Mátraszőlős – Hogyan került a Mátra a Cserhátba? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mátraszőlős – Hogyan került a Mátra a Cserhátba?

| Hazai tájakon | 2020-01-10

Mátraszőlős több mint hétszáz éves temploma (Dr. Turza Csaba fotója)

A Cserhát egyik ékszerdoboza Mátraszőlős, ahol az emberi életnek több évezredes múltja van. Több történelmi korszaknak emlékei is megtekinthetők itt. A kis palóc község figyel hagyományaira és őrzi értékeit. 

Mátraszőlős hajlamos megtéveszteni a gyanútlan utazót. Az ezerötszáz lelkes falut neve alapján mindenki a Mátrában keresné, noha a Cserhát délkeleti lábainál fekszik, Tar szomszédságában. A település környeztében talált régészeti leletek alapján évezredekkel ezelőtt tenger borította, kétezer évvel ezelőtt pedig kelták éltek itt. Először IV. Béla uralkodásának idején, 1229-ben említik. Később birtokosai között volt a Széchényi- és a Rákóczi-család is. 1991. óta önálló ismét, ezt megelőzően rövid ideig Pásztó része volt. 

Mesélő kövek

A község legismertebb nevezetessége a Szent Erzsébetről elnevezett római katolikus templom, amely több mint hétszáz éve áll itt. Az évszázadok során többször felújították. Gótikus stílusban kezdték építeni a 14. században, oltára 1669-re datált, barokk stílusú. Töredékesen ugyan, de fennmaradt egy freskó is, amelynek készítését a 14. századra teszik. Az utolsó nagyobb alakítás a torony hozzáépítése volt, 1864-ben. 

Valaha “Nógrád Vármegye legszebb úri laka” volt a Jankovich-kúria. A 19. században rokokó stílusban épült, 13 lakosztályos épület leghíresebb része az ún. gót szoba volt, amely belső kialakítása kizárólag fából készült. Mára magántulajdon, fénye megkopott és talán egykori építtetői sem ismernének rá a szebb napokat is látott épületre. A természeti örökségek közé tartozik a Függő-kői-barlang, amelyből őslények leletei kerültek elő. Nevét instabilnak tűnő helyzetéről kapta, azonban valószínű, hogy még jó pár évig a helyén marad. A barlangban található a cserháti andezitek egyik leglátványosabbika. Nem véletlen, hogy az Országos Kéktúra útvonala is elhalad a közelben. 

Éledő palóc emlékek

2019. különösen fontos év a palóc emlékek megóvásának szempontjából. Ebben az évben készült el két kiemelten fontos kezdeményezés is. Elkészült a  Rákóczi-kápolna felújítása, ahol a fejedelem pihent meg 1705-ben. Eredetileg Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel, a belső terekben pedig jellegzetes palóc minták is helyet kaptak. Szintén a tavalyi évben nyitotta meg kapuit Mátraszőlős tájháza, amely helyi vállalkozók, az önkormányzat és a falu lakosságának összefogásából valósult meg. Közel 350 kiállítási tárggyal büszkélkedhet, amelyet a mátraszőlősiek adományoztak. Az intézmény célja, hogy bemutassa a palóc falu mindennapjait a két világháború közötti időszakban. A tájházban korabeli tisztaszoba, konyha, kamra és istálló elevenedik meg, hat életnagyságú, viseletbe öltöztetett baba mellett. A tájházzal szeretnék elérni, hogy azok a kézműves technikák, amik őseink mindennapjainak részei voltak, ne vesszenek el napjainkban sem.

2,222  megtekintés, 3 ma