Hollókő – Mentés másként bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hollókő – Mentés másként

| Hazai tájakon | 2019-11-22

Talán Hollókő Magyarország legismertebb települése, Budapestet leszámítva. Mindannyian büszkék vagyunk a hagyományőrző falura, ahol még ma is velünk élnek a palóc hagyományok. Ám ha nagyító alá vesszük, a gasztrocentrumok és a szállodák nem feltétlenül a hagyományőrzést szolgálják. Megvizsgáltuk, mit kellene igazán megmenteni.

Hollókő az egyedüli falu Magyarországon, amely birtokolja az UNESCO világörökségi címet. Mindezt azzal érdemelte ki, hogy a 17-18. századi népi építészet, valamint a múlt századokat megelőző idők népi életét őrizte meg. Hollókő azonban ma már teljesen mást jelent, mint 1987-ben, amikor a palóc falu megkapta a világörökségi minősítést. Napjainkra felbecsülhetetlen értékű népi kincsei már a turizmus kiszolgáló-egységeivé váltak. Írásunkban bemutatjuk azt, amivel Hollókő kiérdemelte a kitüntető címet valamikor, és ami egyre inkább eltűnőben van.

Az élő Ófalu

A máig is megmaradt Ófaluban a historikus palóc építészettel találkozhatunk. Ráadásul nemcsak egy-egy házzal, hanem 56 épülettel. A palócok házaikat a 17. századig alapozás nélkül építették, döntően fából, és sárral szigetelték. A falu megmaradását különös módon az 1909-es tűzvész segítette. Az ezt követő újjáépítésekkor ugyanis kiemelt figyelmet fordítottak a palócos jegyek megőrzésére. A házak leginkább tornácosak (a később épültek már kőtornácosak), azonos mintavilág díszíti őket és általában három (esetenként kettő) helységből állnak: tisztaszobából, kamrából és konyhából (pitvarból).

Hollókő élete

Az 1964-ben autentikus palóc házban megnyílt Falumúzeum mutatja be az egykor itt élők mindennapjait. Berendezését a balassagyarmati Palóc Múzeum biztosítja. Az építészeten kívül lehetőségünk van megtekinteni a palócok mindennapi használati tárgyait, érdemes figyelmet szentelni a díszes faragásokra és a festett ládákra. 

A hollókői népviseletet nem muzeális értékként kell kezelnünk, ugyanis a lányok és asszonyok a mai napig hordják, igaz csak szentmisére és nagyobb ünnepekre. A férfiak nem ragaszkodtak ennyire hagyományaikhoz, a múlt század ötvenes évei óta nem járnak viseletben. 

A palóc falun túl

Érdemes ellátogatnunk a tatárjárást követően épült várhoz is. A környéken zajlott a huszita háború néhány mozzanata, de 1552-es hadjáratukban a törökök is elfoglalták. A Rákóczi-szabadságharcot követően néhány elemét elbontották, emiatt a várat rommá minősítették. Ez mentette meg attól, hogy porig rombolják, bár a régészek 1966-os feltárásáig a természet és a köveket építőanyagként felhasználók tovább rongálták. Látogatásunk során megtapasztalhatjuk, milyen is volt az élet a középkori várakban, köszönhetően a Szent László Lovagrend tagjainak. 

420  megtekintés, 1 ma

8. Hollókői bornapok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

8. Hollókői bornapok

| Programajánló, Uncategorized | 2015-04-21

357  megtekintés, 1 ma