Tar – ahol megfér egymás mellett a pokoljáró és a templom bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tar – ahol megfér egymás mellett a pokoljáró és a templom

| Hazai tájakon | 2020-01-03

A pokoljáró Tar Lőrinc udvarházának romjai (Dr. Egri Gábor fotója)

Egy középkori pokoljáró nemesúr udvarházáról, palóc hagyományokat ápoló egyesületéről és ritkaságszámba menő templomáról egyaránt ismert Tar. Az épített örökség mellett népdal és arborétum is gazdagítja a falut.

Északról, Somoskőúfaluból érkezve Bátonyterenye érintésével juthatunk el a Mátra és a Cserhát vonulatai között fekvő, az alig kétezer lakosú palóc faluba, Tarba. A falu már az Árpád-korban is lakott volt, amelyet egy 1254-es birtoklevél is megerősít. A 15. században már mezővárosi rangot kapott, majd a török háborúk során elnéptelenedett. A településen működik a Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület, amelynek fő célja a palóc hagyományok és kultúra ápolása és továbbörökítése. Nevükhöz fűződik a Palóc Világtalálkozók életre hívása is, amelynek 2020-ban első alkalommal a Felvidéken, Ipolyszécsénykén (szlovákul Sečianky) rendeznek július 31. és augusztus 2. között.

Pokoljáró nemesúr

A település leghíresebb birtokosa a 14. században élt Tar Lőrinc. A nemesúr Luxemburgi Zsigmond király udvarában jutott egészen a pohárnokmesteri tisztségig. A király különösen nagyra tartotta, amit hűségével érdemelt ki, ugyanis egyedüliként kelt az uralkodó védelmére, amikor 1401-ben főurak letartóztatták a királyt. A középkori magyar irodalom ékkövei közé tartozik “pokoljárásának” története, amelyet Tinódi Lantos Sebestyén énekelt meg. A pokoljárás célja valójában Írország volt, ahol Tar Lőrinc Szent Patrik Purgatóriumát látogatta meg. Itt a speciális klíma és a feltörő gázok hatására hallucinációk, vallásos magyarázat szerint látomások törtek rá. A földesúr egykori udvarházának sajnos már csak romjai maradtak fenn. 

Az udvarházzal szemben áll Tar község Szent Mihály tiszteletére felszentelt temploma, melynek alapjait a 13. században rakták le, hazánkban egyedülálló, Európában sem sok hasonlót találni. Különlegességét a stílusok keveredése adja, egyaránt megtalálhatók itt gótikus, reneszánsz és barokk elemek. Fontos természetvédelmi terület a Tuzson Arborétum, amely a község központjától négy kilométerre fekszik. Az arborétumban több, Európában is ritkaságnak számító fajt tekinthetünk meg. Az arborétum felé haladva láthatjuk a gyógyhatásáról is ismert Csevice-forrást. 

A település nevét őrzi a Sej, a tari réten kezdetű palóc népdal, amely Kodály Zoltán 1923-as gyűjtése során rögzített. A hagyományok továbbörökítésének aktív segítői a Kontyvirág Táncegyüttes tagjai is. Több tájegység táncait mutaják be, csángó és erdélyi koreográfiák mellett műsoraik elmaradhatatlan részét képezik a palóc táncok.

404  megtekintés, 1 ma