Magyarország 7 természeti csodájának egyike – Füzér vára bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Magyarország 7 természeti csodájának egyike – Füzér vára

| Hazai tájakon | 2 órával perccel/nappal ezelőtt

Nagy valószínűséggel állítható, hogy azon kevés magánföldesúri várak közé sorolható, melyek már a tatárdúlás előtt álltak.Magyarország hét természeti csodájának egyike Füzér vára, mely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található egy vulkáni eredetű hegyrészen. Magyarország egyik legkorábbi várának tekinthető, mivel a 13. század elején építették.

2014-2016 között a várat felújították, felépítették az Alsó Várat és megújították a Felső Vár várkápolnáját, palotaszárnyát és alsó bástyáját.

Füzér vára – Magyarország egyik kedvelt kirándulóhelye

Története

1264-ben egy oklevélben említették először a vár nevét, egy 1270-ben kelt oklevélben pedig visszautalnak arra, hogy a XIII. század első felében a vár birtokosa Kompolt nembeli “vak Andronicus mester” volt, akitől II. András király vásárolta meg. II. Eberhard salzburgi érsek 1200-1246 között vert denárja, mely az itt talált legkorábbi éremlelet, igazolja, hogy a vár már valóban állt a tatárjásár előtt. Okirat forrásából tudjuk azt is, hogy Füzért a környéki uradalmakkal együtt IV. Béla király lányának, Annának ajándékozta. De Annától fivére erőszakkal elvette. Füzér XIII. század végi sorsa ismeretlen.

1526-ban Szapolyai János megkoronázása után a Szent koronát Füzér várában helyezték el biztos helyen. Közel egy évig volt itt, amikor is 1529-ben Szapolyai emberei felégették a vár alatti istállókat. 1533-ban egy itáliai építőmester Alessandro Vedani irányításával a várat megerősítették. 1562-ben egy Jakab nevű kassai építész végzett munkálatokat. Valószínűleg ekkor alakították át a lakószárnyakat reneszánsz stílusúra.

1567-ben Perényi Gábor halála után Báthory Miklós és György uralkodik Füzér várában és annak uradalmában. Báthory György halála után füzéri részbirtokát fia, István kapja meg, Miklós része 1584 után kerül hozzá. Báthory István 1605-ben hunyt el utód nélkül, így Füzér várát Báthory Erzsébet unokahúgára hagyta, aki Nádasdy Ferenc özvegye volt. 1603-ban Füzér a Nádasdy család kezébe kerül. 1654-ben Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc, s végül a királyi kincstár kezére kerül. 1676-ban hadászati jelentőségét elvesztve Füzér várát a császári katonaság lakhatatlanná tenne és elhagyta. Báthory Erzsébet végrendelete által 3 gyereke közül Füzért fia, Nádasdy Pál kapja.

1633-ban Nádasdy Pál halála után 3 gyereke örökölte Füzért.

1654-ben Nádasdy Ferenc elzálogosítja majd Mosdóssy Imrének és feleségének adja. 1660-ig az ő tulajdonukban volt, majd Forgách Zsigmondnénak adják bérbe.

1670. június 22-én a füzéri javakat lefoglalják a Wesselényi-összeesküvés után. 1686-ban a Károlyi családhoz kerül. 1977-től régészeti feltárásokat végeztek itt, majd 1992-től renoválási munkák kezdődtek.

Füzér vára Magyarország egyik legjobb állapotú középkori vára. Történelmi emlékeinek és természeti szépségének köszönhetően Magyaroszág egyik kedvelt kirándulóhelye, amelyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala.

20  megtekintés, 20 ma

Szarvaskő – a bükki kincses falu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szarvaskő – a bükki kincses falu

| Hazai tájakon | 2020-02-21

Szarvaskő madártávlatból (fotó: Papp Géza, kektura.blog.hu)

Több millió éves kagylómaradvány, kanyargós vasútvonal, hagyományos csipkelekvár és egy magasan tornyosuló várrom. A Bükk olyan különleges falvakat is rejteget, ahol a történelem, a hagyomány, a technika és a természettudomány kéz a kézben jár. 

A palóc falvak közül is kiemelkedik a  mesebeli szépségű Szarvaskő. Eger, Noszvaj és Felsőtárkány szomszédságában, a Bükki Nemzeti Parkban terül el. A festői környezet igazán csalogató, az ide látogató turisták nem fognak csalódni. Egyesek szerint, nem csupán a helyiek állítják, ez Magyarország legszebb fekvésű települése. Az Eger-patak mente valóban képeslapra illik, ám a szarvaskői látképet a sziklaszoros, a várhegy és a Keselyű-hegy teszi teljessé.

A várrom árnyékában

Szarvaskő egyik legérdekesebb látnivalója a település fölé magasodik. Ez pedig Szarvaskő várának maradványai. Először a 1295-ben említi írásos emlék a várat, mely az Egri csillagokból is ismert várnak az elővára volt. Miután a törökök bevették az egrit, vele együtt a szarvaskői is elveszett. 1570-ből már Szarvaskő-alja alakban fellelhető.  Ezután fokozatosan az enyészeté lett a vár, utolsó, álló falai a második világháború alatt dőltek le. A romok sziklájához már csak a kilátás miatt is érdemes ellátogatni. Csodálatos panoráma nyílik a falura, a környező hegyekre. Akinek ez a kilátás nem elég, az a Major-tetői kilátóba felsétálva is megnézehti a környéket.

Tanösvényen a múltba

A település geológusok körében igencsak ismert és látogatott. A környék vulkáni kőzetei egyedülállóak, sokszínűségüket egy tanösvény mutatja be. Láthatunk itt több millió éves kagylómaradványt, ami azt jelenti, hogy ezt a vidéket valamikor tenger borította, de párnaláva is van itt, ami tenger alatti vulkánkitörés eredménye. A vidéken nem csak a vonatozás szerelmeseinek érdemes végigrobogniuk. Magyarország egyik legizgalmasabb és legszebb vasútvonala található itt, alagutakkal, kanyarokkal, és lenyűgöző kilátással. A filmrajongók számára is ajánljuk a kirándulást. Itt forgatták az Örkény István Tótékján alapuló Isten hozta, őrnagy úr című filmet Latinovits Zoltán főszereplésével. A forgatási helyszíneket ma külön térképpel a kezünkben járhatjuk be. 

Az őszi fesztivál

Több mint tíz éve minden októberben Csipkebogyó Fesztivált rendeznek Szarvaskőn. Itt nemcsak azt mutatják meg, hogyan lehet hagyományosan palóc csipkelekvárt főzni, hanem kézműves bemutatók, játszóház, túra és vásár is várja a fesztiválra érkezőket, no meg éhes sem marad senki a nap végére. Emellett mindig színvonalas zenei programokkal is kedveskednek a szervezők, így a szórakozás garantált és sokrétű. 

461  megtekintés, 120 ma

Noszvaj – a szuszinkások faluja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Noszvaj – a szuszinkások faluja

| Hazai tájakon | 2020-02-14

noszvaj barlanglakások bükk

Noszvaj misztikus barlanglakásai

Palócföld keleti szélén fekszik Noszvaj. A gyönyörű fekvésű faluban kastélyokat is találhatunk. Emellett azonban ma is él a palóc örökség, misztikus barlangokat látogathatunk, a túrát pedig kitűnő borokkal zárhatjuk. Végül az is kiderül, mi az a szuszinka.

Felsőtárkány délkeleti szomszédságában fekszik Noszvaj. A település mai helyén, a Bükk déli lejtőin őskori nyomokat is találtak, a Honfoglalást követően pedig biztosan lakott terület volt. Kezdetben királyi, majd az egri püspökség révén egyházi birtok volt. Először IV. Béla idején, 1248-ban említik, mint az egri püspök birtokát. 1552-ben az Eger ellen vonuló török csapatok Noszvaj környékét sem kímélték. Az ostromot követően a várvédő Füghedy János kapta meg szolgálataiért a települést. 1564-ben Noszvajt már kálvinista faluként említik. A török hódoltság után a falut szinte újjá kellett építeni, amely a Bossányi-család nevéhez fűződik. A következő birtokos báró Vécsey Anna és francia férje, de la Motte márki volt. 

Kastély és szálloda

A már említett márkiról elnevezett de la Motte-kastély 1774 és 1778 között épült copf stílusban. A kastély kovácsoltvas kapui is nevezetesek. Ezeket az Almássy-család címerére utaló  unikornisok őrzik. A falakon belül ma múzeum működik, néhány terem és egy oldalszárny pedig szállodának ad otthont. A település másik kastélya az 1900-ban, késő eklektikus stílusban elkészült Galassy-kastély. A kastély Noszvaj és Szomolya közt fekszik. 1953-ban leégett, majd hat év múlva turisztikai célra építették újra, ma is szálloda működik benne. 

Szuszinka és háti

A Gazdaház több mint százéves, és alig 10 éve újították fel. Ma helytörténeti kiállításnak ad otthont. Az épület a helyi paraszti építészet motívumait viseli magán, alapanyaga is helyben kivájt kő.  Egy módos parasztcsalád életét mutatja be a 19. század második feléből. A családokat várja a Meseút, ahol tíz házikóban elevenedik meg egy-egy mese, amihez kapcsolódóan feladatok várnak gyerekeket és szülőket egyaránt. Ha haza is szeretnénk vinni Noszvaj hagyományaiból, mindenképp keressük fel Lukács Imre bácsit, a hátikészítő mestert. A háti (vagy hátyi) egy Noszvajra jellemző, hátizsák méretű, fonott kosárféle. Régen több mint ötvenen művelték ezt a mesterséget, mára Imre bácsi az utolsó. Tipikus palóc étel a szuszinka, amiről a falusiak a ragadványnevüket is kapták. Eredeti jelentése aszalt gyümölcs, Noszvajon azonban csak a szilvára használják. 

Hegyéről híres falu

Noszvaj borairól is híres. Az egri borvidék egyik legjobban termő vidéke tartozik a településhez. A legismertebb pincészet talán a Thummerer, de a helyi családok kezében is sok pince található. Szintén a hegyvidék – és sok esetben a kényszer – szülte látványosságot kínálnak a barlanglakások. A tufába vájt lakásokban a legszegényebbek laktak évszázadokon át. Ma már többségük elhagyatott és a Farkaskői Barlangok Alkotótelep része. Tisztázatlan célúak a Kaptárkövek. Egyes feltételezések szerint temetkezési vagy áldozati szerepet töltöttek be, mások szerint méhészeti célokat szolgáltak. 

56  megtekintés, 1 ma

Megújult egy turisták számára épített híd a Visegrádi-hegységben bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Megújult egy turisták számára épített híd a Visegrádi-hegységben

| Hazai tájakon | 2020-02-09

A tölgyfából készült híd Pilismarót közelében, a Miklós-deák-völgyben futó patak felett biztosít átjutást a kirándulók részére. A felújított hidat január elején vehették birtokba a túrázók. 

A Pilisi Parkerdő területén a közelmúltban számos közjóléti célú, azaz a kirándulók, turisták kényelmét szolgáló, az erdei infrastruktúrát korszerűsítő fejlesztés valósult meg. Pihenő- és tűzrakóhelyek, erdei irányítótáblák, turistautak újultak meg, erdei fitneszparkok létesültek nemcsak a Pilisben, a Budai- és a Visegrádi-hegységben, hanem a fővárosi erdőkben is. Ezt az infrastruktúrát, az erdei eszközöket, bútorokat – mint például a padok, asztalok – bárki használhatja: kirándulók, futók, vagy azok, akik a családjukkal, vagy egy baráti társasággal szeretnének kikapcsolódni, piknikezni, vagy akár egy egész napot eltölteni az erdőben.

A Pilismaróti Erdészet területén megújult híd is ennek a korszerűsített infrastruktúrának a része, a Pilismarót-Hirsch-orom-Pilisszentlélek között futó piros sáv jelzésű turistaúton található. Helyén korábban szintén fahíd állt, amely egy 1991-es kiadású turistakalauzban is szerepelt. Napjainkra viszont sajnos rossz állapotba került. A Pilisi Parkerdő Zrt. mindenképpen meg akarta tartani a hídon átkelés lehetőségét a turisták számára, ezért újjáépíttette a fahidat, így január elejétől már ezen haladhatnak át a turisták a Miklós-deák-völgyben futó patak felett.

52  megtekintés, 1 ma

Felsőtárkány – tökéletesebb a képeslapnál bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Felsőtárkány – tökéletesebb a képeslapnál

| Hazai tájakon | 2020-02-07

Béke és csend Felsőtárkányban (Szinok Gábor fotója)

Pezsgő kulturális élet jellemzi Felsőtárkányt. Autentikus népdalokat hallgathatunk itt, de fúvószenekar is működik a faluban. Ha pedig a palóc táncokkal szeretnénk megismerkedni a legkisebbektől a legnagyobbakig bárki segítségünkre siet. A természet kincseiről pedig semmiképp ne feledkezzünk meg, de vár még ránk erdei kisvasút és ősemberbarlang is.

A háromezer-ötszáz lelkes palóc falu, Felsőtárkány a Bükk nyugati kapuja. A település írott története 1261-ben kezdődik. Ekkor még Oltarkan és Feltarkan alakban említik a mai település két részét. Később, a 14-15. században már a mai formában, Felsőtárkányként ismert. A történelmi Felsőtárkány azonban ma már nem létezik, az 1526-os török hadjáratok következtében a település megsemmisült. 1552-ben, Eger ostromakor, Alsótárkányt is elpusztították az oszmánok, azonban 1577-től a falu újratelepült. 1634-től egészen az 1900-as évekig a település egyházi tulajdonban állt, az egri püspökség birtoka volt. Erdők között, a Tárkányi-medencében terül el. Környezetében számos értékes kirándulóhely és látnivaló található.

Természeti látnivalókban igencsak gazdag Felsőtárkány és környéke. A Szikla-tó és a Szikla-forrás kedvelt kirándulóhely, nemcsak a túrázni szeretők körében.  Pihenésre is kiváló helyszín. A Bükk hegység másik érdekessége a Vöröskő-forrás, melynek vize olyan kristálytiszta, hogy akár iható is. Akik nem szeretnek sokat gyalogolni, azoknak sem kell aggódniuk, mert az erdei kisvasúttal is megközelíthető. Akár a kisvasutat, akár a túrázást választjuk, megismerkedhetünk a környék növény- és állatvilágával. 

Mesélő kövek

Látogatásunk során vétek lenne kihagyni a Nyugat Kapu Oktató- és Látogatóközpontot. Azon túl, hogy lehetőségünk van megismerni a Bükk kialakulását, növényzetét és állatvilágát, a pincébe érve ősemberek barlangját csodálhatjuk meg. Mindezt a 21. század igényeihez igazodó játékos, interaktív formában. 

Ahogy a legtöbb palóc falunak, úgy Felsőtárkánynak is van tájháza. A katolikus templommal szemben található, hiszen 1900-ban még a harangozó és családja otthona volt. A falu jellegzetességeit igyekszik bemutatni, a 20. század elejére fókuszálva. 2020-ban hagyományőrző húsvétot rendeznek. A hagyományos locsolkodás mellett kézműves programok, tojáskeresés és nyuszivonat várja az idelátogatókat. Persze nem maradhat ki a felsőtárkányi “netudd” fánk sem. 

Táncoló és éneklő közösség

A zene és a tánc kiemelt szerepet kap Felsőtárkány életében. 1995-ben alakult a Felsőtárkányi Fúvószenekar, a helyi zeneiskola növendékeiből. Több lemezük és készült, bel- és külföldön egyaránt szívesen látott művészek. Nevükhöz pedig már helyben szervezett fúvószenekari találkozó is fűződik. Több mint hatvan éves a Felsőtárkányi Hagyományőrző Néptáncegyesület. A tánctanulás itt az óvodásoknál kezdődik, akik az Aprócseppek és Cseppek együtteseket alkotják. Az általános iskolában kötelező a néptáncóra. Az egyesület a legkisebb, általános iskolásokat is várja Aprómákszem csoportjába. Éveik és tudásuk gyarapodásával pedig eljuthatnak a Mákszem, Mákvirág  és Mankucka csoportokba. Míg a felnőttek a Felhőben táncolhatnak tovább. Koreográfiáikban a tájegység motívumait, a palóc táncokat igyekeznek bemutatni. “A mostani gimnazisták-egyetemisták már egészen kisiskolás koruk óta táncolnak, mondhatni belenőttek” – mondja Szabó Réka a Felsőtárkányi Hagyományőrző Néptáncegyesület vezetője. “Más magyarországi tájegységekről és Erdélyből származó táncokat is tanulunk a sajátjaink mellett. Elsősorban azonban keleti palócként, a saját községünk tánca a legfontosabb számunkra! Igyekszünk a régi hagyományokat hitelesen közvetíteni, táncban, viseletben, az énekek és a népi játékok terén. Például, az eredeti viseletek mellett mostanában sok újat varratunk a régiek mintájára. A táncunkat archív felvételek alapján, valamint régi táncosoktól tanultuk és adtuk tovább az új generációnak.” Munkájuk eredményességét mutatja, hogy a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség  által szervezett Hagyományőrző Néptáncegyüttesek Országos Bemutató Színpadán, 2019-ben, az együttesük Kiváló Minősítést ért el.

434  megtekintés, 10 ma

Erdőtarcsa – a kastélyos falu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Erdőtarcsa – a kastélyos falu

| Hazai tájakon | 2020-01-31

Erdőtarcsa egyik büszkesége a Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély (fotó: orszagalbum/kallojazmin)

Elsősorban kastélyairól híres Erdőtarcsa. Szép számmal található épített örökség a kis faluban. Emellett ugyanolyan fontosak az újjáéledő lovas- és palóc hagyományok, valamint a természeti értékek is. 

Sziráktól déli irányban fekszik az ötszáz fős falu, Erdőtarcsa. Korábban a kastélyok falujaként emlegették, mert mérete ellenére több kastélynak is otthont ad. A község az Ilka-patak völgyében terül el, Erdőtarcsa közepén pedig melegvizes forrás tör fel, amely télen sem fagy be. A falu története a 15. századig vezethető vissza, 1404-ben említik először, amikor Zsigmond király szabójának adományozta. A 17. század közepén a falu csaknem elnéptelenedett. Majd egy évszázaddal később, 1742 és 1746 között épült meg a barokk stílusú katolikus templom. 1820-ban a klasszicista Végh-kúria. A település gyakori vendége volt az 1840-es években Madách Imre. A század második felében épült a Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély és a Kubinyi-Márkus-kúria és a Dabasi-Halász arborétum és az Ybl Miklós tervezte neogótikus kápolna. 

Kastélyból kastélyba

A település leghíresebb épített öröksége a Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély, amely 1989 óta a Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza. A kastélyt az a Mayerhoffer András tervezte, akinek a gödöllői Grassalkovich-kastélyt is köszönhetjük. A kastély a kisebbek közé tartozik, azonban számos kreatív mérnöki vonást mutat. Ilyen például, hogy a földszintről és az emeletről is kiléphetünk a kastélyparkba. Természetesen a mérnöki furfang ez utóbbinál feltöltést alkalmazott, így a látvány földszintes kastélyt mutat. A Végh-kúria jelenleg magánlakásként működik, míg a Kubinyi-Márkus-kúria a az óvodások és kisiskolások otthona.
A Dabasi-Halász-kastély nem látogatható, azonban a kertjében létrehozott arborétum igen. 1957-ben számos értékes növényfajt telepítettek ide, azonban napjainkra az arborétum meglehetősen elhanyagolt. Sokkal barátságosabb képet mutat a Mesterházy Fenyőgyűjtemény. Az 1981-ben Mesterházy Zsolt magánkezdeményezéseként létrejött gyűjtemény 2001 óta látogatható, előzetes bejelentkezést követően. 

Ébredő és éledő hagyományok

Erdőtarcsa lakossága büszke hagyományaira. Ezt mutatja a kastélyok gondos ápolása és mai funkcióval való felruházása is. Ugyanígy a palóc népviselethez való viszonyuk. Szívesen bújnak viseletbe egy-egy rendezvény kedvéért. A viseleteket a II. világháború óta nem hordják a mindennapi életben. A közösségi élet az elmúlt időszakban kissé elhalványult, ezt szeretné fellendíteni a település vezetése. Ehhez hívják segítségül a palóc kultúrát is. Erdőtarcsa ad otthont a Carussel Lovas Egyesületnek is 1996 óta. Az egyesület lovak kiképzését és versenyeztetését végzi nagy sikerrel. A település történetét foglalja össze Tóthné Unghy Ilona Erdőtarcsa, a kastélyos falu című könyve. 

81  megtekintés, 2 ma

Szirák – a múltját kereső palóc falu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szirák – a múltját kereső palóc falu

| Hazai tájakon | 2020-01-24

Szirák látképe (Kulik Katalin – Szirák Polgárosodásáért Alapítvány felvétele)

Szirák újratanulja, mit is jelent szirákinak és palócnak lenni. Az elmúlt évtizedek közösségromboló tevékenysége után éled újjá közössége. A szorgos, segítő kezek és a védendő értékek adottak. Kőkori leletek és évszázados kastély egyaránt. Ráadásképp a község egy ismert kortárs költővel is büszkélkedhet!

Tarról dél felé indult palóc túránkat Mátraszőlős és Kozárd után Szirák irányába folytatjuk. A község a Cserhát lábánál fekszik, amit belterületén is érezhetünk a dimbes-dombos talajon elhelyezkedő épületekből. A falu területe már a honfoglalást megelőzően is lakott volt, erről tanúskodik az 1894-ben felfedezett szarmata temető is. A balassagyarmati Palóc Múzeumban is jó néhány kőkori leletet lehet látni, melyek erről a vidékről származnak. 1219-ben a Máltai lovagrend rendházát említik a településről, 1424-ben pedig Zsigmond király királynéi birtokká emelte. 1552-ben a török hadjáratban, mint Buják várának birtoka, a hódoltsági területre került. A török fennhatóság alatt a község elnéptelenedett, az újratelepítés csak az 1683-as felszabadítás után kezdődhetett. Főként szlovák családokat telepítettek be a Felvidékről. 1761-ben került a Telekiek birtokába, akiknek kastélya ma is Szirák legnagyobb nevezetessége. 

A Telekiek emléke

A Teleki-Degenfeld-kastély építése valószínűleg 1690-re datálható. Ezt követően, az alig pár évtizedes kastélyt tűzvész rombolta le. Az újjáépítést követően 1762-ben hozományként került a Telekiek tulajdonába. A huszadik század fordulóján a Degenfeld-család birtokolta, majd 1945 után a helyi TSZ. 1977-1985 között újította fel, azóta wellness-szállodaként üzemel. Parkja számos növényritkaság otthona, így védettség alatt áll. A Teleki-család nem csak itt élt, itt is temetkeztek. Ennek állít emléket az 1784-ben épített barokk sírbolt is. A kriptát az 1950-es években feldúlták, az ‘56-os forradalom emlékére pedig egy emlékparkot alapítottak nemrégiben. 

Muzsikáló hétköznapok

Szirák követendő példát mutat a romaintegráció területén is. A 18. század óta a településen élő romák szervesen illeszkedtek be a palóc falu mindennapjaiba, mára pedig Szirák zenei életében övék a meghatározó szerep. A községben a Rajkó Zenekarnak köszönhetően elismert zeneoktatás zajlik. Az 1970-es és 80-as években szisztematikus munkával szétverték a civil szervezeteket. Ennek folyományaként a palóc emlékek és gyökerek ápolása is feledésbe merült. Nyolc éve azonban a településen megalakult a Szirák Polgárosodásért Alapítvány. A szervezet nem titkolt célja a természeti kincsek, valamit a kultúra védelme. Kezdetben a megrongálódott épületek és közterek kapták vissza eredeti fényüket. Szeretnék elérni, hogy Szirák egy virágzó és élő 21. századi falu legyen. A település híres szülötte Körmendi Gitta költőnő, akinek több verseskötete is megjelent, költeményeit jó pár előadó is megzenésítette. 

58  megtekintés, 2 ma

Kozárd – a virágzó Almavölgy gyöngyszeme bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kozárd – a virágzó Almavölgy gyöngyszeme

| Hazai tájakon | 2020-01-17

kozárd faluháza lampionok

Kozárd büszkesége, a Faluház és üvegpiramis a 2020-as Tavaszünnepen (a Magyar-Kínai Kulturális Egyesület fotója)

Kozárd egy olyan palóc falu, ami a mesekönyvből lépett ki. Fesztivált szerveznek, Csipkekonferenciát tartanak, az iskolások pedig megtanulhatnak csipkét verni. Emellett a fakápolnát üvegpiramis és zenélő angyal teszi teljessé. 

Tar és Mátraszőlős szomszédságában fekszik Pásztó felé haladva Kozárd. Az apró, alig kétszáz lelkes falut gyönyörű környezetben találjuk. Körülötte magasodik a Pogányvár és a Bézma csúcsa, erdőségei pedig a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet részei. A település már a honfoglalás korában is lakott volt, maga a Kozárd szó is a kazár törzs nevét őrzi. A mai település helyén a középkorban valószínűleg két település és egy védmű állt, amelyeket 1413-ban említ először oklevél. A 15. században a törökök kezére került, a 18. században pedig az Esterházy hercegek birtokolták. Ekkor telepítettek a szinte elnéptelenedett faluba magyar és szlovák családokat. A családnevek erről ma is tanúskodnak. A terület ősi bortermelő vidék volt a 19. század végéig, ám ekkor egy járvány kipusztította a teljes termőterületet, ami azóta sem érte el a korábbi minőségét. 

Palócok és csipkeverés

A 2011-ben átadott Hagyományőrző Palóc Galéria, amellyel a település célja a palóc kulturális örökség határokon átívelő ápolása. A berendezés során festett palóc bútorok, textíliák és kerámiák kerültek kiállításra. Ezen felül számos palóc hétköznapi- és dísztárgy gazdagítja a gyűjteményt. A település a palóc csipkeverésre is büszke. Diákok vehettek részt csipkeverő foglalkozásokon, illetve hagyományosan a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete által szervezett Csipkekonferenciát is itt rendezik, 2019-ben immár 14. alkalommal.  2006-ban a Faluház folytatásaként építették meg a Szeplőtelen Fogantatás Kápolnát. Különlegessége, hogy fából készült, előtte egy zenélő angyal szobra áll őrt, tetejét pedig egy üvegpiramis ékesíti, ahonnan pompás kilátás nyílik a falura és környezetére. 

Sugárzó Almavölgy

Kozárd hagyományos tavaszköszöntő programja az Almavirág Fesztivál. Az Almavölgyben rendezett fesztivál célja a hagyományőrzés, a palóc kultúra és a nógrádi térség értékeinek bemutatása tánccal, dallal, színdarabokkal. Az Almavölgy egyébként is a település központi helyszíne, tartottak már itt Palóc Vágtát is. Azonban, ha haza is vinnénk valamit, válasszunk a Palóc Ízek Lekvár Manufaktúra finomságai közül. Kozárd különleges település abban is, hogy nem csak a világi faluház és az egyházi kápolna fér meg egymás mellett, hanem a magyar és a kínai kultúra is. 2020. január 11-én Kozárd adott otthont a Kínai Tavaszünnepnek, amelyet a Magyar-Kínai Kulturális Egyesület szervezett. Teng Weijie, az egyesület elnöke szerint: “Tavaly itt került sor a  XIV. Nemzetközi Csipkekiállítás és Konferencia Palócföldön rendezvényére, ahova meghívást kaptunk mi is. Megismerhettük a hely történetét és kultúráját, a falusiak életét. Azóta folyamatos kapcsolatban vagyunk egymással, és szeretnénk közösen minél több kulturális eseményt szervezni. Az idei tavaszünnep megnyitója nagy sikert aratott, nemcsak a közeli falubeliek, de a Budapesten élő magyarok és kínaiak is ellátogattak ide.”

66  megtekintés, 1 ma

Mátraszőlős – Hogyan került a Mátra a Cserhátba? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mátraszőlős – Hogyan került a Mátra a Cserhátba?

| Hazai tájakon | 2020-01-10

Mátraszőlős több mint hétszáz éves temploma (Dr. Turza Csaba fotója)

A Cserhát egyik ékszerdoboza Mátraszőlős, ahol az emberi életnek több évezredes múltja van. Több történelmi korszaknak emlékei is megtekinthetők itt. A kis palóc község figyel hagyományaira és őrzi értékeit. 

Mátraszőlős hajlamos megtéveszteni a gyanútlan utazót. Az ezerötszáz lelkes falut neve alapján mindenki a Mátrában keresné, noha a Cserhát délkeleti lábainál fekszik, Tar szomszédságában. A település környeztében talált régészeti leletek alapján évezredekkel ezelőtt tenger borította, kétezer évvel ezelőtt pedig kelták éltek itt. Először IV. Béla uralkodásának idején, 1229-ben említik. Később birtokosai között volt a Széchényi- és a Rákóczi-család is. 1991. óta önálló ismét, ezt megelőzően rövid ideig Pásztó része volt. 

Mesélő kövek

A község legismertebb nevezetessége a Szent Erzsébetről elnevezett római katolikus templom, amely több mint hétszáz éve áll itt. Az évszázadok során többször felújították. Gótikus stílusban kezdték építeni a 14. században, oltára 1669-re datált, barokk stílusú. Töredékesen ugyan, de fennmaradt egy freskó is, amelynek készítését a 14. századra teszik. Az utolsó nagyobb alakítás a torony hozzáépítése volt, 1864-ben. 

Valaha “Nógrád Vármegye legszebb úri laka” volt a Jankovich-kúria. A 19. században rokokó stílusban épült, 13 lakosztályos épület leghíresebb része az ún. gót szoba volt, amely belső kialakítása kizárólag fából készült. Mára magántulajdon, fénye megkopott és talán egykori építtetői sem ismernének rá a szebb napokat is látott épületre. A természeti örökségek közé tartozik a Függő-kői-barlang, amelyből őslények leletei kerültek elő. Nevét instabilnak tűnő helyzetéről kapta, azonban valószínű, hogy még jó pár évig a helyén marad. A barlangban található a cserháti andezitek egyik leglátványosabbika. Nem véletlen, hogy az Országos Kéktúra útvonala is elhalad a közelben. 

Éledő palóc emlékek

2019. különösen fontos év a palóc emlékek megóvásának szempontjából. Ebben az évben készült el két kiemelten fontos kezdeményezés is. Elkészült a  Rákóczi-kápolna felújítása, ahol a fejedelem pihent meg 1705-ben. Eredetileg Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel, a belső terekben pedig jellegzetes palóc minták is helyet kaptak. Szintén a tavalyi évben nyitotta meg kapuit Mátraszőlős tájháza, amely helyi vállalkozók, az önkormányzat és a falu lakosságának összefogásából valósult meg. Közel 350 kiállítási tárggyal büszkélkedhet, amelyet a mátraszőlősiek adományoztak. Az intézmény célja, hogy bemutassa a palóc falu mindennapjait a két világháború közötti időszakban. A tájházban korabeli tisztaszoba, konyha, kamra és istálló elevenedik meg, hat életnagyságú, viseletbe öltöztetett baba mellett. A tájházzal szeretnék elérni, hogy azok a kézműves technikák, amik őseink mindennapjainak részei voltak, ne vesszenek el napjainkban sem.

1,710  megtekintés, 3 ma

Tar – ahol megfér egymás mellett a pokoljáró és a templom bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tar – ahol megfér egymás mellett a pokoljáró és a templom

| Hazai tájakon | 2020-01-03

A pokoljáró Tar Lőrinc udvarházának romjai (Dr. Egri Gábor fotója)

Egy középkori pokoljáró nemesúr udvarházáról, palóc hagyományokat ápoló egyesületéről és ritkaságszámba menő templomáról egyaránt ismert Tar. Az épített örökség mellett népdal és arborétum is gazdagítja a falut.

Északról, Somoskőúfaluból érkezve Bátonyterenye érintésével juthatunk el a Mátra és a Cserhát vonulatai között fekvő, az alig kétezer lakosú palóc faluba, Tarba. A falu már az Árpád-korban is lakott volt, amelyet egy 1254-es birtoklevél is megerősít. A 15. században már mezővárosi rangot kapott, majd a török háborúk során elnéptelenedett. A településen működik a Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület, amelynek fő célja a palóc hagyományok és kultúra ápolása és továbbörökítése. Nevükhöz fűződik a Palóc Világtalálkozók életre hívása is, amelynek 2020-ban első alkalommal a Felvidéken, Ipolyszécsénykén (szlovákul Sečianky) rendeznek július 31. és augusztus 2. között.

Pokoljáró nemesúr

A település leghíresebb birtokosa a 14. században élt Tar Lőrinc. A nemesúr Luxemburgi Zsigmond király udvarában jutott egészen a pohárnokmesteri tisztségig. A király különösen nagyra tartotta, amit hűségével érdemelt ki, ugyanis egyedüliként kelt az uralkodó védelmére, amikor 1401-ben főurak letartóztatták a királyt. A középkori magyar irodalom ékkövei közé tartozik “pokoljárásának” története, amelyet Tinódi Lantos Sebestyén énekelt meg. A pokoljárás célja valójában Írország volt, ahol Tar Lőrinc Szent Patrik Purgatóriumát látogatta meg. Itt a speciális klíma és a feltörő gázok hatására hallucinációk, vallásos magyarázat szerint látomások törtek rá. A földesúr egykori udvarházának sajnos már csak romjai maradtak fenn. 

Az udvarházzal szemben áll Tar község Szent Mihály tiszteletére felszentelt temploma, melynek alapjait a 13. században rakták le, hazánkban egyedülálló, Európában sem sok hasonlót találni. Különlegességét a stílusok keveredése adja, egyaránt megtalálhatók itt gótikus, reneszánsz és barokk elemek. Fontos természetvédelmi terület a Tuzson Arborétum, amely a község központjától négy kilométerre fekszik. Az arborétumban több, Európában is ritkaságnak számító fajt tekinthetünk meg. Az arborétum felé haladva láthatjuk a gyógyhatásáról is ismert Csevice-forrást. 

A település nevét őrzi a Sej, a tari réten kezdetű palóc népdal, amely Kodály Zoltán 1923-as gyűjtése során rögzített. A hagyományok továbbörökítésének aktív segítői a Kontyvirág Táncegyüttes tagjai is. Több tájegység táncait mutaják be, csángó és erdélyi koreográfiák mellett műsoraik elmaradhatatlan részét képezik a palóc táncok.

205  megtekintés, 2 ma

1. oldal / 5 oldalból12345