Somoskőújfalu – Történet, amit még Mikszáth sem álmodott bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Somoskőújfalu – Történet, amit még Mikszáth sem álmodott

| Hazai tájakon | 2019-12-13

Somoskő vára (Csabai Hajnalka fotója)

A számtalan izgalmas nógrádi település története között is figyelemre méltó Somoskőújfalu, Somoskő és a somoskői vár. Több települést csatoltak el a Trianoni békeszerződés rendelkezései, azonban sokkal kevesebb tért vissza az anyaországhoz. Az pedig szinte példa nélkül, hogy ezt az emberek kiállásának köszönhetjük. Ilyet talán még Mikszáth Kálmán sem álmodott!

Szécsényből kelet felé folytatjuk nógrádi kalandozásunkat. A már megismert Egyházasbást, Cered és Bárna környékére utazva érjük el Somoskőújfalut. A település 2006. óta ismét önálló, míg Somoskő Salgótarján része, a somoskői vár (Hrad Šomoška) pedig Szlovákiához tartozik, és Sátorosbánya (szlovákul Šiatorská Bukovinka) község része. Kirándulásunk során Somoskőújfalut és magát a várat látogatjuk meg.

Egy műtét és egy gyógyíthatatlannak hitt seb

Az Északi-középhegységben, a Mikszáth által csak Palóc Olimposznak nevezett Karancs hegységben fekszik Somoskőújfalu. Ma több mint kétezer ember otthona.  Először 1455-ben említik, mint a somoskői vár birtoka. A török korban a szécsényi szandzsákhoz tartozott, majd a Forgáchok, a Rádayak, a Stahrembergek és a Radvánszkyak birtoka. 1905-ben egy egyetemi tanár, Krepuska Géza vásárolt itt birtokot. A történet nem tartott számot érdeklődésre egészen 1922-ig. A trianoni döntést ugyanis az Európa-szerte orvosi szaktekintélynek tartott Krepuska és társa, Lipthay B. Jenő megtámadta a Hágai Nemzetközi Bíróságon. A helyi lakosság támogatását is bíró kezdeményezésnek köszönhetően a falu Somoskővel együtt ismét Magyarország fennhatósága alá került 1924. február 15-től. Természetesen a történethez legenda is kapcsolódik, mely szerint Krepuska a budapesti antant-bizottság egyik tagját kezelte. Elpanaszolta neki birtokai Csehszlovákiához csatolását. A sikeres kezelésért érzett hála, valamint a faluban tett látogatás (szlovákul beszélő lakosokat kerestek, de nem találtak) meggyőzte, hogy színmagyar faluval van dolga.

Vár a határ túloldalán

Ma már mindössze egy rövid séta Somoskőből elindulva, és még forintban is fizethetjük a vár belépődíját. A rendszerváltást megelőzően sokkal nehezebb dolgunk lett volna. A vár alapjait az 1200-as években rakták le. A török korban, két évtizedig sikerrel védték, míg Sirok és Fülek már az oszmánok kezére került. 1576. és 1593. között viszont pogányoké lett, azonban a keresztény seregek közeledésének hírére a várat hátrahagyva megfutamodtak. 1682-ben Fülek ostroma során felgyújtották, a török kiűzését követően pedig nem volt hadi jelentősége. Furcsa módon utolsó jó gazdája a Csehszlovák állam volt, akik az 1970-es években megkezdték a vár felújítását, ami a rendszerváltást követően megakadt.

   

602  megtekintés, 2 ma