Bélapátfalva – hegyen-völgyön látnivalók bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bélapátfalva – hegyen-völgyön látnivalók

| Hazai tájakon | 2020-02-28

Bélapátfalva meghatározó épülete, az Apátság (fotó: Papp Géza, kektura.blog.hu)

Bélapátfalva tele van meglepetésekkel. Ha megérkeztünk, biztosak lehetünk benne, hogy Palócföldön járunk, hiszen a helyieknél ma is él az ízes palóc tájszólás. Az apátság kihagyhatatlan, ahogyan a tanösvény, a Bélkő és a tópart is. Lehet, hogy egy nap nem is elég a kirándulásra.

Szarvaskőről észak felé fordulva, Eger közelében, a Bükk nyugati oldalán fekszik Bélapátfalva. A kisváros az Eger-patak völgyében, erdőktől körülvéve fekszik a Bél-kő lábánál. Nyelvhasználata és viselete alapján a néprajz egyértelműen a palóc települések közé sorolja. A Heves megyei városon keresztül halad az Országos Kéktúra. 1232-ben létesült itt ciszterci apátság, amelynek szomszédságában csapott össze IV. Béla király és serege az üldöző tatárokkal. Nevét a település környékét uraló Bél nemzetségről kapta. 1330-ban viszont mint “az Apát faluját” említik, 1415-ben már Apátfalvaként. 

A hit alapjai

A fent már említett apátság a mai napig meghatározza Bélapátfalva történetét. Az 1534-es elnéptelenedését követően 1737-ben a barokk kor stílusának megfelelően kezdték helyreállítani. A következő helyreállítás a két világháborút követően, 1964-ben volt. Ekkor falkutatást is végeztek, aminek köszönhetően többek közt feltárhatóvá vált a vízvezeték és a kolostor alapzata is, mindkettő közel nyolcszáz év után. Az apátságba látogatva interaktív módon ismerhetjük meg a ciszterci rend működését és a szerzetesek életét, lehetőségünk van éjszakai idegenvezetést is választani. Ha pedig egy kis izgalmat szeretnénk átélni, bejárhatjuk az apátságot egy kincsvadászat keretében is.
A környék másik szakrális emléke a Gilitka-kápolna, amelyet Szent Anna tiszteletére szenteltek fel. A környék településeiről az Anna-napi búcsúkor, július 26-án zarándokok keresték fel a kápolnát. A második világháborúban az épület megsérült, ezért a búcsújárás is szünetelt. 2004-ben kezdődtek a felújítási munkálatok, amiket követően 2006-ban szentelték fel újra. 

Festői kilátás szárazon és vízen

A település festői környezetét a Bélkő uralja. A mészkősziklák a középső- és késő triász korban képződtek. Mai formáját az évtizedes cementbányászat alakította ki. Csúcsára  5 kilométeres, hétállomásos tanösvény vezet az apátságtól, végigjárva megismerhetjük a hegy kialakulását, a környék növény- és állatvilágát. A két-háromórás túra végeztével mindenkit lenyűgöz a látvány: tiszta időben a Tátra vonulatai és a Tisza kanyarulatai egyaránt láthatóak.
Ha nem a magasságok vonzanak, hanem a víz, akkor is jó helyen járunk! Ám akkor a Lak-völgyi tó felé induljunk. A tó partja kiváló lehetőséget biztosít a természet élvezetére. Bográcsozhatunk, sportolhatunk, napozhatunk, horgászhatunk és gyönyörködhetünk a fölénk magasodó Bélkőben. 

Hagyományőrző és kortárs

A bélapátfalvi Gesztenyés Kiállítóház több egy egyszerű tájháznál. Egyik termében a településről elszármazott Szabó Zoltán 18 akvarellfestmény tekinthetjük meg. Két másik teremben pedig a település keménycserép-gyárának termékei láthatók. A cserepek az 1846-os iparkiállításon is öregbítették Bélapátfalva nevét. 

A település 2018-ben hívta életre a Bélkő Fesztivált. Az eseményen mindent áthat a kő, még a főzőversenyen is kőleves-készítésben mérhetik össze tudásukat a jelentkezők. A hagyományteremtő céllal létrehozott fesztivál minden korosztálynak egész napos szórakozást kínál. 

A Bélapátfalvi Hagyományőrző Egyesületben a kis táncosokkal heti két alkalommal foglalkoznak. Az Egyesület vezetőjét, Orbán Krisztinát kérdeztük, mennyire játszanak fontos szerepet életükben a palóc hagyományok: “Teljes mértékben, felsőmátrai, eredeti, 1920-as évekből származó ruháink vannak. A nóták is ebből a kultúrkörből származnak.” Ugyanakkor – a huszonegyedik század elvárásaihoz igazodva – nemcsak néptánccal, hanem kertműveléssel is foglalkoznak. Nevükhöz fűződik a Magyarország Legszebb Konyhakertje verseny életre hívása.

Apró táncosok óriási lelkesedéssel (a Bélapátfalvi Hagyományőrző Egyesület fotója)

 

811  megtekintés, 1 ma

Szarvaskő – a bükki kincses falu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szarvaskő – a bükki kincses falu

| Hazai tájakon | 2020-02-21

Szarvaskő madártávlatból (fotó: Papp Géza, kektura.blog.hu)

Több millió éves kagylómaradvány, kanyargós vasútvonal, hagyományos csipkelekvár és egy magasan tornyosuló várrom. A Bükk olyan különleges falvakat is rejteget, ahol a történelem, a hagyomány, a technika és a természettudomány kéz a kézben jár. 

A palóc falvak közül is kiemelkedik a  mesebeli szépségű Szarvaskő. Eger, Noszvaj és Felsőtárkány szomszédságában, a Bükki Nemzeti Parkban terül el. A festői környezet igazán csalogató, az ide látogató turisták nem fognak csalódni. Egyesek szerint, nem csupán a helyiek állítják, ez Magyarország legszebb fekvésű települése. Az Eger-patak mente valóban képeslapra illik, ám a szarvaskői látképet a sziklaszoros, a várhegy és a Keselyű-hegy teszi teljessé.

A várrom árnyékában

Szarvaskő egyik legérdekesebb látnivalója a település fölé magasodik. Ez pedig Szarvaskő várának maradványai. Először a 1295-ben említi írásos emlék a várat, mely az Egri csillagokból is ismert várnak az elővára volt. Miután a törökök bevették az egrit, vele együtt a szarvaskői is elveszett. 1570-ből már Szarvaskő-alja alakban fellelhető.  Ezután fokozatosan az enyészeté lett a vár, utolsó, álló falai a második világháború alatt dőltek le. A romok sziklájához már csak a kilátás miatt is érdemes ellátogatni. Csodálatos panoráma nyílik a falura, a környező hegyekre. Akinek ez a kilátás nem elég, az a Major-tetői kilátóba felsétálva is megnézehti a környéket.

Tanösvényen a múltba

A település geológusok körében igencsak ismert és látogatott. A környék vulkáni kőzetei egyedülállóak, sokszínűségüket egy tanösvény mutatja be. Láthatunk itt több millió éves kagylómaradványt, ami azt jelenti, hogy ezt a vidéket valamikor tenger borította, de párnaláva is van itt, ami tenger alatti vulkánkitörés eredménye. A vidéken nem csak a vonatozás szerelmeseinek érdemes végigrobogniuk. Magyarország egyik legizgalmasabb és legszebb vasútvonala található itt, alagutakkal, kanyarokkal, és lenyűgöző kilátással. A filmrajongók számára is ajánljuk a kirándulást. Itt forgatták az Örkény István Tótékján alapuló Isten hozta, őrnagy úr című filmet Latinovits Zoltán főszereplésével. A forgatási helyszíneket ma külön térképpel a kezünkben járhatjuk be. 

Az őszi fesztivál

Több mint tíz éve minden októberben Csipkebogyó Fesztivált rendeznek Szarvaskőn. Itt nemcsak azt mutatják meg, hogyan lehet hagyományosan palóc csipkelekvárt főzni, hanem kézműves bemutatók, játszóház, túra és vásár is várja a fesztiválra érkezőket, no meg éhes sem marad senki a nap végére. Emellett mindig színvonalas zenei programokkal is kedveskednek a szervezők, így a szórakozás garantált és sokrétű. 

1,310  megtekintés, 1 ma

Noszvaj – a szuszinkások faluja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Noszvaj – a szuszinkások faluja

| Hazai tájakon | 2020-02-14

noszvaj barlanglakások bükk

Noszvaj misztikus barlanglakásai

Palócföld keleti szélén fekszik Noszvaj. A gyönyörű fekvésű faluban kastélyokat is találhatunk. Emellett azonban ma is él a palóc örökség, misztikus barlangokat látogathatunk, a túrát pedig kitűnő borokkal zárhatjuk. Végül az is kiderül, mi az a szuszinka.

Felsőtárkány délkeleti szomszédságában fekszik Noszvaj. A település mai helyén, a Bükk déli lejtőin őskori nyomokat is találtak, a Honfoglalást követően pedig biztosan lakott terület volt. Kezdetben királyi, majd az egri püspökség révén egyházi birtok volt. Először IV. Béla idején, 1248-ban említik, mint az egri püspök birtokát. 1552-ben az Eger ellen vonuló török csapatok Noszvaj környékét sem kímélték. Az ostromot követően a várvédő Füghedy János kapta meg szolgálataiért a települést. 1564-ben Noszvajt már kálvinista faluként említik. A török hódoltság után a falut szinte újjá kellett építeni, amely a Bossányi-család nevéhez fűződik. A következő birtokos báró Vécsey Anna és francia férje, de la Motte márki volt. 

Kastély és szálloda

A már említett márkiról elnevezett de la Motte-kastély 1774 és 1778 között épült copf stílusban. A kastély kovácsoltvas kapui is nevezetesek. Ezeket az Almássy-család címerére utaló  unikornisok őrzik. A falakon belül ma múzeum működik, néhány terem és egy oldalszárny pedig szállodának ad otthont. A település másik kastélya az 1900-ban, késő eklektikus stílusban elkészült Galassy-kastély. A kastély Noszvaj és Szomolya közt fekszik. 1953-ban leégett, majd hat év múlva turisztikai célra építették újra, ma is szálloda működik benne. 

Szuszinka és háti

A Gazdaház több mint százéves, és alig 10 éve újították fel. Ma helytörténeti kiállításnak ad otthont. Az épület a helyi paraszti építészet motívumait viseli magán, alapanyaga is helyben kivájt kő.  Egy módos parasztcsalád életét mutatja be a 19. század második feléből. A családokat várja a Meseút, ahol tíz házikóban elevenedik meg egy-egy mese, amihez kapcsolódóan feladatok várnak gyerekeket és szülőket egyaránt. Ha haza is szeretnénk vinni Noszvaj hagyományaiból, mindenképp keressük fel Lukács Imre bácsit, a hátikészítő mestert. A háti (vagy hátyi) egy Noszvajra jellemző, hátizsák méretű, fonott kosárféle. Régen több mint ötvenen művelték ezt a mesterséget, mára Imre bácsi az utolsó. Tipikus palóc étel a szuszinka, amiről a falusiak a ragadványnevüket is kapták. Eredeti jelentése aszalt gyümölcs, Noszvajon azonban csak a szilvára használják. 

Hegyéről híres falu

Noszvaj borairól is híres. Az egri borvidék egyik legjobban termő vidéke tartozik a településhez. A legismertebb pincészet talán a Thummerer, de a helyi családok kezében is sok pince található. Szintén a hegyvidék – és sok esetben a kényszer – szülte látványosságot kínálnak a barlanglakások. A tufába vájt lakásokban a legszegényebbek laktak évszázadokon át. Ma már többségük elhagyatott és a Farkaskői Barlangok Alkotótelep része. Tisztázatlan célúak a Kaptárkövek. Egyes feltételezések szerint temetkezési vagy áldozati szerepet töltöttek be, mások szerint méhészeti célokat szolgáltak. 

378  megtekintés, 3 ma

Felsőtárkány – tökéletesebb a képeslapnál bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Felsőtárkány – tökéletesebb a képeslapnál

| Hazai tájakon | 2020-02-07

Béke és csend Felsőtárkányban (Szinok Gábor fotója)

Pezsgő kulturális élet jellemzi Felsőtárkányt. Autentikus népdalokat hallgathatunk itt, de fúvószenekar is működik a faluban. Ha pedig a palóc táncokkal szeretnénk megismerkedni a legkisebbektől a legnagyobbakig bárki segítségünkre siet. A természet kincseiről pedig semmiképp ne feledkezzünk meg, de vár még ránk erdei kisvasút és ősemberbarlang is.

A háromezer-ötszáz lelkes palóc falu, Felsőtárkány a Bükk nyugati kapuja. A település írott története 1261-ben kezdődik. Ekkor még Oltarkan és Feltarkan alakban említik a mai település két részét. Később, a 14-15. században már a mai formában, Felsőtárkányként ismert. A történelmi Felsőtárkány azonban ma már nem létezik, az 1526-os török hadjáratok következtében a település megsemmisült. 1552-ben, Eger ostromakor, Alsótárkányt is elpusztították az oszmánok, azonban 1577-től a falu újratelepült. 1634-től egészen az 1900-as évekig a település egyházi tulajdonban állt, az egri püspökség birtoka volt. Erdők között, a Tárkányi-medencében terül el. Környezetében számos értékes kirándulóhely és látnivaló található.

Természeti látnivalókban igencsak gazdag Felsőtárkány és környéke. A Szikla-tó és a Szikla-forrás kedvelt kirándulóhely, nemcsak a túrázni szeretők körében.  Pihenésre is kiváló helyszín. A Bükk hegység másik érdekessége a Vöröskő-forrás, melynek vize olyan kristálytiszta, hogy akár iható is. Akik nem szeretnek sokat gyalogolni, azoknak sem kell aggódniuk, mert az erdei kisvasúttal is megközelíthető. Akár a kisvasutat, akár a túrázást választjuk, megismerkedhetünk a környék növény- és állatvilágával. 

Mesélő kövek

Látogatásunk során vétek lenne kihagyni a Nyugat Kapu Oktató- és Látogatóközpontot. Azon túl, hogy lehetőségünk van megismerni a Bükk kialakulását, növényzetét és állatvilágát, a pincébe érve ősemberek barlangját csodálhatjuk meg. Mindezt a 21. század igényeihez igazodó játékos, interaktív formában. 

Ahogy a legtöbb palóc falunak, úgy Felsőtárkánynak is van tájháza. A katolikus templommal szemben található, hiszen 1900-ban még a harangozó és családja otthona volt. A falu jellegzetességeit igyekszik bemutatni, a 20. század elejére fókuszálva. 2020-ban hagyományőrző húsvétot rendeznek. A hagyományos locsolkodás mellett kézműves programok, tojáskeresés és nyuszivonat várja az idelátogatókat. Persze nem maradhat ki a felsőtárkányi “netudd” fánk sem. 

Táncoló és éneklő közösség

A zene és a tánc kiemelt szerepet kap Felsőtárkány életében. 1995-ben alakult a Felsőtárkányi Fúvószenekar, a helyi zeneiskola növendékeiből. Több lemezük és készült, bel- és külföldön egyaránt szívesen látott művészek. Nevükhöz pedig már helyben szervezett fúvószenekari találkozó is fűződik. Több mint hatvan éves a Felsőtárkányi Hagyományőrző Néptáncegyesület. A tánctanulás itt az óvodásoknál kezdődik, akik az Aprócseppek és Cseppek együtteseket alkotják. Az általános iskolában kötelező a néptáncóra. Az egyesület a legkisebb, általános iskolásokat is várja Aprómákszem csoportjába. Éveik és tudásuk gyarapodásával pedig eljuthatnak a Mákszem, Mákvirág  és Mankucka csoportokba. Míg a felnőttek a Felhőben táncolhatnak tovább. Koreográfiáikban a tájegység motívumait, a palóc táncokat igyekeznek bemutatni. “A mostani gimnazisták-egyetemisták már egészen kisiskolás koruk óta táncolnak, mondhatni belenőttek” – mondja Szabó Réka a Felsőtárkányi Hagyományőrző Néptáncegyesület vezetője. “Más magyarországi tájegységekről és Erdélyből származó táncokat is tanulunk a sajátjaink mellett. Elsősorban azonban keleti palócként, a saját községünk tánca a legfontosabb számunkra! Igyekszünk a régi hagyományokat hitelesen közvetíteni, táncban, viseletben, az énekek és a népi játékok terén. Például, az eredeti viseletek mellett mostanában sok újat varratunk a régiek mintájára. A táncunkat archív felvételek alapján, valamint régi táncosoktól tanultuk és adtuk tovább az új generációnak.” Munkájuk eredményességét mutatja, hogy a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség  által szervezett Hagyományőrző Néptáncegyüttesek Országos Bemutató Színpadán, 2019-ben, az együttesük Kiváló Minősítést ért el.

869  megtekintés, 3 ma

Fekete Zaj Fesztivál: Mátrafüred-Sástó 2018.augusztus 17-19. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fekete Zaj Fesztivál: Mátrafüred-Sástó 2018.augusztus 17-19.

| Programajánló | 2018-08-19

Több éves szünet után újra felhangzik a Fekete zaj a Sástó melletti Mátra kempingben. Három nap alatt bő 60 zenekar, köztük 11 nemzetközi lép fel a Fanyűvő, Lúdvérc és az Osztálykirándulás színpadokon. Köztük a VHK, Zivatar, I.O.N., Crippled Black Phoenix, a Boy Harsher, Anna von Hausswolff, Agregator, Void of Voices, Machabray.

Mátra kemping Fotó: Safranka János

A formabontó, különböző stílusirányzatot előadó zenekarok tárházára idén 7-800 látogatót várnak. A koncerteken túl Zajtúrákon, irodalmi programokon, filmvetítéseken is részt vehetnek.

 

 

952  megtekintés, 2 ma

GYÖNGYÖSPATAI SZÜRET 2015. október 10. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

GYÖNGYÖSPATAI SZÜRET 2015. október 10.

| Programajánló, Uncategorized | 2015-10-05

454  megtekintés, 1 ma

Szüreti mulatság 2015. szeptember 26. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szüreti mulatság 2015. szeptember 26.

| Programajánló, Uncategorized | 2015-09-16

394  megtekintés, 2 ma

MÁTRAI SZÜRETI NAPOK ÉS FEHÉRBOR FESZTIVÁL 2015. SZEPTEMBER 18-20. GYÖNGYÖS, FŐ TÉR bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

MÁTRAI SZÜRETI NAPOK ÉS FEHÉRBOR FESZTIVÁL 2015. SZEPTEMBER 18-20. GYÖNGYÖS, FŐ TÉR

| Programajánló, Uncategorized | 2015-09-11

613  megtekintés, 2 ma

VI. Palóc Parasztolimpia Atkár, sportpálya 2015. 08. 15. 15 óra bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

VI. Palóc Parasztolimpia Atkár, sportpálya 2015. 08. 15. 15 óra

| Programajánló, Uncategorized | 2015-08-11

593  megtekintés, 1 ma

Vidróczki Néptáncegyüttes Szalonna és Bandája kíséretével 2015. 08. 12. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Vidróczki Néptáncegyüttes Szalonna és Bandája kíséretével 2015. 08. 12.

| Programajánló, Uncategorized | 2015-08-04

442  megtekintés, 1 ma