...

Rudabánya a világhírű lelőhely

| Hazai tájakon | 2021-07-14

Szeretnék bemutatni egy várost Borsod megyéből, Rudabányát. Erről a településről elsősorban vasérc-bányászatával kapcsolatban tanulhattunk, az eddig kimutatott 130 ásványfaj alapján Rudabánya tekinthető Magyarország legkiválóbb ásványlelőhelyének.

A másik dolog, amiről Rudabányával kapcsolatban hallhattunk, az az emberré válás korai szakaszának világszerte ismert és elismert dokumentumai, leletei, mint a Rudapithecus hungaricus és az Anapithecus hernyaki fog-koponya – és végtagcsont maradványai.

Rudapithecus hungaricus

Találtak itt háromujjú ősló maradványt, találtak ormányosok és medve és macskafélék csontjait. Ökológiai szempontból Rudabánya 10 millió évvel ezelőtt nagyon gazdag és színes állatfajok élettere volt.  Az ásatások rövid-hosszabb szünet után 2006-ban folytatódtak, és igazán gazdag leletekkel ajándékoztak meg bennünket.

Ebben a borsodi kisvárosban található Magyarország legnagyobb bányászattörténeti múzeuma. 1955-ben ünnepelték Rudabányán az újabbkori érctermelés kezdetének 75. évfordulóját. A jubileum alkalmából a helyi műszaki értelmiség legjobbjai alkalmi kiállításon mutatták be a település bányászatának hazánkban egyedülálló históriáját. A kezdeményezés nagy sikert aratott, aminek hatására felmerült az igény: alakítsák állandó helytörténeti bányászati gyűjteménnyé az ideiglenesnek szánt kiállítást. Az óhajt tett követte.  Szerszámokkal, eszközökkel, továbbá a bányászcsaládok által ereklyeként őrzött, nemzedékről nemzedékre hagyományozódott értékes tárgyakkal egészült ki. Mindezekhez gazdag fotó- és dokumentumanyag társult. A szakszerűséget Szabó György régész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa biztosította, aki a gyűjtés és a rendezés munkáját irányította, s ő készítette el a forgatókönyvet is. A múzeum szakkönyvtára mintegy 3.000 kötetet számlál, amelyben megtalálható minden régi és újabb bányászattörténeti könyv, illetve folyóirat. A fotótárban körülbelül 2.000 fényképet őrzünk, s már csaknem a teljes anyag digitalizálásra került. Az adattár több ezer oldal eredeti kéziratot, dokumentumot, valamint fénymásolatot tartalmaz.

A múzeum udvarán 1969-ban létesült az a mintegy 15 m hosszú mesterséges táró, amelyben hat vágatrészlet mutatja be a föld alatti érc- és ásványbányászatban leginkább elterjedt művelési- és biztosítási módokat. A táró végében egy bányakovács-műhely komplett berendezése kapott helyet.

      Mivel a bányászat Magyarországon jószerivel már csak múzeumi körülmények között tanulmányozható, úgy véljük, hogy egyre nagyobb feladat hárul intézményünkre az iparág tárgyi és szellemi hagyatékának megőrzése, bemutatása és továbbadása terén. Reméljük, hogy ennek a küldetésének a jövőben is olyan sikerrel tesz majd eleget intézményünk, mint ahogyan ezt az előző 50 évben is tette.

Rudabánya egyik ékköve a Rudabányai-tó, mely a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését.  Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyobb mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!  A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat.

Mindenképpen ajánlom az utazást kedvelőknek, a kirándulásokat kedvelőknek, hogyha Borsod megyében járnak többek között nézzék meg Rudabánya nevezetességeit is.

 

18  megtekintés, 1 ma

  

Az űrlap használatával szóljon hozzá!