Mátraszőlős – Hogyan került a Mátra a Cserhátba? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mátraszőlős – Hogyan került a Mátra a Cserhátba?

| Hazai tájakon | 2020-01-10

Mátraszőlős több mint hétszáz éves temploma (Dr. Turza Csaba fotója)

A Cserhát egyik ékszerdoboza Mátraszőlős, ahol az emberi életnek több évezredes múltja van. Több történelmi korszaknak emlékei is megtekinthetők itt. A kis palóc község figyel hagyományaira és őrzi értékeit. 

Mátraszőlős hajlamos megtéveszteni a gyanútlan utazót. Az ezerötszáz lelkes falut neve alapján mindenki a Mátrában keresné, noha a Cserhát délkeleti lábainál fekszik, Tar szomszédságában. A település környeztében talált régészeti leletek alapján évezredekkel ezelőtt tenger borította, kétezer évvel ezelőtt pedig kelták éltek itt. Először IV. Béla uralkodásának idején, 1229-ben említik. Később birtokosai között volt a Széchényi- és a Rákóczi-család is. 1991. óta önálló ismét, ezt megelőzően rövid ideig Pásztó része volt. 

Mesélő kövek

A község legismertebb nevezetessége a Szent Erzsébetről elnevezett római katolikus templom, amely több mint hétszáz éve áll itt. Az évszázadok során többször felújították. Gótikus stílusban kezdték építeni a 14. században, oltára 1669-re datált, barokk stílusú. Töredékesen ugyan, de fennmaradt egy freskó is, amelynek készítését a 14. századra teszik. Az utolsó nagyobb alakítás a torony hozzáépítése volt, 1864-ben. 

Valaha “Nógrád Vármegye legszebb úri laka” volt a Jankovich-kúria. A 19. században rokokó stílusban épült, 13 lakosztályos épület leghíresebb része az ún. gót szoba volt, amely belső kialakítása kizárólag fából készült. Mára magántulajdon, fénye megkopott és talán egykori építtetői sem ismernének rá a szebb napokat is látott épületre. A természeti örökségek közé tartozik a Függő-kői-barlang, amelyből őslények leletei kerültek elő. Nevét instabilnak tűnő helyzetéről kapta, azonban valószínű, hogy még jó pár évig a helyén marad. A barlangban található a cserháti andezitek egyik leglátványosabbika. Nem véletlen, hogy az Országos Kéktúra útvonala is elhalad a közelben. 

Éledő palóc emlékek

2019. különösen fontos év a palóc emlékek megóvásának szempontjából. Ebben az évben készült el két kiemelten fontos kezdeményezés is. Elkészült a  Rákóczi-kápolna felújítása, ahol a fejedelem pihent meg 1705-ben. Eredetileg Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel, a belső terekben pedig jellegzetes palóc minták is helyet kaptak. Szintén a tavalyi évben nyitotta meg kapuit Mátraszőlős tájháza, amely helyi vállalkozók, az önkormányzat és a falu lakosságának összefogásából valósult meg. Közel 350 kiállítási tárggyal büszkélkedhet, amelyet a mátraszőlősiek adományoztak. Az intézmény célja, hogy bemutassa a palóc falu mindennapjait a két világháború közötti időszakban. A tájházban korabeli tisztaszoba, konyha, kamra és istálló elevenedik meg, hat életnagyságú, viseletbe öltöztetett baba mellett. A tájházzal szeretnék elérni, hogy azok a kézműves technikák, amik őseink mindennapjainak részei voltak, ne vesszenek el napjainkban sem.

1,487  megtekintés, 6 ma

Tar – ahol megfér egymás mellett a pokoljáró és a templom bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tar – ahol megfér egymás mellett a pokoljáró és a templom

| Hazai tájakon | 2020-01-03

A pokoljáró Tar Lőrinc udvarházának romjai (Dr. Egri Gábor fotója)

Egy középkori pokoljáró nemesúr udvarházáról, palóc hagyományokat ápoló egyesületéről és ritkaságszámba menő templomáról egyaránt ismert Tar. Az épített örökség mellett népdal és arborétum is gazdagítja a falut.

Északról, Somoskőúfaluból érkezve Bátonyterenye érintésével juthatunk el a Mátra és a Cserhát vonulatai között fekvő, az alig kétezer lakosú palóc faluba, Tarba. A falu már az Árpád-korban is lakott volt, amelyet egy 1254-es birtoklevél is megerősít. A 15. században már mezővárosi rangot kapott, majd a török háborúk során elnéptelenedett. A településen működik a Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület, amelynek fő célja a palóc hagyományok és kultúra ápolása és továbbörökítése. Nevükhöz fűződik a Palóc Világtalálkozók életre hívása is, amelynek 2020-ban első alkalommal a Felvidéken, Ipolyszécsénykén (szlovákul Sečianky) rendeznek július 31. és augusztus 2. között.

Pokoljáró nemesúr

A település leghíresebb birtokosa a 14. században élt Tar Lőrinc. A nemesúr Luxemburgi Zsigmond király udvarában jutott egészen a pohárnokmesteri tisztségig. A király különösen nagyra tartotta, amit hűségével érdemelt ki, ugyanis egyedüliként kelt az uralkodó védelmére, amikor 1401-ben főurak letartóztatták a királyt. A középkori magyar irodalom ékkövei közé tartozik “pokoljárásának” története, amelyet Tinódi Lantos Sebestyén énekelt meg. A pokoljárás célja valójában Írország volt, ahol Tar Lőrinc Szent Patrik Purgatóriumát látogatta meg. Itt a speciális klíma és a feltörő gázok hatására hallucinációk, vallásos magyarázat szerint látomások törtek rá. A földesúr egykori udvarházának sajnos már csak romjai maradtak fenn. 

Az udvarházzal szemben áll Tar község Szent Mihály tiszteletére felszentelt temploma, melynek alapjait a 13. században rakták le, hazánkban egyedülálló, Európában sem sok hasonlót találni. Különlegességét a stílusok keveredése adja, egyaránt megtalálhatók itt gótikus, reneszánsz és barokk elemek. Fontos természetvédelmi terület a Tuzson Arborétum, amely a község központjától négy kilométerre fekszik. Az arborétumban több, Európában is ritkaságnak számító fajt tekinthetünk meg. Az arborétum felé haladva láthatjuk a gyógyhatásáról is ismert Csevice-forrást. 

A település nevét őrzi a Sej, a tari réten kezdetű palóc népdal, amely Kodály Zoltán 1923-as gyűjtése során rögzített. A hagyományok továbbörökítésének aktív segítői a Kontyvirág Táncegyüttes tagjai is. Több tájegység táncait mutaják be, csángó és erdélyi koreográfiák mellett műsoraik elmaradhatatlan részét képezik a palóc táncok.

109  megtekintés, 4 ma

Ludányhalászi – Mert a hagyományt visszatanulni is lehet bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ludányhalászi – Mert a hagyományt visszatanulni is lehet

| Hazai tájakon | 2019-12-20

A ludányhalászi Ráday-kastély (A képet Ludányhalászi Község Önkormányzata www.ludanyhalaszi.hu bocsátotta rendelkezésünkre)

Ludányhalászi leginkább a Ráday-kastély miatt tarthat számot érdeklődésre. Az elmúlt évtizedekben a palóc gyökereket sajnos elfelejtették, de egy lelkes hagyományőrző ebben is változást tudott hozni. 

Szécsényt észak felé elhagyva jutunk el egy gyönyörű határfaluba, Ludányhalásziba. Más úton indulva Hollókő világörökségi kincsei és Ipolytarnóc ősmaradványai között található Ludányhalászi. A mai formájában ismert falu 1948-ban jött létre, több település összevonásával. IV. Béla idejéből ismerjük először Halászt, Alsó- és Felsőludányt pedig az 1820-as években említik. A török hódoltság alatt a falu többször cserélt gazdát, el is néptelenedett. A terület élővilága kiemelkedően gazdag, köszönhetően az Ipolynak. Számtalan vízimadár élőhelyeként ismert, olykor még jégmadarakkal is találkozhatnak az idelátogatók. Szintén jelentős a település életében a horgászat és az elismert Öregpotyka Horgász Egyesület.

A ludányhalászi Ipoly-part (A képet az Öregpotyka Horgász Egyesület bocsátotta rendelkezésünkre)

Kastély és palócok

A falu templomának alapjai az Árpád-kor óta állnak itt. A Szent András tiszteletére szentelt templom az évszázadok során több átalakításon is átesett, a helyiségek funkciói is változtak. 1889-ben egy tűzvész ejtett rajta jelentékeny károkat, ezt követően nyerte el a mai formáját. 

Ludányhalászi egyik legnagyobb nevezetessége a Ráday-kastély. Az épületet a II. Rákóczi Ferenc kancellárjaként ismert Ráday Pál kezdte építtetni. Az először földszintes kúria 1715-ben kapott emeletet. A következő fontos dátum 1738., amikor egy tűzvész elpusztította a kastélyt, viszont alig két év leforgása alatt ismét régi fényében tündökölt. A kastély az irodalomtudós Ráday Gedeonnak köszönhetően bekapcsolódott a kulturális életbe is, itt rakták le az alapjait a híres Ráday-könyvtárnak. 1931-ben a tulajdonosa szeretetháznak ajánlotta fel, az 1990-es évek óta ismét szociális funkciókat lát el. A kastélyhoz tartozó nyolc hektáros park még őrzi az építtetők emlékét, engedéllyel ma is látogatható. 

A falu palóc házait sajnálatos módon mára lebontották. A népviselet is kihalt a mindennapokból, azonban egy lelkes ludányhalászi lakosnak, Ádám Róbertnének köszönhetően újraélednek. Hagyományos ludányhalászi tarajos főkötőket (díszes felső résszel, hátul pedig szalaggal) készít egyedi kézi munkával. A főkötők színe a viselő életkorát, díszítettsége pedig vagyoni helyzetét volt hivatott mutatni. Napjainkban azonban a főkötők és a népviselet csak a szüreti felvonuláskor kerül elő. Ádám Róbertné célja, hogy az elkészült népviseleteket a falu befogadja és múzeumban mutassa be.

31  megtekintés, 1 ma

Somoskőújfalu – Történet, amit még Mikszáth sem álmodott bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Somoskőújfalu – Történet, amit még Mikszáth sem álmodott

| Hazai tájakon | 2019-12-13

Somoskő vára (Csabai Hajnalka fotója)

A számtalan izgalmas nógrádi település története között is figyelemre méltó Somoskőújfalu, Somoskő és a somoskői vár. Több települést csatoltak el a Trianoni békeszerződés rendelkezései, azonban sokkal kevesebb tért vissza az anyaországhoz. Az pedig szinte példa nélkül, hogy ezt az emberek kiállásának köszönhetjük. Ilyet talán még Mikszáth Kálmán sem álmodott!

Szécsényből kelet felé folytatjuk nógrádi kalandozásunkat. A már megismert Egyházasbást, Cered és Bárna környékére utazva érjük el Somoskőújfalut. A település 2006. óta ismét önálló, míg Somoskő Salgótarján része, a somoskői vár (Hrad Šomoška) pedig Szlovákiához tartozik, és Sátorosbánya (szlovákul Šiatorská Bukovinka) község része. Kirándulásunk során Somoskőújfalut és magát a várat látogatjuk meg.

Egy műtét és egy gyógyíthatatlannak hitt seb

Az Északi-középhegységben, a Mikszáth által csak Palóc Olimposznak nevezett Karancs hegységben fekszik Somoskőújfalu. Ma több mint kétezer ember otthona.  Először 1455-ben említik, mint a somoskői vár birtoka. A török korban a szécsényi szandzsákhoz tartozott, majd a Forgáchok, a Rádayak, a Stahrembergek és a Radvánszkyak birtoka. 1905-ben egy egyetemi tanár, Krepuska Géza vásárolt itt birtokot. A történet nem tartott számot érdeklődésre egészen 1922-ig. A trianoni döntést ugyanis az Európa-szerte orvosi szaktekintélynek tartott Krepuska és társa, Lipthay B. Jenő megtámadta a Hágai Nemzetközi Bíróságon. A helyi lakosság támogatását is bíró kezdeményezésnek köszönhetően a falu Somoskővel együtt ismét Magyarország fennhatósága alá került 1924. február 15-től. Természetesen a történethez legenda is kapcsolódik, mely szerint Krepuska a budapesti antant-bizottság egyik tagját kezelte. Elpanaszolta neki birtokai Csehszlovákiához csatolását. A sikeres kezelésért érzett hála, valamint a faluban tett látogatás (szlovákul beszélő lakosokat kerestek, de nem találtak) meggyőzte, hogy színmagyar faluval van dolga.

Vár a határ túloldalán

Ma már mindössze egy rövid séta Somoskőből elindulva, és még forintban is fizethetjük a vár belépődíját. A rendszerváltást megelőzően sokkal nehezebb dolgunk lett volna. A vár alapjait az 1200-as években rakták le. A török korban, két évtizedig sikerrel védték, míg Sirok és Fülek már az oszmánok kezére került. 1576. és 1593. között viszont pogányoké lett, azonban a keresztény seregek közeledésének hírére a várat hátrahagyva megfutamodtak. 1682-ben Fülek ostroma során felgyújtották, a török kiűzését követően pedig nem volt hadi jelentősége. Furcsa módon utolsó jó gazdája a Csehszlovák állam volt, akik az 1970-es években megkezdték a vár felújítását, ami a rendszerváltást követően megakadt.

358  megtekintés, 5 ma

Szécsény – ferde tornyok és kastélyok nyomában bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szécsény – ferde tornyok és kastélyok nyomában

| Hazai tájakon | 2019-12-06

A szécsényi Forgách-kastély (Csabai Hajnalka fotója)

A pisai ferde torony talán az egyik leglátogatottabb nevezetesség a világon. Pedig Szécsény is büszkélkedik egy ferde toronnyal. De nemcsak ezért érdemes ide látogatni. Csodálatos várkert, kiváló múzeumok és gazdag történelmi emlékek fogadnak a Nógrád megyei településben.

Nógrád megye egyik leggazdagabb múltú települése Szécsény. Balassagyarmattól 19 kilométerre fekszik, a város közigazgatási határa Szlovákiáig nyúlik. A sors és a történelem furcsa fintora, hogy a határ túloldalán Szécsénykovácsi (szlovákul Kováčovce) terül el. A legutóbbi, 2018-as népszámlálás szerint több mint öt és félezren lakják, a Szécsényi járás központja.

Zivataros történelem

Először 1219-ben említik a nógrádi várak egyikeként. Fekvése többször is a történelmi események középpontjába helyezte. 1334-ben Károly Róbert király Buda lakosaival megegyező kiváltságokat adott a településen élőknek, 1453-ban már megyegyűlést tartottak itt. 1550-ben sikertelenül, majd 1552-ben sikerrel ostromolták meg a török hadak. 1605-ben behódoltak Bocskai István és hajdú seregei előtt, aki a város templomát a reformátusoknak adta. Később Thököly Imre fejedelemségének részévé vált, majd Sobieski János lengyel király hadai foglalták el. 1705-ben pedig itt választotta az országgyűlés vezérlő fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet.

Séta a történelemben

Szécsény jelképe a ferde Tűztorony, amely a város főterén büszkélkedik – bizony, nemcsak Olaszországban van ferde torony, hanem hazánkban is. A barokk épület több lépésben nyerte el mai formáját, a most is látható torony 1893-ban készült el. Ferdeségét és ezzel együtt különlegességét a legenda szerint egy világháborús bombatalálatnak, más magyarázat szerint a talaj lassú elcsúszásának köszönheti.

Szintén barokk stílusban épült a Forgách-kastély. Az épület ma a Kubinyi Ferenc Múzeumnak ad otthont, amely a megye régészeti, történeti emlékeit mutatja be. Hozzá tartozik még a várkert, melyben a séta nemcsak nyáron üdítő. A hatalmas parkban tavak, fahidak fogadják a turistákat.

Valamikor vár is állt itt, ám mára nagy része elpusztult, ugyanis a 16. században a várkapitány felgyújtatta, és azóta sem épült újra. A sarokbástya azonban megmaradt, és ma Bástyamúzeumként működik.

490  megtekintés, 2 ma

Rimóc – a termékeny zsákfalu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Rimóc – a termékeny zsákfalu

| Hazai tájakon | 2019-11-29

Téli hangulat Rimócról (Burik-Vincze Ágota képe)

Nógrádban járva hallhatjuk, hogy pislog, mint a rimóci nyúl. Rimócra látogatva biztosan találkozunk nyulakkal (rögtön a helységnévtáblánál fogad minket egy), de emellett sokkal izgalmasabb palóc hagyományokat is. Többek közt Főkötőmúzeum, néptáncok és népdalok várnak minket túránk során.

Hollókőról indulva akár kerékpárral is eljuthatunk Rimócra. A falu szinte Nógrád megye mértani közepén fekszik, mindössze négy kilométerre Szécsénytől. A krónikák tanulsága szerint már a honfoglalás előtt lakott volt, az államalapítás környékén pedig templommal büszkélkedett. A fejlődés töretlenségét jelzi, hogy egy 1333-as összeírás már Kis- és Nagyrimóczról szól. A törökök hódításait, ahogy a környék megannyi települése, úgy Rimóc is megsínylette. Az újratelepítéskor Zólyom megyéből, Gyetva (ma Detva, Szlovákia) környékéről jelentős szlovák lakosság érkezett. A népnyelv kifejezetten versengőnek írja le az itt élőket, egy környékbeli mondás szerint, amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát, a rimóciak már visszafelé jöttek. 

Viseletek, főkötők

Rimóc falumúzeumában járva a hagyományos palóc hétköznapok tárulnak elénk. Maga az épület is hordozza mindazokat a jegyeket, amik a palóc stílust jellemzik: háromosztatú, tornácos, kontyolt nyeregtetős. A múzeum pedig előzetes bejelentkezés alapján bármikor látogatható, így akár magunk is megnézhetjük, átélhetjük, milyenek voltak a hétköznapok egykor. Létezik, hogy valaki babákat gyűjt, és az is, hogy valaki fontosnak tartja a népviseletet, de hogy ez a két dolog hol találkozik? Természetesen Rimócon! Ugyanis a magánkezdeményezésből indult Babamúzeumban életnagyságú, népviseletbe öltöztetetett babákat csodálhatunk meg. Kiállításuk címe Bölcsőtől a sírig, amelynek keretében az egyes életkorokra jellemző viseletekkel ismerkedhetünk meg. A népviseletek egy speciális részterületére fókuszál a Palóc Főkőtő Kiállítás. Húsz palóc település összesen negyven főkötőjét mutatják be, melyek között találunk menyasszonyi és köznapi használatra valót egyaránt. A falu büszkélkedik a palóc települések közül a legdíszesebb viselettel. 

Filmben, dalban, táncban

Az 1922-ben alakult Rimóci Rezesbanda a falu és a tágabb környezet képviselője. Igaz, az eredeti felállás ma már nem játszik, mégis rengeteget tesznek a palóc népdalok fennmaradásáért, amelyek közül, az A rimóci bíró udvarába kezdetű is halhatatlanná tette a települést. Szintén a kultúráért tesz sokat a tizenéves Golyán Gréta népdalénekes, aki már a Fölszállott a páva színpadán is képviselte faluját. Film is őrzi a település jelenét, Székely Orsolya rendező ugyanis rövidfilmet és hétrészes sorozatot (Kellene kiskert, bőtermő) készített a falu iskolájának integrációs programjairól.

580  megtekintés, 2 ma

Hollókő – Mentés másként bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hollókő – Mentés másként

| Hazai tájakon | 2019-11-22

Talán Hollókő Magyarország legismertebb települése, Budapestet leszámítva. Mindannyian büszkék vagyunk a hagyományőrző falura, ahol még ma is velünk élnek a palóc hagyományok. Ám ha nagyító alá vesszük, a gasztrocentrumok és a szállodák nem feltétlenül a hagyományőrzést szolgálják. Megvizsgáltuk, mit kellene igazán megmenteni.

Hollókő az egyedüli falu Magyarországon, amely birtokolja az UNESCO világörökségi címet. Mindezt azzal érdemelte ki, hogy a 17-18. századi népi építészet, valamint a múlt századokat megelőző idők népi életét őrizte meg. Hollókő azonban ma már teljesen mást jelent, mint 1987-ben, amikor a palóc falu megkapta a világörökségi minősítést. Napjainkra felbecsülhetetlen értékű népi kincsei már a turizmus kiszolgáló-egységeivé váltak. Írásunkban bemutatjuk azt, amivel Hollókő kiérdemelte a kitüntető címet valamikor, és ami egyre inkább eltűnőben van.

Az élő Ófalu

A máig is megmaradt Ófaluban a historikus palóc építészettel találkozhatunk. Ráadásul nemcsak egy-egy házzal, hanem 56 épülettel. A palócok házaikat a 17. századig alapozás nélkül építették, döntően fából, és sárral szigetelték. A falu megmaradását különös módon az 1909-es tűzvész segítette. Az ezt követő újjáépítésekkor ugyanis kiemelt figyelmet fordítottak a palócos jegyek megőrzésére. A házak leginkább tornácosak (a később épültek már kőtornácosak), azonos mintavilág díszíti őket és általában három (esetenként kettő) helységből állnak: tisztaszobából, kamrából és konyhából (pitvarból).

Hollókő élete

Az 1964-ben autentikus palóc házban megnyílt Falumúzeum mutatja be az egykor itt élők mindennapjait. Berendezését a balassagyarmati Palóc Múzeum biztosítja. Az építészeten kívül lehetőségünk van megtekinteni a palócok mindennapi használati tárgyait, érdemes figyelmet szentelni a díszes faragásokra és a festett ládákra. 

A hollókői népviseletet nem muzeális értékként kell kezelnünk, ugyanis a lányok és asszonyok a mai napig hordják, igaz csak szentmisére és nagyobb ünnepekre. A férfiak nem ragaszkodtak ennyire hagyományaikhoz, a múlt század ötvenes évei óta nem járnak viseletben. 

A palóc falun túl

Érdemes ellátogatnunk a tatárjárást követően épült várhoz is. A környéken zajlott a huszita háború néhány mozzanata, de 1552-es hadjáratukban a törökök is elfoglalták. A Rákóczi-szabadságharcot követően néhány elemét elbontották, emiatt a várat rommá minősítették. Ez mentette meg attól, hogy porig rombolják, bár a régészek 1966-os feltárásáig a természet és a köveket építőanyagként felhasználók tovább rongálták. Látogatásunk során megtapasztalhatjuk, milyen is volt az élet a középkori várakban, köszönhetően a Szent László Lovagrend tagjainak. 

77  megtekintés, 4 ma

Becske – a festővászonra kívánkozó falu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Becske – a festővászonra kívánkozó falu

| Hazai tájakon | 2019-11-15

megvilágosodás sztúpa becske

A Megvilágosodás Sztúpa (a Gyémánt Út Buddhista Közösség fotója)

Becske olyan falu, ahol békében fér meg egymás mellett a reformkorból megmaradt kúria és a buddhista sztúpa. Találhatunk itt még élő testvérvárosi kapcsolatokat és messze földön híres festőművészt is. Ha pedig szeretnénk, népdalokat hallgathatunk, miközben kiderül a helyi gasztronómia néhány titka is.

A Balassagyarmattól 20 kilométerre, a Cserhát belsejében fekvő Becske a középkor óta lakott. A várost 1272-ben említik először, Bechke formában. Történészek szerint a településnév a Benedek személynévből származik, ami egy Benedek-rendi apátság valamikori létét őrzi. 1549-re a török hódoltsági területhez tartozott, a 18. században már 17 birtokost nevesítenek az összeírások. A település fő turisztikai vonzereje az 1820 körül épült Balás-kúria. Becske jelenleg a Kárpát-medence magyarságát összefogó falvak egyik példaképe. Felvidéken és Erdélyben is rendelkezik testvértelepüléssel, ezek a kapcsolatok pedig nemcsak diplomáciai, hanem valódi élő kapcsolatot is jelentenek. A település központjában egy székelykapu fogadja az ide látogatókat. A kúria klasszicista stílusban épült, egészen a 21. század elejéig közintézményként szolgált, ezt követően magántulajdonba került. 2014-ben felújították és vendégházat alakítottak ki belőle. A településen keresztül halad az Országos Kéktúra útvonala. 

Szövőműhely és festőművész egymás mellett

Becske büszke szövőműhelyére is, amely az önkormányzat ötlete alapján került kialakításra. Helyieknek ad munkát, és helyi levendulával töltik meg baba formájú párnáikat, amelyek messze földre viszik a község hírnevét. Nem sok magyarországi település büszkélkedhet buddhista közösséggel. Becskén a keleti vallás követői is szívesen időznek 2008-ban épült fel a Megvilágosodás Sztúpa. Az avatási ceremóniát egy nepáli buddhista mester végezte. A sztúpák építése különleges, belsejében szent iratokat, Buddha szobrokat és ereklyéket őriznek.  

A település kultúráját  ápolja a Kékszivárvány Népdalkör. A kilenc tagú együttes rendszeres fellépője a település közösségi programjainak csakúgy, mint a szlovákiai testvértelepülés Kóvár (Koláre) rendezvényeinek is. Különlegességük, hogy a népzene mellett a népi gasztronómia értékeit is ápolják és továbbörökítik. Becske lakója volt tavalyi haláláig Siska Gyula festőművész is, aki képein is megörökíti a falusi életet és a környezet természeti értékeit. 

100  megtekintés, 2 ma

Balassagyarmat – Palócország fővárosa bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Balassagyarmat – Palócország fővárosa

| Hazai tájakon | 2019-11-08

balassagyarmat városháza civitas fidelissima

A balassagyarmati Városháza épülete (Bagyinszki Zoltán felvétele)

Balassagyarmat a legbátrabb város, erről törvény is rendelkezik. Emellett, ahogyan már Mikszáth Kálmán is fogalmazott, Palócország fővárosa. A városban a dualizmus korának emlékei és irodalmunk jeles alakjainak nyomai is megtalálhatók. Mondhatnánk azt is, itt minden út a palócokhoz vezet! 

A város kiváló fekvésű, amelyre már a rézkori lakók leletei is utalnak. A honfoglalás idejében is fontos szerepet kapott, itt telepedett le a Gyarmat törzs, ennek nevét ma is őrzi a város. A török hódoltság idején Balassagyarmat elnéptelenedett, csak 1690-ben telepítették újra. A fejlődés nagyon gyorsan beindult, aminek köszönhetően 1770-től Nógrád vármegye székhelyévé vált. A Civitas Fortissima nevet 1919-es helytállásának köszönheti, amikor a Csehszlovák Légió katonáit a magyar katonák mellett helyi polgárok és vasutasok űzték ki. Az eseménynek állít emléket Kapa Mátyás Maradj meg magyarnak című regénye.

Palóc múlt és jelen

Az 1891-ben alapított Palóc Múzeum hivatott bemutatni Palócföld paraszti kultúráját, az itt élő szlovákok és németek életével együtt. A múzeum igazgatónője, Lengyel Ágnes 2019-ben jelentette meg Régi palóc konyha címmel összegyűjtött receptjeit, így meg is kóstolhatjuk a tájegységre jellemző finomságokat, ha kedvünk támadna elkészíteni. A múzeum melletti Palóc ligetben található a Palóc Ház, amelyet Karancskesziből hoztak ide 1932 és 1934 között. Ugyancsak itt látható a Palóc Színpad, amely a város szabadtéri színpada, és az Anna-napi palóc búcsú (minden évben július végén rendezik meg) helyszíne is. A sportban is hangsúlyos szerepet kap a város, ugyanis a hozzá tartozó Nyírjes ad otthont nyaranként a Palóc Triatlon elnevezésű versenynek.

Belvárosi séta

A belvárost járva kihagyhatatlan a Civitas Fortissima Múzeum. Bemutat egy másik világot, azt a pár napot, amikor a város Csehszlovákiához tartozott, valamint a helyiek korábban már említett helytállását, összefogását. Említést érdemel az 1800-as években épült egykori Vármegyeháza, ahol 1894-es látogatása idején Ferenc József lakott, illetve az 1914-ben elkészült, 2006-ban felújított, ma is használatos Városháza is. Belvárosi sétánkat érdemes a Bajcsy-Zsilinkszky utca szecessziós villái között zárni, semmiképp sem kifelejtve a Pénzügyi- és a Csendőrségi palotát, Szabó Lőrinc és Mikszáth Kálmán egykori lakóházát.

154  megtekintés, 4 ma

Egyházasbást – Több ezer évnyi kaland faluja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Egyházasbást – Több ezer évnyi kaland faluja

| Hazai tájakon | 2019-10-25

Egyházasbást a lankák között (Melo Magdolna fotója)

Alig ötszáz lelkes palóc település a mai Szlovákia területén Egyházasbást, mégis hallhatunk itt palócokról, druidákról és középkori merénylőkről. A település azonban nem is állhatna messzebb egy panoptikumtól. A helyiek újra felfedezik és újraélik a hagyományaikat, hozzájuk csatlakoznak lelkes segítőtársak is.

Palócföld egyik gyöngyszeme a ma már Nová Bašta néven Szlovákiához tartozó Egyházasbást. Említik még Újbást néven is, mi inkább a hagyományos megnevezést választjuk. A falu egészen a trianoni békeszerződésig szervesen együtt fejlődött a ma is hazánkhoz tartozó régióval. A terület szinte a történelem kezdete óta lakott, a közelben kő- és bronzkori leleteket is találtak. A település utcáit járva több dolog is szembeötlik. A tornácos házak ma is őrzik a palócok hagyományait. Ezzel is emlékeztetnek, hogy alig két emberöltővel ezelőtt a falu lakói még nap mint nap népviseletben jártak. Mára ebből egy, a régi életet bemutató falumúzeum maradt. Ezen túlmenően láthatjuk, hogy módos faluról van szó, ugyanakkor a lakosság folyamatosan öregszik. 

Lelkes egyetemisták és rejtőzködő pogányok

A falu határában tájépítész hallgatók önkéntes munkájának köszönhetően feredő épül, ami a szabadtéri fürdő népies megnevezése. Ezen kívül jellemzője még, hogy a természetes anyaghasználatot részesítik előnyben építésénél. 2018-ban kezdték a munkát, nyaranta szabadidejüket és ügyességüket adják a sikerhez. A Mogyorós-kút gyógyvizének újrafelfedezésével felélesztik a régi korok hagyományait. A település Medvesalja egyik központja. Ennek bizonyítéka, hogy a Medvesalji Majálisnak Egyházasbást ad otthont, idén már ötödik alkalommal. Pogányvár (Pohanský hrad), amelyen Óbást és Egyházasbást osztozik nem csupán kirándulóhelynek kiváló. Az itt talált nyomok kelta törzsek jelenlétére utalnak, ám a hegyi kiránduláson nem lehet druidákkal találkozni. A hegy tetejére vezető tanösvényen viszont öt állomáson áthaladva ismerhetjük meg a környék flóráját és faunáját. A helyhez több monda is kapcsolódik: egyesek szerint az itteni kövek valójában bálványok, amelyet a keresztény térítők elől bujkáló pogányok imádtak, innen a településnév is. Egyházasbást 1397-ben épült temploma is titkot rejt. A legenda szerint a kriptájában nyugszik Zách Felicián, akinek nevét a Károly Róbert elleni merénylet miatt őrzi a történelem. Azonban a kriptában nyugvók adatait semmilyen adat nem őrzi. 

169  megtekintés, 1 ma

1. oldal / 4 oldalból1234