Bárna – Mikszáth Görbeországának középpontja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bárna – Mikszáth Görbeországának középpontja

| Hazai tájakon | 2019-09-20

Bárna község látképe 1933-ban (Fortepan/Schermann Ákos)

Bujákról Bárnára utazva folytatjuk nógrádi túránkat. Ezúttal a túrázás és a természet barátainak igyekszünk a kedvére tenni, hiszen egy olyan falut mutatunk be, amelynek legfőbb vonzerejét természeti értékei adják. Hegyek, patakok, barlangok világa Bárna. Olyan, mint egy szép festmény. 

A mindössze ezer lelkes község a Salgótarjáni járásban, a szlovák határtól nem messze fekszik. Ahogyan a cím is mutatja, a környék szépségét már Mikszáth Kálmán írónk is megörökítette számos művében. 

A település első említése 1405-ből származik, a 16. század második feléből viszont nem találunk írott emlékeket, ekkor valószínűleg elnéptelenedett. Legközelebb 1715-ben említik az összeírások. A falu körül hegyek és erdők húzódnak, amelyek a településre jutást is festőivé, regénybe illővé teszik. A hegyeken kívül patakokban is igen gazdag, szinte minden utcával párhuzamosan fut egy-egy folyócska, amelyek közül a legnagyobb a Bárna. A hegyek közelségének köszönhetően az ország egyik leghidegebb pontja, akár évi hetven napig is tarthat a hótakaró, és az első fagyokra sem kell októbernél tovább várni. Ez igazán jó hír azoknak, akik nehezen viselik a kánikulát, ugyanakkor a  vulkanikus eredetű hegyek kiváló kirándulási lehetőséget is biztosítanak az ide látogató turistáknak és geológusoknak. Az 520 méter magas Nagykő kiemelkedik közülük, innen a Bükk, a Mátra, és a Cserhát vonulataira nyílik kilátás, de tiszta időben még pedig a Tátra csúcsai is láthatók. A Nagykő élővilága is említést érdemel, számos ritka növényfaj telepedett itt meg. A túrázás szerelmesei megpihenhetnek, megszállhatnak a kertes teraszos Nagykő Vendégházában. 

Erdei úton sétálva közelíthetjük meg a szintén vulkanikus eredetű Kiskőt, amelynek gyomrában tízméteres üreg található. Egyes források szerint a török korban itt húzták meg magukat Bárna lakói, mások szerint éppen a törökök rejtekhelye volt. A Szerkő különlegessége, hogy a környező hegyektől eltérően nem vulkáni eredetű, hanem homokkő. 

2019-ben a település adott otthont a Palóc Világtalálkozónak (a korábbi házigazdák közül Cserháthaláp bemutatása itt található), amelynek célja a palóc kultúra tovább örökítése és ápolása. A rendezvény ezen kívül lehetőséget ad a palóc települések lakóinak a találkozásra, és a közösségtudat erősítésére is.

346  megtekintés, 1 ma

Cserháthaláp – egy 21. századi Mikszáth-novella bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Cserháthaláp – egy 21. századi Mikszáth-novella

| Hazai tájakon | 2019-09-06

Cserháthaláp tájház

Cserháthaláp tájház

Zsibongó fesztivált szerveznek, mindennapjaik társa egy csendesen kanyargó patak, a hagyományokat pedig nem múzeumokban őrzik, hanem naponta megélik. Cserháthaláp a bizonyíték arra, hogy saját értékeire és lakosainak összefogására alapozva egy falu is lehet izgalmas, pezsgő, ugyanakkor nyugodt és barátságos hely. Ezért is választottuk nógrádi túránk első állomásának.

Balassagyarmattól délre, 12 kilométeres távolságban található a festői szépségű falu, Cserháthaláp. Jelenleg közel négyszázan laknak itt.  A terület már az Árpád-korban is lakott volt, erről feljegyzések tanúskodnak, azonban ennek sajnos nem találhatók épített emlékei. A falun keresztül folyik a Feketevíz-patak, amely csendes csobogásával nemcsak irányjelzője lehet a turistának, hanem békés, nyugtató útitársa is. A Palóc Porta Vendégházban lehetőségünk nyílik megtekinteni és át is élni elődeink mindennapjait, ugyanis az 1830-as évekből származó épületet korhű berendezés egészíti ki. 2019-ben nyitotta meg kapuit egy kilencvenéves, hagyományos, tornácos épületben a falu tájháza. A berendezési tárgyakat Cserháthaláp jelenlegi és elszármazott lakóinak adományaiból gyűjtötték, az ide látogatók pedig megismerhetik, hogyan éltek a módosabb gazdák. Idén már harmadik alkalommal szervezik meg a Cserháthalápi Betyárasztal Fesztivált, amely a népművészet sajátos ünnepe. Lehetőséget biztosít az ide látogatóknak a népviseletek megismerésére, valamint a táj finomságainak megkóstolására is. A falu élettel teli, aktív közösséget alkot. Két népdalkör működik a településen, amelyek célja a palóc népdalok megismertetése és ápolása. Évente hagyományőrző rendezvényt tartanak, amely minden alkalommal a paraszti élet egy-egy motívumát dolgozza fel, így került már sorra a kukoricafosztás és a hagyományos disznótor is. A környéken kirándulni vágyók számára kiváló lehetőségeket biztosít a világörökségként is számon tartott Hollókő, amely mintegy félórás autóútra található, vagy a hasonló távolságra fekvő szlovákiai Mikszáthfalva (Sklabiná), ahol a palócok világát is megörökítő nagy prózaírónk, Mikszáth Kálmán szülőházát tekinthetjük meg. Egy órás autóúttal pedig eljuthatunk Fülekre (Fiľakovo) és Somoskőre, ahol a középkori végvárrendszer egy-egy büszke vára látható.

374  megtekintés, 1 ma