Szilaspogony – ahol még a tányérba is jut kő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szilaspogony – ahol még a tányérba is jut kő

| Hazai tájakon | 2019-10-04

Szilaspogony és a Kiskő 1933-as fényképe (Fortepan/Schermann Ákos)

Szilaspogony és a Kiskő 1933-as fényképe (Fortepan/Schermann Ákos)

Nógrádi barangolásunkat folytatva, elhagyjuk a Palóc Világtalálkozók helyszíneit, és Bárnáról Keletre indulva, Szilaspogony felé vesszük utunkat. A falu melletti Kiskő felfedezése közben középkori kincsek nyomába eredünk, majd  megtudjuk azt is, hogy hogyan kerülnek kövek az ebédlőasztalra!

Szilaspogony neve a kevésbé ismert turisztikai célpontok között található, ennek oka ugyanakkor nem a látnivalók hiánya, inkább csak Palócföld gazdagsága. A falu Bárna és Zabar között fekszik, közel a szlovák határhoz, és a hazatért faluhoz, Somoskőújfaluhoz. 1405-ből található az első írásos emlék, amely Pogon néven említi. A középkori elnevezéshez hasonló Pogony néven találjuk meg az 1954. előtti iratokban is, ekkora kapta ugyanis a Szilas-patakra utaló előtagot. Napjainkban mindössze háromszáz lelkes a falu, noha a századfordulón még több mint hétszázan éltek itt. A község büszke házigazda, itt rendezik ugyanis évente a Kőleves Fesztivált, amelyet a Mátyás királyhoz köthető monda ihletett. Ijedtségre azonban semmi ok, a tányérba kövek helyett finom falatok kerülnek, igazi gasztroélményt nyújtva főzni és kóstolni szeretőknek egyaránt. 

A falu határától mindössze két kilométerre található a Kiskő, amelyen Bárnával osztoznak, noha közigazgatásilag Szilaspogonyhoz tartozik. Fontosságát jelzi, hogy megyei jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították. Szilaspogonyból érdemesebb megközelíteni a csúcsot, ahonnan elindulhatunk egy valódi kincsvadászatra. A mondák szerint ugyanis a Kiskő gyomra kincset rejt. Ezt a feltételezést a néphagyomány őrizte meg, ugyanis a barlang első, 1865-ös említése nem közöl ilyen tényt. A bazaltban kialakult természetes barlangot a 20. század elején lelkes helyiek átkutatták, kincset azonban nem találtak. Munkájuknak köszönhetően azonban a hegy gyomrába már szabad bejárásunk lehet. A bazaltkúpon korábban vár állhatott, ennek nyomait a talaj őrzi, azonban írásos említését nem találni erről. Talán a vár táplálta a legenda terjedését is. Ha kézzel fogható kincset nem is találunk, a bazaltkúpon tett kirándulást semmiképp ne hagyjuk ki. Ritka növények, a vulkanikus eredetű Kiskő, a csúcsról szemünk elé táruló kilátás mind-mind megéri a fáradságot, amíg feljutunk a hegytetőre!

366  megtekintés, 3 ma

Bárna – Mikszáth Görbeországának középpontja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bárna – Mikszáth Görbeországának középpontja

| Hazai tájakon | 2019-09-20

Bárna község látképe 1933-ban (Fortepan/Schermann Ákos)

Bujákról Bárnára utazva folytatjuk nógrádi túránkat. Ezúttal a túrázás és a természet barátainak igyekszünk a kedvére tenni, hiszen egy olyan falut mutatunk be, amelynek legfőbb vonzerejét természeti értékei adják. Hegyek, patakok, barlangok világa Bárna. Olyan, mint egy szép festmény. 

A mindössze ezer lelkes község a Salgótarjáni járásban, a szlovák határtól nem messze fekszik. Ahogyan a cím is mutatja, a környék szépségét már Mikszáth Kálmán írónk is megörökítette számos művében. 

A település első említése 1405-ből származik, a 16. század második feléből viszont nem találunk írott emlékeket, ekkor valószínűleg elnéptelenedett. Legközelebb 1715-ben említik az összeírások. A falu körül hegyek és erdők húzódnak, amelyek a településre jutást is festőivé, regénybe illővé teszik. A hegyeken kívül patakokban is igen gazdag, szinte minden utcával párhuzamosan fut egy-egy folyócska, amelyek közül a legnagyobb a Bárna. A hegyek közelségének köszönhetően az ország egyik leghidegebb pontja, akár évi hetven napig is tarthat a hótakaró, és az első fagyokra sem kell októbernél tovább várni. Ez igazán jó hír azoknak, akik nehezen viselik a kánikulát, ugyanakkor a  vulkanikus eredetű hegyek kiváló kirándulási lehetőséget is biztosítanak az ide látogató turistáknak és geológusoknak. Az 520 méter magas Nagykő kiemelkedik közülük, innen a Bükk, a Mátra, és a Cserhát vonulataira nyílik kilátás, de tiszta időben még pedig a Tátra csúcsai is láthatók. A Nagykő élővilága is említést érdemel, számos ritka növényfaj telepedett itt meg. A túrázás szerelmesei megpihenhetnek, megszállhatnak a kertes teraszos Nagykő Vendégházában. 

Erdei úton sétálva közelíthetjük meg a szintén vulkanikus eredetű Kiskőt, amelynek gyomrában tízméteres üreg található. Egyes források szerint a török korban itt húzták meg magukat Bárna lakói, mások szerint éppen a törökök rejtekhelye volt. A Szerkő különlegessége, hogy a környező hegyektől eltérően nem vulkáni eredetű, hanem homokkő. 

2019-ben a település adott otthont a Palóc Világtalálkozónak (a korábbi házigazdák közül Cserháthaláp bemutatása itt található), amelynek célja a palóc kultúra tovább örökítése és ápolása. A rendezvény ezen kívül lehetőséget ad a palóc települések lakóinak a találkozásra, és a közösségtudat erősítésére is.

326  megtekintés, 2 ma