 között épült copf stílusban. A kastély kovácsoltvas kapui is nevezetesek. Ezeket az Almássy-család címerére utaló  unikornisok őrzik. A falakon belül ma múzeum működik, néhány terem és egy oldalszárny pedig szállodának ad otthont. A település másik kastélya az 1900-ban, késő eklektikus stílusban elkészült Galassy-kastély. A kastély Noszvaj és Szomolya közt fekszik. 1953-ban leégett, majd hat év múlva turisztikai célra építették újra, ma is szálloda működik benne. 

Szuszinka és háti

A Gazdaház több mint százéves, és alig 10 éve újították fel. Ma helytörténeti kiállításnak ad otthont. Az épület a helyi paraszti építészet motívumait viseli magán, alapanyaga is helyben kivájt kő.  Egy módos parasztcsalád életét mutatja be a 19. század második feléből. A családokat várja a Meseút, ahol tíz házikóban elevenedik meg egy-egy mese, amihez kapcsolódóan feladatok várnak gyerekeket és szülőket egyaránt. Ha haza is szeretnénk vinni Noszvaj hagyományaiból, mindenképp keressük fel Lukács Imre bácsit, a hátikészítő mestert. A háti (vagy hátyi) egy Noszvajra jellemző, hátizsák méretű, fonott kosárféle. Régen több mint ötvenen művelték ezt a mesterséget, mára Imre bácsi az utolsó. Tipikus palóc étel a szuszinka, amiről a falusiak a ragadványnevüket is kapták. Eredeti jelentése aszalt gyümölcs, Noszvajon azonban csak a szilvára használják. 

Hegyéről híres falu

Noszvaj borairól is híres. Az egri borvidék egyik legjobban termő vidéke tartozik a településhez. A legismertebb pincészet talán a Thummerer, de a helyi családok kezében is sok pince található. Szintén a hegyvidék – és sok esetben a kényszer – szülte látványosságot kínálnak a barlanglakások. A tufába vájt lakásokban a legszegényebbek laktak évszázadokon át. Ma már többségük elhagyatott és a Farkaskői Barlangok Alkotótelep része. Tisztázatlan célúak a Kaptárkövek. Egyes feltételezések szerint temetkezési vagy áldozati szerepet töltöttek be, mások szerint méhészeti célokat szolgáltak. 

456  megtekintés, 1 ma

Megújult egy turisták számára épített híd a Visegrádi-hegységben bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Megújult egy turisták számára épített híd a Visegrádi-hegységben

| Hazai tájakon | 2020-02-09

A tölgyfából készült híd Pilismarót közelében, a Miklós-deák-völgyben futó patak felett biztosít átjutást a kirándulók részére. A felújított hidat január elején vehették birtokba a túrázók. 

A Pilisi Parkerdő területén a közelmúltban számos közjóléti célú, azaz a kirándulók, turisták kényelmét szolgáló, az erdei infrastruktúrát korszerűsítő fejlesztés valósult meg. Pihenő- és tűzrakóhelyek, erdei irányítótáblák, turistautak újultak meg, erdei fitneszparkok létesültek nemcsak a Pilisben, a Budai- és a Visegrádi-hegységben, hanem a fővárosi erdőkben is. Ezt az infrastruktúrát, az erdei eszközöket, bútorokat – mint például a padok, asztalok – bárki használhatja: kirándulók, futók, vagy azok, akik a családjukkal, vagy egy baráti társasággal szeretnének kikapcsolódni, piknikezni, vagy akár egy egész napot eltölteni az erdőben.

A Pilismaróti Erdészet területén megújult híd is ennek a korszerűsített infrastruktúrának a része, a Pilismarót-Hirsch-orom-Pilisszentlélek között futó piros sáv jelzésű turistaúton található. Helyén korábban szintén fahíd állt, amely egy 1991-es kiadású turistakalauzban is szerepelt. Napjainkra viszont sajnos rossz állapotba került. A Pilisi Parkerdő Zrt. mindenképpen meg akarta tartani a hídon átkelés lehetőségét a turisták számára, ezért újjáépíttette a fahidat, így január elejétől már ezen haladhatnak át a turisták a Miklós-deák-völgyben futó patak felett.

271  megtekintés, 1 ma

1. oldal / 6 oldalból123456