Ludányhalászi – Mert a hagyományt visszatanulni is lehet bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ludányhalászi – Mert a hagyományt visszatanulni is lehet

| Hazai tájakon | 2019-12-20

A ludányhalászi Ráday-kastély (A képet Ludányhalászi Község Önkormányzata www.ludanyhalaszi.hu bocsátotta rendelkezésünkre)

Ludányhalászi leginkább a Ráday-kastély miatt tarthat számot érdeklődésre. Az elmúlt évtizedekben a palóc gyökereket sajnos elfelejtették, de egy lelkes hagyományőrző ebben is változást tudott hozni. 

Szécsényt észak felé elhagyva jutunk el egy gyönyörű határfaluba, Ludányhalásziba. Más úton indulva Hollókő világörökségi kincsei és Ipolytarnóc ősmaradványai között található Ludányhalászi. A mai formájában ismert falu 1948-ban jött létre, több település összevonásával. IV. Béla idejéből ismerjük először Halászt, Alsó- és Felsőludányt pedig az 1820-as években említik. A török hódoltság alatt a falu többször cserélt gazdát, el is néptelenedett. A terület élővilága kiemelkedően gazdag, köszönhetően az Ipolynak. Számtalan vízimadár élőhelyeként ismert, olykor még jégmadarakkal is találkozhatnak az idelátogatók. Szintén jelentős a település életében a horgászat és az elismert Öregpotyka Horgász Egyesület.

A ludányhalászi Ipoly-part (A képet az Öregpotyka Horgász Egyesület bocsátotta rendelkezésünkre)

Kastély és palócok

A falu templomának alapjai az Árpád-kor óta állnak itt. A Szent András tiszteletére szentelt templom az évszázadok során több átalakításon is átesett, a helyiségek funkciói is változtak. 1889-ben egy tűzvész ejtett rajta jelentékeny károkat, ezt követően nyerte el a mai formáját. 

Ludányhalászi egyik legnagyobb nevezetessége a Ráday-kastély. Az épületet a II. Rákóczi Ferenc kancellárjaként ismert Ráday Pál kezdte építtetni. Az először földszintes kúria 1715-ben kapott emeletet. A következő fontos dátum 1738., amikor egy tűzvész elpusztította a kastélyt, viszont alig két év leforgása alatt ismét régi fényében tündökölt. A kastély az irodalomtudós Ráday Gedeonnak köszönhetően bekapcsolódott a kulturális életbe is, itt rakták le az alapjait a híres Ráday-könyvtárnak. 1931-ben a tulajdonosa szeretetháznak ajánlotta fel, az 1990-es évek óta ismét szociális funkciókat lát el. A kastélyhoz tartozó nyolc hektáros park még őrzi az építtetők emlékét, engedéllyel ma is látogatható. 

A falu palóc házait sajnálatos módon mára lebontották. A népviselet is kihalt a mindennapokból, azonban egy lelkes ludányhalászi lakosnak, Ádám Róbertnének köszönhetően újraélednek. Hagyományos ludányhalászi tarajos főkötőket (díszes felső résszel, hátul pedig szalaggal) készít egyedi kézi munkával. A főkötők színe a viselő életkorát, díszítettsége pedig vagyoni helyzetét volt hivatott mutatni. Napjainkban azonban a főkötők és a népviselet csak a szüreti felvonuláskor kerül elő. Ádám Róbertné célja, hogy az elkészült népviseleteket a falu befogadja és múzeumban mutassa be.

202  megtekintés, 1 ma