Sáta – Sátán még a föld alatt is érdekes bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Sáta – Sátán még a föld alatt is érdekes

| Hazai tájakon | 2020-03-27

A sátai Fáy-kastély légi felvétele

Sáta sokkal többet kínál a nevéből eredeztethető szóvicceknél. Igaz, egy mulatságos történetnek is utánajártunk. Azonban ne csak azért utazzunk ide, hogy elmondhassuk: Sátán vagyok.

Bánhorvátiból visszafordulva, még egy utolsó pillantást vetve a Lázbérci víztározóra, Dédetapolcsányon át jutunk el Sátára. Az ezeregyszáz lelkes falu az Upponyi-hegység nyugati oldalán várja a kirándulókat. Viszonylag korán, már 1281-ben, majd 1301-ben is említik birtoklevelek Sáta létezését. A 14. század végére heti vásárt is tarthattak itt, a komoly fejlődésről tanúskodik, a 16. századra a környék fontosabb települései közé tartozott. Később a török hódítás és a kuruc felkelés hatott erősebben a település sorsára. Egyik sem múlt el nyom nélkül, noha Sáta viszonylag jobban vészelte át a harcokat. 

Sáta legimpozánsabb épülete kétségkívül a Fáy-kastély. Építését 1735-ben fejezték be. Az évszázadok során több család is birtokolta, mindegyikük kezének lenyomatát is magán viseli a kastély. Nevét az utolsó nemesi származású tulajdonosnak, Fáy Istvánnak köszönheti. Rápillantva erős hasonlóságot mutat a közeli bánhorváti kastéllyal. Ez nem a véletlen, hanem az építtető Platthy-család műve. A kastélyban az államosítást követően, egészen a rendszerváltozásig gyermekotthon működött. Majd az épület állagának romlása miatt ezt a funkciót már nem tudta ellátni. Jelenleg magánkézben van, folyamatos felújítások alatt. A kastély alatt rejtélyes alagútrendszer húzódik, amely egyelőre feltáratlan, viszont számos legenda kapcsolódik hozzá.

Sáta büszke zenei örökségére is. A Sátai Nefelejcs Népdalkör ápolja és élteti a település évszázadok alatt felhalmozott palóc kincseit. A helyi rendezvényeknek folyamatos közreműködői, emellett országszerte állandóak a fellépések. Repertoárjukban kiemelt szerepet kapnak a tájegységhez kötődő, palóc dallamok. Szalmás Zsoltné polgármester viszont a mindennapokban más tendenciáról számolt be: “A palóc hagyományaink ápolása a mindennapokban már nem jellemző. A népi kultúrának napjainkra már nincsen hatása. Kizárólag a Népdalkörön keresztül élnek tovább”. A közelben felfedezésre érdemes a Tőkés-völgy is, amely kirándulóhelyszínnek ideális. Natura 2000-es védelem alatt áll, főként növényvilágának megóvása érdekében.

Végezetül a már bevezetőben is ígért anekdota! Többen említik, hogy látták a szomszéd falu, Borsodbóta templomának ajtaján az alábbi üzenetet: A mise elmarad, Sátán vagyok. A történet több változatban, több falu plébánosával kapcsolatosan is terjed. 

1,848  megtekintés, 1 ma

Felsőtárkány – tökéletesebb a képeslapnál bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Felsőtárkány – tökéletesebb a képeslapnál

| Hazai tájakon | 2020-02-07

Béke és csend Felsőtárkányban (Szinok Gábor fotója)

Pezsgő kulturális élet jellemzi Felsőtárkányt. Autentikus népdalokat hallgathatunk itt, de fúvószenekar is működik a faluban. Ha pedig a palóc táncokkal szeretnénk megismerkedni a legkisebbektől a legnagyobbakig bárki segítségünkre siet. A természet kincseiről pedig semmiképp ne feledkezzünk meg, de vár még ránk erdei kisvasút és ősemberbarlang is.

A háromezer-ötszáz lelkes palóc falu, Felsőtárkány a Bükk nyugati kapuja. A település írott története 1261-ben kezdődik. Ekkor még Oltarkan és Feltarkan alakban említik a mai település két részét. Később, a 14-15. században már a mai formában, Felsőtárkányként ismert. A történelmi Felsőtárkány azonban ma már nem létezik, az 1526-os török hadjáratok következtében a település megsemmisült. 1552-ben, Eger ostromakor, Alsótárkányt is elpusztították az oszmánok, azonban 1577-től a falu újratelepült. 1634-től egészen az 1900-as évekig a település egyházi tulajdonban állt, az egri püspökség birtoka volt. Erdők között, a Tárkányi-medencében terül el. Környezetében számos értékes kirándulóhely és látnivaló található.

Természeti látnivalókban igencsak gazdag Felsőtárkány és környéke. A Szikla-tó és a Szikla-forrás kedvelt kirándulóhely, nemcsak a túrázni szeretők körében.  Pihenésre is kiváló helyszín. A Bükk hegység másik érdekessége a Vöröskő-forrás, melynek vize olyan kristálytiszta, hogy akár iható is. Akik nem szeretnek sokat gyalogolni, azoknak sem kell aggódniuk, mert az erdei kisvasúttal is megközelíthető. Akár a kisvasutat, akár a túrázást választjuk, megismerkedhetünk a környék növény- és állatvilágával. 

Mesélő kövek

Látogatásunk során vétek lenne kihagyni a Nyugat Kapu Oktató- és Látogatóközpontot. Azon túl, hogy lehetőségünk van megismerni a Bükk kialakulását, növényzetét és állatvilágát, a pincébe érve ősemberek barlangját csodálhatjuk meg. Mindezt a 21. század igényeihez igazodó játékos, interaktív formában. 

Ahogy a legtöbb palóc falunak, úgy Felsőtárkánynak is van tájháza. A katolikus templommal szemben található, hiszen 1900-ban még a harangozó és családja otthona volt. A falu jellegzetességeit igyekszik bemutatni, a 20. század elejére fókuszálva. 2020-ban hagyományőrző húsvétot rendeznek. A hagyományos locsolkodás mellett kézműves programok, tojáskeresés és nyuszivonat várja az idelátogatókat. Persze nem maradhat ki a felsőtárkányi “netudd” fánk sem. 

Táncoló és éneklő közösség

A zene és a tánc kiemelt szerepet kap Felsőtárkány életében. 1995-ben alakult a Felsőtárkányi Fúvószenekar, a helyi zeneiskola növendékeiből. Több lemezük és készült, bel- és külföldön egyaránt szívesen látott művészek. Nevükhöz pedig már helyben szervezett fúvószenekari találkozó is fűződik. Több mint hatvan éves a Felsőtárkányi Hagyományőrző Néptáncegyesület. A tánctanulás itt az óvodásoknál kezdődik, akik az Aprócseppek és Cseppek együtteseket alkotják. Az általános iskolában kötelező a néptáncóra. Az egyesület a legkisebb, általános iskolásokat is várja Aprómákszem csoportjába. Éveik és tudásuk gyarapodásával pedig eljuthatnak a Mákszem, Mákvirág  és Mankucka csoportokba. Míg a felnőttek a Felhőben táncolhatnak tovább. Koreográfiáikban a tájegység motívumait, a palóc táncokat igyekeznek bemutatni. “A mostani gimnazisták-egyetemisták már egészen kisiskolás koruk óta táncolnak, mondhatni belenőttek” – mondja Szabó Réka a Felsőtárkányi Hagyományőrző Néptáncegyesület vezetője. “Más magyarországi tájegységekről és Erdélyből származó táncokat is tanulunk a sajátjaink mellett. Elsősorban azonban keleti palócként, a saját községünk tánca a legfontosabb számunkra! Igyekszünk a régi hagyományokat hitelesen közvetíteni, táncban, viseletben, az énekek és a népi játékok terén. Például, az eredeti viseletek mellett mostanában sok újat varratunk a régiek mintájára. A táncunkat archív felvételek alapján, valamint régi táncosoktól tanultuk és adtuk tovább az új generációnak.” Munkájuk eredményességét mutatja, hogy a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség  által szervezett Hagyományőrző Néptáncegyüttesek Országos Bemutató Színpadán, 2019-ben, az együttesük Kiváló Minősítést ért el.

875  megtekintés, 2 ma

Erdőtarcsa – a kastélyos falu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Erdőtarcsa – a kastélyos falu

| Hazai tájakon | 2020-01-31

Erdőtarcsa egyik büszkesége a Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély (fotó: orszagalbum/kallojazmin)

Elsősorban kastélyairól híres Erdőtarcsa. Szép számmal található épített örökség a kis faluban. Emellett ugyanolyan fontosak az újjáéledő lovas- és palóc hagyományok, valamint a természeti értékek is. 

Sziráktól déli irányban fekszik az ötszáz fős falu, Erdőtarcsa. Korábban a kastélyok falujaként emlegették, mert mérete ellenére több kastélynak is otthont ad. A község az Ilka-patak völgyében terül el, Erdőtarcsa közepén pedig melegvizes forrás tör fel, amely télen sem fagy be. A falu története a 15. századig vezethető vissza, 1404-ben említik először, amikor Zsigmond király szabójának adományozta. A 17. század közepén a falu csaknem elnéptelenedett. Majd egy évszázaddal később, 1742 és 1746 között épült meg a barokk stílusú katolikus templom. 1820-ban a klasszicista Végh-kúria. A település gyakori vendége volt az 1840-es években Madách Imre. A század második felében épült a Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély és a Kubinyi-Márkus-kúria és a Dabasi-Halász arborétum és az Ybl Miklós tervezte neogótikus kápolna. 

Kastélyból kastélyba

A település leghíresebb épített öröksége a Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély, amely 1989 óta a Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza. A kastélyt az a Mayerhoffer András tervezte, akinek a gödöllői Grassalkovich-kastélyt is köszönhetjük. A kastély a kisebbek közé tartozik, azonban számos kreatív mérnöki vonást mutat. Ilyen például, hogy a földszintről és az emeletről is kiléphetünk a kastélyparkba. Természetesen a mérnöki furfang ez utóbbinál feltöltést alkalmazott, így a látvány földszintes kastélyt mutat. A Végh-kúria jelenleg magánlakásként működik, míg a Kubinyi-Márkus-kúria a az óvodások és kisiskolások otthona.
A Dabasi-Halász-kastély nem látogatható, azonban a kertjében létrehozott arborétum igen. 1957-ben számos értékes növényfajt telepítettek ide, azonban napjainkra az arborétum meglehetősen elhanyagolt. Sokkal barátságosabb képet mutat a Mesterházy Fenyőgyűjtemény. Az 1981-ben Mesterházy Zsolt magánkezdeményezéseként létrejött gyűjtemény 2001 óta látogatható, előzetes bejelentkezést követően. 

Ébredő és éledő hagyományok

Erdőtarcsa lakossága büszke hagyományaira. Ezt mutatja a kastélyok gondos ápolása és mai funkcióval való felruházása is. Ugyanígy a palóc népviselethez való viszonyuk. Szívesen bújnak viseletbe egy-egy rendezvény kedvéért. A viseleteket a II. világháború óta nem hordják a mindennapi életben. A közösségi élet az elmúlt időszakban kissé elhalványult, ezt szeretné fellendíteni a település vezetése. Ehhez hívják segítségül a palóc kultúrát is. Erdőtarcsa ad otthont a Carussel Lovas Egyesületnek is 1996 óta. Az egyesület lovak kiképzését és versenyeztetését végzi nagy sikerrel. A település történetét foglalja össze Tóthné Unghy Ilona Erdőtarcsa, a kastélyos falu című könyve. 

283  megtekintés, 2 ma

Szirák – a múltját kereső palóc falu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szirák – a múltját kereső palóc falu

| Hazai tájakon | 2020-01-24

Szirák látképe (Kulik Katalin – Szirák Polgárosodásáért Alapítvány felvétele)

Szirák újratanulja, mit is jelent szirákinak és palócnak lenni. Az elmúlt évtizedek közösségromboló tevékenysége után éled újjá közössége. A szorgos, segítő kezek és a védendő értékek adottak. Kőkori leletek és évszázados kastély egyaránt. Ráadásképp a község egy ismert kortárs költővel is büszkélkedhet!

Tarról dél felé indult palóc túránkat Mátraszőlős és Kozárd után Szirák irányába folytatjuk. A község a Cserhát lábánál fekszik, amit belterületén is érezhetünk a dimbes-dombos talajon elhelyezkedő épületekből. A falu területe már a honfoglalást megelőzően is lakott volt, erről tanúskodik az 1894-ben felfedezett szarmata temető is. A balassagyarmati Palóc Múzeumban is jó néhány kőkori leletet lehet látni, melyek erről a vidékről származnak. 1219-ben a Máltai lovagrend rendházát említik a településről, 1424-ben pedig Zsigmond király királynéi birtokká emelte. 1552-ben a török hadjáratban, mint Buják várának birtoka, a hódoltsági területre került. A török fennhatóság alatt a község elnéptelenedett, az újratelepítés csak az 1683-as felszabadítás után kezdődhetett. Főként szlovák családokat telepítettek be a Felvidékről. 1761-ben került a Telekiek birtokába, akiknek kastélya ma is Szirák legnagyobb nevezetessége. 

A Telekiek emléke

A Teleki-Degenfeld-kastély építése valószínűleg 1690-re datálható. Ezt követően, az alig pár évtizedes kastélyt tűzvész rombolta le. Az újjáépítést követően 1762-ben hozományként került a Telekiek tulajdonába. A huszadik század fordulóján a Degenfeld-család birtokolta, majd 1945 után a helyi TSZ. 1977-1985 között újította fel, azóta wellness-szállodaként üzemel. Parkja számos növényritkaság otthona, így védettség alatt áll. A Teleki-család nem csak itt élt, itt is temetkeztek. Ennek állít emléket az 1784-ben épített barokk sírbolt is. A kriptát az 1950-es években feldúlták, az ‘56-os forradalom emlékére pedig egy emlékparkot alapítottak nemrégiben. 

Muzsikáló hétköznapok

Szirák követendő példát mutat a romaintegráció területén is. A 18. század óta a településen élő romák szervesen illeszkedtek be a palóc falu mindennapjaiba, mára pedig Szirák zenei életében övék a meghatározó szerep. A községben a Rajkó Zenekarnak köszönhetően elismert zeneoktatás zajlik. Az 1970-es és 80-as években szisztematikus munkával szétverték a civil szervezeteket. Ennek folyományaként a palóc emlékek és gyökerek ápolása is feledésbe merült. Nyolc éve azonban a településen megalakult a Szirák Polgárosodásért Alapítvány. A szervezet nem titkolt célja a természeti kincsek, valamit a kultúra védelme. Kezdetben a megrongálódott épületek és közterek kapták vissza eredeti fényüket. Szeretnék elérni, hogy Szirák egy virágzó és élő 21. századi falu legyen. A település híres szülötte Körmendi Gitta költőnő, akinek több verseskötete is megjelent, költeményeit jó pár előadó is megzenésítette. 

176  megtekintés, 3 ma

Mátraszőlős – Hogyan került a Mátra a Cserhátba? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mátraszőlős – Hogyan került a Mátra a Cserhátba?

| Hazai tájakon | 2020-01-10

Mátraszőlős több mint hétszáz éves temploma (Dr. Turza Csaba fotója)

A Cserhát egyik ékszerdoboza Mátraszőlős, ahol az emberi életnek több évezredes múltja van. Több történelmi korszaknak emlékei is megtekinthetők itt. A kis palóc község figyel hagyományaira és őrzi értékeit. 

Mátraszőlős hajlamos megtéveszteni a gyanútlan utazót. Az ezerötszáz lelkes falut neve alapján mindenki a Mátrában keresné, noha a Cserhát délkeleti lábainál fekszik, Tar szomszédságában. A település környeztében talált régészeti leletek alapján évezredekkel ezelőtt tenger borította, kétezer évvel ezelőtt pedig kelták éltek itt. Először IV. Béla uralkodásának idején, 1229-ben említik. Később birtokosai között volt a Széchényi- és a Rákóczi-család is. 1991. óta önálló ismét, ezt megelőzően rövid ideig Pásztó része volt. 

Mesélő kövek

A község legismertebb nevezetessége a Szent Erzsébetről elnevezett római katolikus templom, amely több mint hétszáz éve áll itt. Az évszázadok során többször felújították. Gótikus stílusban kezdték építeni a 14. században, oltára 1669-re datált, barokk stílusú. Töredékesen ugyan, de fennmaradt egy freskó is, amelynek készítését a 14. századra teszik. Az utolsó nagyobb alakítás a torony hozzáépítése volt, 1864-ben. 

Valaha “Nógrád Vármegye legszebb úri laka” volt a Jankovich-kúria. A 19. században rokokó stílusban épült, 13 lakosztályos épület leghíresebb része az ún. gót szoba volt, amely belső kialakítása kizárólag fából készült. Mára magántulajdon, fénye megkopott és talán egykori építtetői sem ismernének rá a szebb napokat is látott épületre. A természeti örökségek közé tartozik a Függő-kői-barlang, amelyből őslények leletei kerültek elő. Nevét instabilnak tűnő helyzetéről kapta, azonban valószínű, hogy még jó pár évig a helyén marad. A barlangban található a cserháti andezitek egyik leglátványosabbika. Nem véletlen, hogy az Országos Kéktúra útvonala is elhalad a közelben. 

Éledő palóc emlékek

2019. különösen fontos év a palóc emlékek megóvásának szempontjából. Ebben az évben készült el két kiemelten fontos kezdeményezés is. Elkészült a  Rákóczi-kápolna felújítása, ahol a fejedelem pihent meg 1705-ben. Eredetileg Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel, a belső terekben pedig jellegzetes palóc minták is helyet kaptak. Szintén a tavalyi évben nyitotta meg kapuit Mátraszőlős tájháza, amely helyi vállalkozók, az önkormányzat és a falu lakosságának összefogásából valósult meg. Közel 350 kiállítási tárggyal büszkélkedhet, amelyet a mátraszőlősiek adományoztak. Az intézmény célja, hogy bemutassa a palóc falu mindennapjait a két világháború közötti időszakban. A tájházban korabeli tisztaszoba, konyha, kamra és istálló elevenedik meg, hat életnagyságú, viseletbe öltöztetett baba mellett. A tájházzal szeretnék elérni, hogy azok a kézműves technikák, amik őseink mindennapjainak részei voltak, ne vesszenek el napjainkban sem.

2,225  megtekintés, 2 ma

Ludányhalászi – Mert a hagyományt visszatanulni is lehet bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ludányhalászi – Mert a hagyományt visszatanulni is lehet

| Hazai tájakon | 2019-12-20

A ludányhalászi Ráday-kastély (A képet Ludányhalászi Község Önkormányzata www.ludanyhalaszi.hu bocsátotta rendelkezésünkre)

Ludányhalászi leginkább a Ráday-kastély miatt tarthat számot érdeklődésre. Az elmúlt évtizedekben a palóc gyökereket sajnos elfelejtették, de egy lelkes hagyományőrző ebben is változást tudott hozni. 

Szécsényt észak felé elhagyva jutunk el egy gyönyörű határfaluba, Ludányhalásziba. Más úton indulva Hollókő világörökségi kincsei és Ipolytarnóc ősmaradványai között található Ludányhalászi. A mai formájában ismert falu 1948-ban jött létre, több település összevonásával. IV. Béla idejéből ismerjük először Halászt, Alsó- és Felsőludányt pedig az 1820-as években említik. A török hódoltság alatt a falu többször cserélt gazdát, el is néptelenedett. A terület élővilága kiemelkedően gazdag, köszönhetően az Ipolynak. Számtalan vízimadár élőhelyeként ismert, olykor még jégmadarakkal is találkozhatnak az idelátogatók. Szintén jelentős a település életében a horgászat és az elismert Öregpotyka Horgász Egyesület.

A ludányhalászi Ipoly-part (A képet az Öregpotyka Horgász Egyesület bocsátotta rendelkezésünkre)

Kastély és palócok

A falu templomának alapjai az Árpád-kor óta állnak itt. A Szent András tiszteletére szentelt templom az évszázadok során több átalakításon is átesett, a helyiségek funkciói is változtak. 1889-ben egy tűzvész ejtett rajta jelentékeny károkat, ezt követően nyerte el a mai formáját. 

Ludányhalászi egyik legnagyobb nevezetessége a Ráday-kastély. Az épületet a II. Rákóczi Ferenc kancellárjaként ismert Ráday Pál kezdte építtetni. Az először földszintes kúria 1715-ben kapott emeletet. A következő fontos dátum 1738., amikor egy tűzvész elpusztította a kastélyt, viszont alig két év leforgása alatt ismét régi fényében tündökölt. A kastély az irodalomtudós Ráday Gedeonnak köszönhetően bekapcsolódott a kulturális életbe is, itt rakták le az alapjait a híres Ráday-könyvtárnak. 1931-ben a tulajdonosa szeretetháznak ajánlotta fel, az 1990-es évek óta ismét szociális funkciókat lát el. A kastélyhoz tartozó nyolc hektáros park még őrzi az építtetők emlékét, engedéllyel ma is látogatható. 

A falu palóc házait sajnálatos módon mára lebontották. A népviselet is kihalt a mindennapokból, azonban egy lelkes ludányhalászi lakosnak, Ádám Róbertnének köszönhetően újraélednek. Hagyományos ludányhalászi tarajos főkötőket (díszes felső résszel, hátul pedig szalaggal) készít egyedi kézi munkával. A főkötők színe a viselő életkorát, díszítettsége pedig vagyoni helyzetét volt hivatott mutatni. Napjainkban azonban a főkötők és a népviselet csak a szüreti felvonuláskor kerül elő. Ádám Róbertné célja, hogy az elkészült népviseleteket a falu befogadja és múzeumban mutassa be.

205  megtekintés, 4 ma

Rimóc – a termékeny zsákfalu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Rimóc – a termékeny zsákfalu

| Hazai tájakon | 2019-11-29

Téli hangulat Rimócról (Burik-Vincze Ágota képe)

Nógrádban járva hallhatjuk, hogy pislog, mint a rimóci nyúl. Rimócra látogatva biztosan találkozunk nyulakkal (rögtön a helységnévtáblánál fogad minket egy), de emellett sokkal izgalmasabb palóc hagyományokat is. Többek közt Főkötőmúzeum, néptáncok és népdalok várnak minket túránk során.

Hollókőról indulva akár kerékpárral is eljuthatunk Rimócra. A falu szinte Nógrád megye mértani közepén fekszik, mindössze négy kilométerre Szécsénytől. A krónikák tanulsága szerint már a honfoglalás előtt lakott volt, az államalapítás környékén pedig templommal büszkélkedett. A fejlődés töretlenségét jelzi, hogy egy 1333-as összeírás már Kis- és Nagyrimóczról szól. A törökök hódításait, ahogy a környék megannyi települése, úgy Rimóc is megsínylette. Az újratelepítéskor Zólyom megyéből, Gyetva (ma Detva, Szlovákia) környékéről jelentős szlovák lakosság érkezett. A népnyelv kifejezetten versengőnek írja le az itt élőket, egy környékbeli mondás szerint, amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát, a rimóciak már visszafelé jöttek. 

Viseletek, főkötők

Rimóc falumúzeumában járva a hagyományos palóc hétköznapok tárulnak elénk. Maga az épület is hordozza mindazokat a jegyeket, amik a palóc stílust jellemzik: háromosztatú, tornácos, kontyolt nyeregtetős. A múzeum pedig előzetes bejelentkezés alapján bármikor látogatható, így akár magunk is megnézhetjük, átélhetjük, milyenek voltak a hétköznapok egykor. Létezik, hogy valaki babákat gyűjt, és az is, hogy valaki fontosnak tartja a népviseletet, de hogy ez a két dolog hol találkozik? Természetesen Rimócon! Ugyanis a magánkezdeményezésből indult Babamúzeumban életnagyságú, népviseletbe öltöztetetett babákat csodálhatunk meg. Kiállításuk címe Bölcsőtől a sírig, amelynek keretében az egyes életkorokra jellemző viseletekkel ismerkedhetünk meg. A népviseletek egy speciális részterületére fókuszál a Palóc Főkőtő Kiállítás. Húsz palóc település összesen negyven főkötőjét mutatják be, melyek között találunk menyasszonyi és köznapi használatra valót egyaránt. A falu büszkélkedik a palóc települések közül a legdíszesebb viselettel. 

Filmben, dalban, táncban

Az 1922-ben alakult Rimóci Rezesbanda a falu és a tágabb környezet képviselője. Igaz, az eredeti felállás ma már nem játszik, mégis rengeteget tesznek a palóc népdalok fennmaradásáért, amelyek közül, az A rimóci bíró udvarába kezdetű is halhatatlanná tette a települést. Szintén a kultúráért tesz sokat a tizenéves #Golyán Gréta népdalénekes, aki már a Fölszállott a páva színpadán is képviselte faluját.

Film is őrzi a település jelenét, Székely Orsolya rendező ugyanis rövidfilmet és hétrészes sorozatot (Kellene kiskert, bőtermő) készített a falu iskolájának integrációs programjairól.

975  megtekintés, 2 ma

Hollókő – Mentés másként bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hollókő – Mentés másként

| Hazai tájakon | 2019-11-22

Talán Hollókő Magyarország legismertebb települése, Budapestet leszámítva. Mindannyian büszkék vagyunk a hagyományőrző falura, ahol még ma is velünk élnek a palóc hagyományok. Ám ha nagyító alá vesszük, a gasztrocentrumok és a szállodák nem feltétlenül a hagyományőrzést szolgálják. Megvizsgáltuk, mit kellene igazán megmenteni.

Hollókő az egyedüli falu Magyarországon, amely birtokolja az UNESCO világörökségi címet. Mindezt azzal érdemelte ki, hogy a 17-18. századi népi építészet, valamint a múlt századokat megelőző idők népi életét őrizte meg. Hollókő azonban ma már teljesen mást jelent, mint 1987-ben, amikor a palóc falu megkapta a világörökségi minősítést. Napjainkra felbecsülhetetlen értékű népi kincsei már a turizmus kiszolgáló-egységeivé váltak. Írásunkban bemutatjuk azt, amivel Hollókő kiérdemelte a kitüntető címet valamikor, és ami egyre inkább eltűnőben van.

Az élő Ófalu

A máig is megmaradt Ófaluban a historikus palóc építészettel találkozhatunk. Ráadásul nemcsak egy-egy házzal, hanem 56 épülettel. A palócok házaikat a 17. századig alapozás nélkül építették, döntően fából, és sárral szigetelték. A falu megmaradását különös módon az 1909-es tűzvész segítette. Az ezt követő újjáépítésekkor ugyanis kiemelt figyelmet fordítottak a palócos jegyek megőrzésére. A házak leginkább tornácosak (a később épültek már kőtornácosak), azonos mintavilág díszíti őket és általában három (esetenként kettő) helységből állnak: tisztaszobából, kamrából és konyhából (pitvarból).

Hollókő élete

Az 1964-ben autentikus palóc házban megnyílt Falumúzeum mutatja be az egykor itt élők mindennapjait. Berendezését a balassagyarmati Palóc Múzeum biztosítja. Az építészeten kívül lehetőségünk van megtekinteni a palócok mindennapi használati tárgyait, érdemes figyelmet szentelni a díszes faragásokra és a festett ládákra. 

A hollókői népviseletet nem muzeális értékként kell kezelnünk, ugyanis a lányok és asszonyok a mai napig hordják, igaz csak szentmisére és nagyobb ünnepekre. A férfiak nem ragaszkodtak ennyire hagyományaikhoz, a múlt század ötvenes évei óta nem járnak viseletben. 

A palóc falun túl

Érdemes ellátogatnunk a tatárjárást követően épült várhoz is. A környéken zajlott a huszita háború néhány mozzanata, de 1552-es hadjáratukban a törökök is elfoglalták. A Rákóczi-szabadságharcot követően néhány elemét elbontották, emiatt a várat rommá minősítették. Ez mentette meg attól, hogy porig rombolják, bár a régészek 1966-os feltárásáig a természet és a köveket építőanyagként felhasználók tovább rongálták. Látogatásunk során megtapasztalhatjuk, milyen is volt az élet a középkori várakban, köszönhetően a Szent László Lovagrend tagjainak. 

367  megtekintés, 1 ma

Becske – a festővászonra kívánkozó falu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Becske – a festővászonra kívánkozó falu

| Hazai tájakon | 2019-11-15

megvilágosodás sztúpa becske

A Megvilágosodás Sztúpa (a Gyémánt Út Buddhista Közösség fotója)

Becske olyan falu, ahol békében fér meg egymás mellett a reformkorból megmaradt kúria és a buddhista sztúpa. Találhatunk itt még élő testvérvárosi kapcsolatokat és messze földön híres festőművészt is. Ha pedig szeretnénk, népdalokat hallgathatunk, miközben kiderül a helyi gasztronómia néhány titka is.

A Balassagyarmattól 20 kilométerre, a Cserhát belsejében fekvő Becske a középkor óta lakott. A várost 1272-ben említik először, Bechke formában. Történészek szerint a településnév a Benedek személynévből származik, ami egy Benedek-rendi apátság valamikori létét őrzi. 1549-re a török hódoltsági területhez tartozott, a 18. században már 17 birtokost nevesítenek az összeírások. A település fő turisztikai vonzereje az 1820 körül épült Balás-kúria. Becske jelenleg a Kárpát-medence magyarságát összefogó falvak egyik példaképe. Felvidéken és Erdélyben is rendelkezik testvértelepüléssel, ezek a kapcsolatok pedig nemcsak diplomáciai, hanem valódi élő kapcsolatot is jelentenek. A település központjában egy székelykapu fogadja az ide látogatókat. A kúria klasszicista stílusban épült, egészen a 21. század elejéig közintézményként szolgált, ezt követően magántulajdonba került. 2014-ben felújították és vendégházat alakítottak ki belőle. A településen keresztül halad az Országos Kéktúra útvonala. 

Szövőműhely és festőművész egymás mellett

Becske büszke szövőműhelyére is, amely az önkormányzat ötlete alapján került kialakításra. Helyieknek ad munkát, és helyi levendulával töltik meg baba formájú párnáikat, amelyek messze földre viszik a község hírnevét. Nem sok magyarországi település büszkélkedhet buddhista közösséggel. Becskén a keleti vallás követői is szívesen időznek 2008-ban épült fel a Megvilágosodás Sztúpa. Az avatási ceremóniát egy nepáli buddhista mester végezte. A sztúpák építése különleges, belsejében szent iratokat, Buddha szobrokat és ereklyéket őriznek.  

A település kultúráját  ápolja a Kékszivárvány Népdalkör. A kilenc tagú együttes rendszeres fellépője a település közösségi programjainak csakúgy, mint a szlovákiai testvértelepülés Kóvár (Koláre) rendezvényeinek is. Különlegességük, hogy a népzene mellett a népi gasztronómia értékeit is ápolják és továbbörökítik. Becske lakója volt tavalyi haláláig Siska Gyula festőművész is, aki képein is megörökíti a falusi életet és a környezet természeti értékeit. 

249  megtekintés, 1 ma

Balassagyarmat – Palócország fővárosa bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Balassagyarmat – Palócország fővárosa

| Hazai tájakon | 2019-11-08

balassagyarmat városháza civitas fidelissima

A balassagyarmati Városháza épülete (Bagyinszki Zoltán felvétele)

Balassagyarmat a legbátrabb város, erről törvény is rendelkezik. Emellett, ahogyan már Mikszáth Kálmán is fogalmazott, Palócország fővárosa. A városban a dualizmus korának emlékei és irodalmunk jeles alakjainak nyomai is megtalálhatók. Mondhatnánk azt is, itt minden út a palócokhoz vezet! 

A város kiváló fekvésű, amelyre már a rézkori lakók leletei is utalnak. A honfoglalás idejében is fontos szerepet kapott, itt telepedett le a Gyarmat törzs, ennek nevét ma is őrzi a város. A török hódoltság idején Balassagyarmat elnéptelenedett, csak 1690-ben telepítették újra. A fejlődés nagyon gyorsan beindult, aminek köszönhetően 1770-től Nógrád vármegye székhelyévé vált. A Civitas Fortissima nevet 1919-es helytállásának köszönheti, amikor a Csehszlovák Légió katonáit a magyar katonák mellett helyi polgárok és vasutasok űzték ki. Az eseménynek állít emléket Kapa Mátyás Maradj meg magyarnak című regénye.

Palóc múlt és jelen

Az 1891-ben alapított Palóc Múzeum hivatott bemutatni Palócföld paraszti kultúráját, az itt élő szlovákok és németek életével együtt. A múzeum igazgatónője, Lengyel Ágnes 2019-ben jelentette meg Régi palóc konyha címmel összegyűjtött receptjeit, így meg is kóstolhatjuk a tájegységre jellemző finomságokat, ha kedvünk támadna elkészíteni. A múzeum melletti Palóc ligetben található a Palóc Ház, amelyet Karancskesziből hoztak ide 1932 és 1934 között. Ugyancsak itt látható a Palóc Színpad, amely a város szabadtéri színpada, és az Anna-napi palóc búcsú (minden évben július végén rendezik meg) helyszíne is. A sportban is hangsúlyos szerepet kap a város, ugyanis a hozzá tartozó Nyírjes ad otthont nyaranként a Palóc Triatlon elnevezésű versenynek.

Belvárosi séta

A belvárost járva kihagyhatatlan a Civitas Fortissima Múzeum. Bemutat egy másik világot, azt a pár napot, amikor a város Csehszlovákiához tartozott, valamint a helyiek korábban már említett helytállását, összefogását. Említést érdemel az 1800-as években épült egykori Vármegyeháza, ahol 1894-es látogatása idején Ferenc József lakott, illetve az 1914-ben elkészült, 2006-ban felújított, ma is használatos Városháza is. Belvárosi sétánkat érdemes a Bajcsy-Zsilinkszky utca szecessziós villái között zárni, semmiképp sem kifelejtve a Pénzügyi- és a Csendőrségi palotát, Szabó Lőrinc és Mikszáth Kálmán egykori lakóházát.

412  megtekintés, 1 ma

1. oldal / 2 oldalból12