Erdőtarcsa – a kastélyos falu bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Erdőtarcsa – a kastélyos falu

| Hazai tájakon | 2020-01-31

Erdőtarcsa egyik büszkesége a Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély (fotó: orszagalbum/kallojazmin)

Elsősorban kastélyairól híres Erdőtarcsa. Szép számmal található épített örökség a kis faluban. Emellett ugyanolyan fontosak az újjáéledő lovas- és palóc hagyományok, valamint a természeti értékek is. 

Sziráktól déli irányban fekszik az ötszáz fős falu, Erdőtarcsa. Korábban a kastélyok falujaként emlegették, mert mérete ellenére több kastélynak is otthont ad. A község az Ilka-patak völgyében terül el, Erdőtarcsa közepén pedig melegvizes forrás tör fel, amely télen sem fagy be. A falu története a 15. századig vezethető vissza, 1404-ben említik először, amikor Zsigmond király szabójának adományozta. A 17. század közepén a falu csaknem elnéptelenedett. Majd egy évszázaddal később, 1742 és 1746 között épült meg a barokk stílusú katolikus templom. 1820-ban a klasszicista Végh-kúria. A település gyakori vendége volt az 1840-es években Madách Imre. A század második felében épült a Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély és a Kubinyi-Márkus-kúria és a Dabasi-Halász arborétum és az Ybl Miklós tervezte neogótikus kápolna. 

Kastélyból kastélyba

A település leghíresebb épített öröksége a Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély, amely 1989 óta a Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza. A kastélyt az a Mayerhoffer András tervezte, akinek a gödöllői Grassalkovich-kastélyt is köszönhetjük. A kastély a kisebbek közé tartozik, azonban számos kreatív mérnöki vonást mutat. Ilyen például, hogy a földszintről és az emeletről is kiléphetünk a kastélyparkba. Természetesen a mérnöki furfang ez utóbbinál feltöltést alkalmazott, így a látvány földszintes kastélyt mutat. A Végh-kúria jelenleg magánlakásként működik, míg a Kubinyi-Márkus-kúria a az óvodások és kisiskolások otthona.
A Dabasi-Halász-kastély nem látogatható, azonban a kertjében létrehozott arborétum igen. 1957-ben számos értékes növényfajt telepítettek ide, azonban napjainkra az arborétum meglehetősen elhanyagolt. Sokkal barátságosabb képet mutat a Mesterházy Fenyőgyűjtemény. Az 1981-ben Mesterházy Zsolt magánkezdeményezéseként létrejött gyűjtemény 2001 óta látogatható, előzetes bejelentkezést követően. 

Ébredő és éledő hagyományok

Erdőtarcsa lakossága büszke hagyományaira. Ezt mutatja a kastélyok gondos ápolása és mai funkcióval való felruházása is. Ugyanígy a palóc népviselethez való viszonyuk. Szívesen bújnak viseletbe egy-egy rendezvény kedvéért. A viseleteket a II. világháború óta nem hordják a mindennapi életben. A közösségi élet az elmúlt időszakban kissé elhalványult, ezt szeretné fellendíteni a település vezetése. Ehhez hívják segítségül a palóc kultúrát is. Erdőtarcsa ad otthont a Carussel Lovas Egyesületnek is 1996 óta. Az egyesület lovak kiképzését és versenyeztetését végzi nagy sikerrel. A település történetét foglalja össze Tóthné Unghy Ilona Erdőtarcsa, a kastélyos falu című könyve. 

278  megtekintés, 2 ma