Rimóc – a termékeny zsákfalu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Rimóc – a termékeny zsákfalu

| Hazai tájakon | 2019-11-29

Téli hangulat Rimócról (Burik-Vincze Ágota képe)

Nógrádban járva hallhatjuk, hogy pislog, mint a rimóci nyúl. Rimócra látogatva biztosan találkozunk nyulakkal (rögtön a helységnévtáblánál fogad minket egy), de emellett sokkal izgalmasabb palóc hagyományokat is. Többek közt Főkötőmúzeum, néptáncok és népdalok várnak minket túránk során.

Hollókőról indulva akár kerékpárral is eljuthatunk Rimócra. A falu szinte Nógrád megye mértani közepén fekszik, mindössze négy kilométerre Szécsénytől. A krónikák tanulsága szerint már a honfoglalás előtt lakott volt, az államalapítás környékén pedig templommal büszkélkedett. A fejlődés töretlenségét jelzi, hogy egy 1333-as összeírás már Kis- és Nagyrimóczról szól. A törökök hódításait, ahogy a környék megannyi települése, úgy Rimóc is megsínylette. Az újratelepítéskor Zólyom megyéből, Gyetva (ma Detva, Szlovákia) környékéről jelentős szlovák lakosság érkezett. A népnyelv kifejezetten versengőnek írja le az itt élőket, egy környékbeli mondás szerint, amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát, a rimóciak már visszafelé jöttek. 

Viseletek, főkötők

Rimóc falumúzeumában járva a hagyományos palóc hétköznapok tárulnak elénk. Maga az épület is hordozza mindazokat a jegyeket, amik a palóc stílust jellemzik: háromosztatú, tornácos, kontyolt nyeregtetős. A múzeum pedig előzetes bejelentkezés alapján bármikor látogatható, így akár magunk is megnézhetjük, átélhetjük, milyenek voltak a hétköznapok egykor. Létezik, hogy valaki babákat gyűjt, és az is, hogy valaki fontosnak tartja a népviseletet, de hogy ez a két dolog hol találkozik? Természetesen Rimócon! Ugyanis a magánkezdeményezésből indult Babamúzeumban életnagyságú, népviseletbe öltöztetetett babákat csodálhatunk meg. Kiállításuk címe Bölcsőtől a sírig, amelynek keretében az egyes életkorokra jellemző viseletekkel ismerkedhetünk meg. A népviseletek egy speciális részterületére fókuszál a Palóc Főkőtő Kiállítás. Húsz palóc település összesen negyven főkötőjét mutatják be, melyek között találunk menyasszonyi és köznapi használatra valót egyaránt. A falu büszkélkedik a palóc települések közül a legdíszesebb viselettel. 

Filmben, dalban, táncban

Az 1922-ben alakult Rimóci Rezesbanda a falu és a tágabb környezet képviselője. Igaz, az eredeti felállás ma már nem játszik, mégis rengeteget tesznek a palóc népdalok fennmaradásáért, amelyek közül, az A rimóci bíró udvarába kezdetű is halhatatlanná tette a települést. Szintén a kultúráért tesz sokat a tizenéves #Golyán Gréta népdalénekes, aki már a Fölszállott a páva színpadán is képviselte faluját.

Film is őrzi a település jelenét, Székely Orsolya rendező ugyanis rövidfilmet és hétrészes sorozatot (Kellene kiskert, bőtermő) készített a falu iskolájának integrációs programjairól.

   

927  megtekintés, 1 ma