Cered – ahol nyelvükben élnek a palócok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Cered – ahol nyelvükben élnek a palócok

| Hazai tájakon | 2019-10-18

Cered műemlék harangtornya (Péntek Zsolt atya fotója)

A palócokat bemutató utazásunk következő állomása Cered. Egy olyan ezer lelkes falu, amely egyedülálló jellemzőket mondhat magáénak. Az itt élő palócokra különösen is igaz a mondás: nyelvében él a nemzet.

Cered Nógrád megye északkeleti szegletében fekszik, a korábban már bemutatott Zabartól hét, Szilaspogonytól pedig hat kilométerre. A falutól nyugatra, a Medves-fennsíkon ered a Tarna. Cered ma is tartja palóc eredetét, aminek egyik legékesebb bizonyítéka a nyelvhasználat. Ide látogatva ma is megütheti fülünket a kutacs (piszkavas), pampuska (fánk) vagy a tyükör (tükör) szavak bármelyike.  A települést először 1405-ben említi oklevél. Többször cserélt gazdát a századok alatt, leggyakrabban Somoskő várához tartozó faluként adományozták híveiknek a királyok. 1903 is nevezetes évszám a falu történetében, ekkor ugyanis egy tűzvész teljes pusztítást végzett. Cered legfőbb nevezetessége a zsindelyes tetejű harangtorony. Építésének pontos éve nem ismert, de valószínűleg a templom 1774-es átalakításakor emelték. Ma már a balassagyarmati Palóc Múzeumban található csúcsdísze, amely félholdas motívumokkal díszített, ezért török kori építést valószínűsít. 1996-ban nyílt meg a Ceredi Nemzetközi Művésztelep, az Art Colony Cered. Ma már több száz művésznek ad otthont hosszabb-rövidebb ideig, alkotásaikat pedig többek közt Rómában is kiállították. A műveket 2011-ben és 2016-ban is egy album megjelentetésével tárták a szélesebb közönség elé. 2019-ben első alkalommal ArtPikniket is rendeztek a ceredi völgyben. Magyarország egyetlen ezerfős települése, ahol szabadtéri színpad, fesztivál, szoborpark és kortárs múzeum is található. A környék állatvilága rendkívül gazdag, a vadászok és horgászok számára is vonzó turisztikai célpont. A környező dombokról elénk táruló látvány is megéri a feljutás fáradságát: tiszta időben a Mátra, a Bükk és a Tátra is szemügyre vehető. A település életében az 1990-es évek új lendületet adott. Ekkor ismerték fel a falusi turizmus lehetőségeit. Hagyománnyá vált a Meseország-Tündérország Mesefesztivál. Az esemény főszereplői a gyerekek, akik egy-egy mesehősről elnevezett díjakért versenghetnek. A kis mesemondók elsősorban a környékből érkeznek, óvodás és általános iskolás korosztályban.