Felsőtárkány – tökéletesebb a képeslapnál bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Felsőtárkány – tökéletesebb a képeslapnál

| Hazai tájakon | 2020-02-07

Béke és csend Felsőtárkányban (Szinok Gábor fotója)

Pezsgő kulturális élet jellemzi Felsőtárkányt. Autentikus népdalokat hallgathatunk itt, de fúvószenekar is működik a faluban. Ha pedig a palóc táncokkal szeretnénk megismerkedni a legkisebbektől a legnagyobbakig bárki segítségünkre siet. A természet kincseiről pedig semmiképp ne feledkezzünk meg, de vár még ránk erdei kisvasút és ősemberbarlang is.

A háromezer-ötszáz lelkes palóc falu, Felsőtárkány a Bükk nyugati kapuja. A település írott története 1261-ben kezdődik. Ekkor még Oltarkan és Feltarkan alakban említik a mai település két részét. Később, a 14-15. században már a mai formában, Felsőtárkányként ismert. A történelmi Felsőtárkány azonban ma már nem létezik, az 1526-os török hadjáratok következtében a település megsemmisült. 1552-ben, Eger ostromakor, Alsótárkányt is elpusztították az oszmánok, azonban 1577-től a falu újratelepült. 1634-től egészen az 1900-as évekig a település egyházi tulajdonban állt, az egri püspökség birtoka volt. Erdők között, a Tárkányi-medencében terül el. Környezetében számos értékes kirándulóhely és látnivaló található.

Természeti látnivalókban igencsak gazdag Felsőtárkány és környéke. A Szikla-tó és a Szikla-forrás kedvelt kirándulóhely, nemcsak a túrázni szeretők körében.  Pihenésre is kiváló helyszín. A Bükk hegység másik érdekessége a Vöröskő-forrás, melynek vize olyan kristálytiszta, hogy akár iható is. Akik nem szeretnek sokat gyalogolni, azoknak sem kell aggódniuk, mert az erdei kisvasúttal is megközelíthető. Akár a kisvasutat, akár a túrázást választjuk, megismerkedhetünk a környék növény- és állatvilágával. 

Mesélő kövek

Látogatásunk során vétek lenne kihagyni a Nyugat Kapu Oktató- és Látogatóközpontot. Azon túl, hogy lehetőségünk van megismerni a Bükk kialakulását, növényzetét és állatvilágát, a pincébe érve ősemberek barlangját csodálhatjuk meg. Mindezt a 21. század igényeihez igazodó játékos, interaktív formában. 

Ahogy a legtöbb palóc falunak, úgy Felsőtárkánynak is van tájháza. A katolikus templommal szemben található, hiszen 1900-ban még a harangozó és családja otthona volt. A falu jellegzetességeit igyekszik bemutatni, a 20. század elejére fókuszálva. 2020-ban hagyományőrző húsvétot rendeznek. A hagyományos locsolkodás mellett kézműves programok, tojáskeresés és nyuszivonat várja az idelátogatókat. Persze nem maradhat ki a felsőtárkányi “netudd” fánk sem. 

Táncoló és éneklő közösség

A zene és a tánc kiemelt szerepet kap Felsőtárkány életében. 1995-ben alakult a Felsőtárkányi Fúvószenekar, a helyi zeneiskola növendékeiből. Több lemezük és készült, bel- és külföldön egyaránt szívesen látott művészek. Nevükhöz pedig már helyben szervezett fúvószenekari találkozó is fűződik. Több mint hatvan éves a Felsőtárkányi Hagyományőrző Néptáncegyesület. A tánctanulás itt az óvodásoknál kezdődik, akik az Aprócseppek és Cseppek együtteseket alkotják. Az általános iskolában kötelező a néptáncóra. Az egyesület a legkisebb, általános iskolásokat is várja Aprómákszem csoportjába. Éveik és tudásuk gyarapodásával pedig eljuthatnak a Mákszem, Mákvirág  és Mankucka csoportokba. Míg a felnőttek a Felhőben táncolhatnak tovább. Koreográfiáikban a tájegység motívumait, a palóc táncokat igyekeznek bemutatni. “A mostani gimnazisták-egyetemisták már egészen kisiskolás koruk óta táncolnak, mondhatni belenőttek” – mondja Szabó Réka a Felsőtárkányi Hagyományőrző Néptáncegyesület vezetője. “Más magyarországi tájegységekről és Erdélyből származó táncokat is tanulunk a sajátjaink mellett. Elsősorban azonban keleti palócként, a saját községünk tánca a legfontosabb számunkra! Igyekszünk a régi hagyományokat hitelesen közvetíteni, táncban, viseletben, az énekek és a népi játékok terén. Például, az eredeti viseletek mellett mostanában sok újat varratunk a régiek mintájára. A táncunkat archív felvételek alapján, valamint régi táncosoktól tanultuk és adtuk tovább az új generációnak.” Munkájuk eredményességét mutatja, hogy a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség  által szervezett Hagyományőrző Néptáncegyüttesek Országos Bemutató Színpadán, 2019-ben, az együttesük Kiváló Minősítést ért el.

901  megtekintés, 1 ma