Szirák – a múltját kereső palóc falu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szirák – a múltját kereső palóc falu

| Hazai tájakon | 2020-01-24

Szirák látképe (Kulik Katalin – Szirák Polgárosodásáért Alapítvány felvétele)

Szirák újratanulja, mit is jelent szirákinak és palócnak lenni. Az elmúlt évtizedek közösségromboló tevékenysége után éled újjá közössége. A szorgos, segítő kezek és a védendő értékek adottak. Kőkori leletek és évszázados kastély egyaránt. Ráadásképp a község egy ismert kortárs költővel is büszkélkedhet!

Tarról dél felé indult palóc túránkat Mátraszőlős és Kozárd után Szirák irányába folytatjuk. A község a Cserhát lábánál fekszik, amit belterületén is érezhetünk a dimbes-dombos talajon elhelyezkedő épületekből. A falu területe már a honfoglalást megelőzően is lakott volt, erről tanúskodik az 1894-ben felfedezett szarmata temető is. A balassagyarmati Palóc Múzeumban is jó néhány kőkori leletet lehet látni, melyek erről a vidékről származnak. 1219-ben a Máltai lovagrend rendházát említik a településről, 1424-ben pedig Zsigmond király királynéi birtokká emelte. 1552-ben a török hadjáratban, mint Buják várának birtoka, a hódoltsági területre került. A török fennhatóság alatt a község elnéptelenedett, az újratelepítés csak az 1683-as felszabadítás után kezdődhetett. Főként szlovák családokat telepítettek be a Felvidékről. 1761-ben került a Telekiek birtokába, akiknek kastélya ma is Szirák legnagyobb nevezetessége. 

A Telekiek emléke

A Teleki-Degenfeld-kastély építése valószínűleg 1690-re datálható. Ezt követően, az alig pár évtizedes kastélyt tűzvész rombolta le. Az újjáépítést követően 1762-ben hozományként került a Telekiek tulajdonába. A huszadik század fordulóján a Degenfeld-család birtokolta, majd 1945 után a helyi TSZ. 1977-1985 között újította fel, azóta wellness-szállodaként üzemel. Parkja számos növényritkaság otthona, így védettség alatt áll. A Teleki-család nem csak itt élt, itt is temetkeztek. Ennek állít emléket az 1784-ben épített barokk sírbolt is. A kriptát az 1950-es években feldúlták, az ‘56-os forradalom emlékére pedig egy emlékparkot alapítottak nemrégiben. 

Muzsikáló hétköznapok

Szirák követendő példát mutat a romaintegráció területén is. A 18. század óta a településen élő romák szervesen illeszkedtek be a palóc falu mindennapjaiba, mára pedig Szirák zenei életében övék a meghatározó szerep. A községben a Rajkó Zenekarnak köszönhetően elismert zeneoktatás zajlik. Az 1970-es és 80-as években szisztematikus munkával szétverték a civil szervezeteket. Ennek folyományaként a palóc emlékek és gyökerek ápolása is feledésbe merült. Nyolc éve azonban a településen megalakult a Szirák Polgárosodásért Alapítvány. A szervezet nem titkolt célja a természeti kincsek, valamit a kultúra védelme. Kezdetben a megrongálódott épületek és közterek kapták vissza eredeti fényüket. Szeretnék elérni, hogy Szirák egy virágzó és élő 21. századi falu legyen. A település híres szülötte Körmendi Gitta költőnő, akinek több verseskötete is megjelent, költeményeit jó pár előadó is megzenésítette. 

  

175  megtekintés, 2 ma